A Fővárosi Törvényszék Pf.631011/2008/3. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 201. §, 207. §, 236. §, 326. §] Bírók: Csepinszky Andrea, Juhász Krisztina, Klicsuné dr. Sólyom Lívia

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság P.52865/2006/25., *Fővárosi Törvényszék Pf.631011/2008/3.*, Kúria Pfv.21061/2009/5. (BH 2010.6.148)

***********

Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság

57. Pf. 631 011/2008/3.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság a Miklósvári Ügyvédi Iroda /ügyintéző: dr. Miklósvári György ügyvéd- 2013. Pomáz, Móricz Zsigmond u. 22./ által képviselt felperes neve/felperes címe./ felperesnek -

a alperes neve hozzátartozó /alperes címe./ által képviselt alperes neve/alperes címe./ alperes ellen -

szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt indított perében az elsőfokú bíróság 2007. október 27. napján meghozott 9.P. 52.865/2006/25. számú ítélete ellen a felperes által 26. és 28. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

A Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság a 2006. szeptember 13. napján kelt 56. Pf. 632.883/2006/2. számú végzésével a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2005. április 13. napján kelt 9. P. 50.884/2003/33. szám alatti ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. A felperes másodfokú perköltségét 100.000 Ft-ban állapította meg. Az elsőfokú bíróság számára előírta, hogy a megismételt eljárásban be kell szereznie a hagyatéki iratokat, és tisztáznia kell, hogy néhai ..., a felperesi jogelőd, mikor készített végrendeletet, és a végrendeletben mi szerepel hagyatékként. Álláspontja szerint ez alapján dönthető el, hogy a jelenlegi felperesnek a Pp. 48. §-ának figyelembevételével van -e perlési jogosultsága. Dr. ... ügyvéd ismételt részletes, tanúkénti meghallgatását is indokoltnak látta azzal, hogy az üggyel kapcsolatban keletkezett összes iratot, így az ügyvédi megbízási szerződést, az ajándékozási szerződés felbontásával kapcsolatos levelezés anyagát is csatolja a periratokhoz. Előírta továbbá, hogy az önkormányzattól be kell szerezni a ... szám alatti lakás adásvételével kapcsolatos iratokat, valamint a ... az összes iratot az ajándékozási szerződés jóváhagyásáról, illetve arról, hogy az ajándékozási szerződést felbontó szerződés elkészültekor ki kérte a gyámhatóság jóváhagyását, ezzel kapcsolatban mikor, milyen megkeresés érkezett a hivatalhoz, és erre milyen választ adtak. Indokoltnak látta az alperes kötelezését annak bizonyítására, hogy a felperesi jogelődnek az ingatlan vételárát teljes egészében kifizette -e, illetve milyen összeget fizetett ki részére, milyen jogcímen. Álláspontja szerint mindezek után lesz az elsőfokú bíróság abban a helyzetben, hogy érdemben megnyugtató döntést hozzon.

A felperes a megismételt eljárásban keresetét akként tartotta fenn, hogy az 1993. október 7. napján ajándékozási szerződésként elnevezett okiratot valójában adásvételi szerződésnek tekintve, feltűnő értékaránytalanság címén megtámadta. Kérte a szerződés érvénytelensége megállapítását, és az alperes kötelezését a lakás szakértő által megállapított értékének és a vételár közötti különbözet, valamint ennek 1994. szeptember 21-től járó törvényes kamatai és perköltsége megfizetésére. Követelése jogalapjaként megjelölte a Ptk. 201. §. (2) bekezdését, a Ptk. 236. §. (1) bekezdését, továbbá hivatkozott a Ptk. 326. §. (1) bekezdésére és a Ptk. 236. §. (3) bekezdésére. Előadta, hogy a 2007. április 2-án megtartott tárgyaláson értesült arról, hogy a felek között adásvételi szerződés jött létre, és a ... ingatlan vételára 166.928 Ft volt. Utalt arra, hogy a Ptk. 326. §. (2) bekezdése szerint a törvényes három hónapon belül még mindig megtámadhatja a perbeli szerződést, mivel az elévülés nyugvásának szabályaira tekintettel 2007. július 3. napjáig van lehetősége a megtámadásra. Hivatkozott arra, hogy jogelődje, ... eredetileg bérlője volt az ingatlannak, amelyet az 1991. július 30-án kelt adásvételi szerződés alapján vásárolt meg, és amely vételárából 24.159 Ft-ot fizetett meg, a többit havi 850 Ft részletekben kellett törleszteni. Ezen vételárat az alperes több részletben fizette meg a felperesi jogelődnek. Az alperes az 1993. október 7. napján kelt ajándékozási szerződéssel vált az ingatlan tulajdonosává.

Az alperes kérte a kereset elutasítását. Hivatkozott arra, hogy ez nem egy piaci adásvétel volt, hanem önkormányzati értékesítés. Vitatta, hogy a szerződés színlelt lett volna, utalt arra, hogy kizárólag a jogi szabályozás miatt került ilyen formában megkötésre a szerződés. Leszögezte, hogy a szándék egyértelműen az volt, hogy az alperes kapja meg ezt a lakást.

Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította. Indokolásában megállapította néhai ... 2001. szeptember 10. napján kelt végrendelete, és a 2001. november 28. napján kelt végrendelet kiegészítése alapján, hogy a felperes, mint végrendeleti örökös rendelkezik a Pp. 48. §. szerinti perlési jogosultsággal. Nem találta megalapozottnak azt a felperesi hivatkozást, hogy a szerződés megtámadására nyitva álló határidő a jogutódlás bekövetkeztével nyílik meg újra. Utalt arra, hogy nem merült fel adta arra nézve, mely szerint a felperesi jogelőd az akkori piaci viszonyoknak megfelelő áron akarta juttatni az ingatlant az alperes számára. Kiemelte, hogy az sem nyert bizonyítást, hogy a felperesi jogelőd az ügylet bonyolultsága miatt nem értette meg az ajándékozási szerződés okát, illetve, hogy zavart helyzetben nem tudta helyükön értékelni a dolgokat. Dr. ... tanúvallomása alapján úgy látta, hogy a felperesi jogelőd tisztában volt azzal, hogy milyen szerződést köt, és azért milyen összeget kap. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy a vételár utolsó részletének átvételekor felperesi jogelődnek mindenképpen tisztában kellett azzal lennie, hogy az önkormányzat felé fizetett összeget, azaz a lakás "megszerzésének" a költségeit kapja meg. Ettől az időponttól, az utolsó csekk feladási dátumától /1995. január 16./ 1 éven belül élhetett volna a megtámadás jogával. Arra az esetre pedig, ha a felperesi jogelőd még ekkor sem ismerte volna fel, hogy az alperes kirívóan alacsony vételárért szerezte meg az ingatlant, akkor legkésőbb az ajándékozási szerződést 2000. december 14-i felbontó szerződés aláírását megelőző tárgyalásokon fel kellett volna ismernie a vételár alacsony voltát, mivel az elszámolást ő készítette. Megjegyezte, hogy a felperesi jogelőd ezt a szerződést már jogi képviselővel eljárva nyújtotta be a földhivatal felé, és azzal járt el a gyámhivatal előtt is. Mindezek alapján megállapította, hogy a felperes a megtámadásra nyitva álló 1 éves határidőn túl élt a megtámadási jogával.

Az ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel, melyben kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és a keresetének való helytadást. Első és másodfokú perköltség igénye volt. Kifogásolta, hogy a megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság nem tett eleget azon felhívásnak, hogy az alperesnek bizonyítania kell, miszerint a felperesi jogelődnek az ingatlan vételárát teljes egészében kifizette, illetve milyen összegeket fizetett ki és milyen jogcímen. Előadta, hogy az eljárás során felmerült alperesi kifizetések tisztázását az elsőfokú bíróság elmulasztotta, és a felperesi jogi képviselő erre irányuló kérdéseit is megakadályozta a 16. sorszámú jegyzőkönyvben. Hivatkozott arra, hogy a vételárhoz kapcsolódott ugyanakkor az a kérdés, hogy a szerződéskötés időpontjában mennyi volt az ingatlan értéke, ami szakértő kirendelését igényelte volna. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság ennek sem tett eleget és a bizonyítási indítvány elutasításáról sem döntött. Utalt arra, hogy a felperes csak akkor lehet tisztában a feltűnő értékaránytalanság mértékével pontosan, ha az ingatlanforgalmi szakértői vélemény rendelkezésre áll. Rámutatott arra, hogy a bizonyítási indítványai mellőzésének az elsőfokú bíróság nem adta indokát. Kifogásolta az elsőfokú bíróság következtetését is a feltűnő értékaránytalanság vonatkozásában, mivel annak csak egy oldalát vizsgálta, azt, hogy mekkora volt az ingatlan piaci értéke, nem vizsgálta meg. Felsorolta egyben miért problémás az elsőfokú bíróság azon megállapítása, hogy a felperesi jogelődnek tisztában kellett lennie azzal, hogy a vételár az egyenlő volt az önkormányzat felé fizetendő összeggel. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság nem tett eleget a perfeljegyzés elrendelése iránti kérelmének sem. Továbbra is kérte az ingatlanforgalmi szakértő kirendelését és ... tanúkénti meghallgatását a tanácsi lakással, és az 1993. évi adásvételi szerződés megkötésével kapcsolatosan. Kérte az alperes kötelezését a kifizetésre vonatkozó csekkek csatolására, és az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés körülményeire történő megnyilatkoztatására. A másodfokú tárgyaláson a keresetét akként pontosította, hogy álláspontja szerint a felperesi jogelőd és az alperes közötti ajándékozási szerződés színlelt, a mögöttes jogügylet pedig adásvétel volt, amelyet a felperes feltűnő értékaránytalanságra hivatkozással megtámad.