A Kúria Kfv.37510/2013/8. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KAMARAI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 4. §, 221. §, 1998. évi XI. törvény (Üt.) 8. §, 41. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 82. §, 3/1998. (VI. 27.) MÜK szabályzat 14. §] Bírók: Beniczkyné dr. Kelemen Gyöngyi, Fekete Ildikó, Kárpáti Zoltán

A határozat elvi tartalma:

Az ügyvédi titoktartási kötelezettség súlyos megsértésnek minősül, ha az ügyvéd ügyfele büntetőügyében a nyomozási szakban közreműködik, a tárgyaláson tanúvallomást tesz a titokgazdák felmentése nélkül.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.30842/2013/11., *Kúria Kfv.37510/2013/8.*

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.III.37.510/2013/8.szám

A Kúria a Zárai Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr.Zárai Eszter ügyvéd által képviselt felperes a dr.Papp Géza Ferenc ügyvéd által képviselt alperes ellen kamarai ügyben hozott határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2013. május 10. napján kelt 6.K.30.842/2013/11. számú jogerős ítélete ellen az alperes által 14. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.K.30.842/2013/11. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a Kúria a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes 2003. decemberében ismerkedett meg N.Gy. vállalkozóval, akinek megbízását teljesítette, majd ez utóbbi ajánlásával a vállalkozó ismeretségi körébe tartozó, több személy érdekében is eljárt. A felperes többek között cégbíróság előtt képviseletet látott el, üzletrész átruházási, valamint társasházi szerződéseket készített. Részben a fenti szerződéseket érintően a Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, hűtlen kezelés büntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben 2008. február 14-én házkutatást tartott a felperesi ügyvédi iroda székhelyén. Az eljárás alá vont ügyvéd ennek során az általa, saját kezűleg írt és aláírt nyilatkozatában kijelentette, hogy az eljárás során önként közreműködik, átadja mindazon iratokat, amelyeket a házkutatás során fellel. Ugyanezen büntetőügyben a felperest a Központi Nyomozó Főügyészség 2008. április 9. és 2008.október 8. között, összesen 21 alkalommal hallgatta meg tanúként. A mentességi okokra történő figyelmeztetést követően az ügyvéd úgy nyilatkozott, hogy a tanúvallomás megtételének akadálya nincs.

A vádemelés folytán a Fővárosi Bíróságon folyamatban volt büntetőügyben a 2011. szeptember 16. napján tartott tárgyaláson tett - törvényes kioktatást követően - az ügyvéd tanúvallomást, a tárgyalásról felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint az V.r., VI.r., VII.r., XV.r. és XIV.r. vádlott nem mentette fel a titoktartás alól az eljárás alá vont ügyvédet.

A.....Ügyvédi Kamara elnöke - a 2011. szeptember 21-én kelt feljegyzés tartalma szerint - a felperessel szemben az előzetes vizsgálatot elrendelte. Hivatkozott a ....c. napilap 2011. szeptember 17-én megjelent számában közölt újságcikkre, és megítélése szerint ebből olyan következtetést lehet levonni, hogy az ügyvéd az ügyvédi titoktartás alóli felmentés híján, vagy nem a teljes ügyfélkörtől származó felmentés birtokában, önként szolgáltatott ki ügyvédi titkot.

A felperes 2011. október 25-én kelt észrevételében hangsúlyozta, hogy a 2008. február 14-én tartott házkutatás során nem önként adta át az iratokat a hatóságnak, kényszerintézkedés nyomására cselekedett. Mindezeken túl az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 8. § /2/ bekezdése alapján a hatósági eljárást nem akadályozta. Kiemelte, hogy egyik sem volt az ügyvédi iroda megbízója, egyik terhelt sem hozott ügyvédi titok alá eső tényt tudomására. 2011. szeptember 16-i bírósági tárgyaláson sem nyilatkozott ügyvédi titok alá eső körülményről.

A fegyelmi megbízott a 2012. március 20-án kelt összefoglaló jelentésében indítványozta a fegyelmi eljárás elrendelését arra figyelemmel, hogy a felperes a titoktartás körébe tartozó tényekre és adatokra a titokgazdák felmentése nélkül tanúkénti nyilatkozatokat tett, amely alapján a titokgazdákkal szemben büntetőeljárás indult és később az ő büntetőjogi felelősségüket is megállapították. A felperes 2012. április 24-én személyesen is észrevételeket tett, melyek között elsődlegesen eljárási kifogással élt. A fegyelmi eljárásról szóló 3/1998.(VI.27.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 14. § /4/ bekezdésére hivatkozással úgy vélte, hogy az elévülés bekövetkezett.