3/1998. (VI. 27.) MÜK szabályzat
A Magyar Ügyvédi Kamara Fegyelmi Eljárási Szabályzata
[egységes szerkezetben az 1/2002. (II. 25.) MÜK és a 3/1998. (1998. (VI. 27.) MÜK szabályzattal]
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 127. § (1)-(2) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján a Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése 1998. június 27-én megtartott ülésén a következő Fegyelmi Eljárási Szabályzatot fogadta el.
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. § Hatáskör, illetékesség, időbeli hatály
a) Az ügyvédi kamara fegyelmi jogkörét a fegyelmi vétség elkövetésekor a kamara névjegyzékébe bejegyzett ügyvédekkel, alkalmazott ügyvédekkel, külföldi jogi tanácsadókkal és ügyvédjelöltekkel szemben gyakorolja. A kamarai tagság megszűnése - a halál esetét kivéve - az előzetes vizsgálat és a fegyelmi eljárás elrendelését, valamint lefolytatását nem akadályozza. Ez esetben az eljárás lefolytatása és a kiszabott büntetéshez főződő jogkövetkezmények alkalmazása szempontjából az eljárás alá vont személy úgy tekintendő, mintha kamarai tag volna.
b) Az előzetes vizsgálat és a fegyelmi eljárás lefolytatására az az ügyvédi kamara illetékes, amelynek névjegyzékébe a fegyelmi vétség elkövetésekor az eljárás alá vont ügyvéd be volt jegyezve. Ha az ügyvéd korábban más kamara tagjaként is fegyelmi vétséget követett el, akkor a megelőzés dönt.
c) Az ügyvédi kamara elnöke és a kamara fegyelmi tanácsa hatáskörét és illetékességét hivatalból köteles vizsgálni. Az ügyvédi kamara elnöke a beérkezett panaszt haladéktalanul megküldi az eljárás lefolytatására illetékes kamarának.
d) A fegyelmi ügyben eljáró személyeket a tudomásukra jutott tények tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.
e) Az ügyvédi kamara elnökével, elnökhelyettesével, főtitkárával, titkárával, fegyelmi főmegbízottjával, fegyelmi megbízottjával, fegyelmi bizottság elnökével és tagjával, elnökségi tagjával szemben a fegyelmi eljárást - ideértve az előzetes vizsgálat elrendelését is - a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége által kijelölt ügyvédi kamara folytatja le.
2. § (1) A fegyelmi felelősséget az elkövetés idején hatályban lévő jogszabályok vagy kamarai szabályzatok szerint kell elbírálni. Amennyiben az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések enyhébb elbírálást tesznek lehetővé, úgy ezeket kell alkalmazni.
(2) Az 1998. július 1. napján folyamatban lévő fegyelmi eljárásban, amennyiben a kamara fegyelmi tanácsa I. fokú határozatot még nem hozott, az eljárásra az 1998. évi XI. törvény rendelkezéseit és ezen fegyelmi szabályzatban foglaltakat kell alkalmazni. Azokban az eljárásokban, amelyekben 1998. július 1. napjáig első fokú határozatot hoztak, az ügyvédségről szóló 1991. évi XXIII. törvénnyel módosított 1983. évi 4. tvr. rendelkezéseit, továbbá az Országos Ügyvédi Kamara teljes ülése által 1992. december 14-én elfogadott fegyelmi eljárási szabályzatának rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Az 1998. évi XI. tv. hatálybalépése előtt jogerőre emelkedett fegyelmi büntetéshez főződő hátrányos jogkövetkezményekre a fegyelmi büntetés kiszabásakor hatályban volt jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
3. § A fegyelmi eljárásban érvényesülnie kell az alkotmányos elveknek, így különösen az ártatlanság vélelmének, a közvetlenségnek, a nyilvánosságnak, a bizonyítási szabadságnak és a jogorvoslat lehetőségének.
4. § (1) Az eljárás alá vont ügyvéd, képviselője, a kamara elnöke és a fegyelmi megbízott az eljárás bármely szakában az iratokba betekinthet. Az ügyiratokról az eljárás alá vont ügyvéd és képviselője kérésére és költségére másolatot kell kiadni. Az eljárás kezdeményezője és jogi képviselője azokba az iratokba és határozatokba tekinthet be, melyeket maga vagy képviselője csatolt. Egyéb iratokba csak a fegyelmi megbízott engedélyével tekinthet be. A megtekintett iratokról jogosult másolatot kérni, melyek költségét a kamara felszámíthatja.
(2) A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tanács a nyilvánosságot a tárgyalás bármely szakában kizárhatja, ha az az ügyvédi titok vagy személyiségi jogok védelmében szükséges.
5. § (1) E szabályzat értelmében hozzátartozó az egyeneságbeli rokon és annak házastársa, az örökbe fogadó és a nevelőszülő, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs és a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.
(2) A fegyelmi eljárásban az eljárás alá vont ügyvéd képviseletével ügyvédet bízhat meg.
(3) Az ügyvédi kamarák tisztségviselői és a fegyelmi bizottságok tagjai fegyelmi ügyekben jogi képviselőként nem járhatnak el.
6. § (1) A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyre a határidő kezdetére okot adó körülmény esik (kezdő nap). Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le. Nem számít a határidő elmulasztásának, ha a beadványt a határidő utolsó napján postára adták.
(2) Ha az eljárás alá vont ügyvéd vagy képviselője, illetőleg az ügyvédi kamara fegyelmi megbízottja, valamely határnapon hibáján kívül nem jelent meg, vagy valamely határidőt hibáján kívül mulasztott el, 15 napon belül igazolási kérelmet terjeszthet elő. Ezt a határidőt az elmulasztott határnaptól kell számítani, ha azonban a mulasztás csak később jutott a félnek vagy képviselőjének tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszűnésével veszi kezdetét. 60 napon túl igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet. Az igazolási kérelem benyújtásával egyidejűleg a mulasztást pótolni kell. Az igazolási kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezésnek van helye.
II. Fejezet
Fegyelmi jogkört gyakorlók
7. § (1) Első fokon:
a) az ügyvédi kamara elnöke (helyettese),
b) az ügyvédi kamara fegyelmi tanácsa;
(2) másodfokon:
a) a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi tanácsa gyakorolja a fegyelmi jogkört.
8. § Az első fokon eljáró fegyelmi bizottság tagjait a kamara közgyűlése, a másodfokon eljáró fegyelmi bizottság ügyvéd tagjait a Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése titkos szavazással négyévi időtartamra választja meg.
9. § Az eljáró fegyelmi tanács elnökét és tagjait a fegyelmi bizottság elnöke jelöli ki.
10. § (1) Első és másodfokon az eljáró tanács elnökből és két tagból áll.
(2) Öt tagból álló fegyelmi tanács jár el másodfokon, ha az első fokú fegyelmi tanács az ügyvédi kamarából való kizárás fegyelmi büntetést szabott ki, vagy az ügyvédi kamara elnökének fellebbezése kizárás fegyelmi büntetés kiszabására irányul, függetlenül attól, hogy a büntetés végrehajtását próbaidőre felfüggesztették.
(3) A fegyelmi megbízott és a fegyelmi főmegbízott az I. fokú eljárásban a kamara elnökének, a II. fokú eljárásban a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének megbízásából és képviseletében jár el.
11. § (1) Fegyelmi bizottság tagjaként és fegyelmi megbízottként nem járhat el:
a) aki ellen fegyelmi eljárás vagy büntetőeljárás van folyamatban, ennek jogerős befejezéséig,
b) aki az eljárás alá vont ügyvéd hozzátartozója,
c) akinek a tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat,
d) a kamara elnöke,
e) a másodfokú eljárásban az, aki az első fokú eljárásban eljárt,
f) akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható.
(2) A kizárásra vonatkozó rendelkezéseket a jegyzőkönyvvezetőre is megfelelően alkalmazni kell.
12. § (1) A kizárási okot az érintettek nyomban kötelesek a fegyelmi bizottság elnökének bejelenteni.
(2) Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tanács elnöke, tagjai vagy a fegyelmi megbízott ellen elfogultsági kifogást terjeszthet elő. Az elfogultsággal érintett személy meghallgatása után a kizáró okról a fegyelmi bizottság elnöke (helyettese) határoz. A területi ügyvédi kamara fegyelmi bizottságának elnöke, valamint az összes fegyelmi tanácselnök ellen bejelentett elfogultsági kifogás kérdésében a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottságának elnöke határoz.
(3) Amennyiben az elfogultsági kifogásnak helyt ad, a fegyelmi bizottság elnöke másik tanácstagot jelöl ki.
(4) A fegyelmi megbízott tartós akadályoztatása, vagy a 11. §-ban szabályozott kizárása esetén az elnök a vizsgálat lefolytatásával az elnökség bármely tagját megbízhatja.
13. § (1) Ha nincs a kamarának elfogulatlannak tekinthető háromtagú tanácsa, az ügyvédi kamara elnöke a Magyar Ügyvédi Kamarát keresi meg más ügyvédi kamaránál működő fegyelmi tanács kijelölése végett.
(2) Más ügyvédi kamara kijelölése iránti megkereséshez mellékelni kell az ügyre vonatkozó iratokat és az esetleges korábbi jogerős fegyelmi határozatot is.
(3) A fegyelmi eljárás jogerős befejezését követően a kijelölt ügyvédi kamara elnöke az iratokat további megőrzés végett annak az ügyvédi kamarának küldi meg, melynek az eljárás alá vont ügyvéd a tagja.
III. Fejezet
Előzetes vizsgálat
14. § (1) Az előzetes vizsgálatot és a fegyelmi eljárást a kamara elnöke írásban rendeli el, a hozzá beérkezett írásbeli bejelentés, illetve a tudomására jutott tények alapján. Ez ellen az intézkedés ellen fellebbezésnek helye nincs.
(2) A kamara elnöke az előzetes vizsgálat elrendelése előtt a panaszost a panasz kiegészítésére, a panaszlott ügyvédet észrevételei megtételére hívhatja fel.
(3) A kamara elnöke az előzetes vizsgálat elrendeléséről haladéktalanul tájékoztatja az eljárás alá vont ügyvédet és közli vele az eljárás okát. Alkalmazott ügyvéddel vagy ügyvédjelölttel kapcsolatos előzetes vizsgálat elrendeléséről a kamara elnöke az alkalmazó ügyvédet, illetve az ügyvédi irodát tájékoztatja.
Amennyiben az igazoló nyilatkozatokból - vagy az eljárás egyéb adataiból - az állapítható meg, hogy a fegyelmi felelősség az ügyvédi irodát vagy annak jogos érdekeit sértheti, akkor a fegyelmi megbízott köteles az ügyvédi iroda vezetőjét tájékoztatni és egyben a véleményét is kikérheti.
(4) Nem rendelhető el előzetes vizsgálat és fegyelmi eljárás, ha azt a kamara elnöke a fegyelmi vétségnek tudomására jutásától számított hat hónap alatt nem kezdeményezte, vagy a cselekmény befejezése óta három év eltelt.
(5) Az a fegyelmi vétség, amely bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a bűncselekménnyel együtt évül el. (6) A fegyelmi megbízott által végzett vizsgálat tartama alatt az elévülés nyugszik.
(7) A panasz visszavonása az előzetes vizsgálat, illetve a fegyelmi eljárás lefolytatását nem akadályozza.
15. § (1) Meg kell tagadni az előzetes vizsgálat elrendelését:
a) ha a bejelentés nyilvánvalóan megalapozatlan vagy a bejelentett tények alapján fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja nem állapítható meg,
b) ha a fegyelmi felelősségre vonhatóság megszűnt [Üt. 41. § (1)-(2)], vagy
c) ha a bejelentésben foglalt tények miatt már jogerős fegyelmi határozatot hoztak.
(2) Az előzetes vizsgálat elrendelését megtagadó határozat ellen a panaszos a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez fellebbezést terjeszthet elő.
(3) A Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége másodfokon a fellebbezés kapcsán a következő határozatokat hozhatja:
a) helybenhagyja az előzetes vizsgálat elrendelését megtagadó határozatot,
b) az első fokú határozatot hatályon kívül helyezi és az előzetes vizsgálatot elrendeli,
c) az elkésett fellebbezést elutasítja.
(4) Megtagadható az előzetes vizsgálat névtelen bejelentés esetén is.
16. § (1) A fegyelmi megbízott köteles az előzetes vizsgálat során a tényállás megállapításához szükséges körülményeket felderíteni, az eljárás alá vont ügyvéd javára és terhére szóló bizonyítékokat beszerezni.
(2) A fegyelmi megbízott a panaszlott ügyvédet igazoló nyilatkozat tételére hívja fel azzal, hogy az ügyben keletkezett iratokat 8 napon belül köteles, nyilatkozatát és bizonyítékait jogosult a kamarának megküldeni.
(3) A fegyelmi megbízott meghallgathatja a sértettet, az ügyvédet és az általuk megjelölt tanúkat. A fegyelmi megbízott vizsgálatának nem akadálya, ha az eljárás alá vont ügyvéd a meghallgatáson nem jelent meg, vagy nem nyilatkozik. Erről az ügyvédet tájékoztatni kell. Szükség esetén szakértő közreműködését veheti igénybe.
(4) A fegyelmi megbízott, amennyiben az igazoló nyilatkozatból az állapítható meg, hogy a fegyelmi felelősség az ügyvédi irodát vagy annak jogos érdekeit is érinti, köteles tájékoztatni az ügyvédi iroda vezetőjét és ebben véleményét kikérheti.
(5) Az eljárási cselekményekről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a meghallgatott személy, a fegyelmi megbízott, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá.
(6) Amennyiben az nyer megállapítást, hogy az ügyvéd ismeretlen helyen tartózkodik, akkor részére kézbesítési ügygondnokot kell kijelölni.
17. § (1) A fegyelmi megbízott az eljárás eredményéről összefoglaló jelentést készít és az iratokat indítványával együtt a kamara elnökének átadja.
(2) Az előzetes vizsgálatot három hónap alatt be kell fejezni. Ez a határidő indokolt esetben egy alkalommal, a kamara elnöke által további három hónappal meghosszabbítható.
18. § (1) A kamara elnöke az előzetes vizsgálat után a következő határozatot hozza, illetve intézkedést teszi:
a) megszünteti az előzetes vizsgálatot [15. § a), b), c)],
b) az előzetes vizsgálat megszüntetése mellett kisebb súlyú fegyelmi vétség esetén írásbeli figyelmeztetést alkalmaz,
c) elrendeli a fegyelmi eljárást.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt határozatról, illetve intézkedésről az eljárás alá vont ügyvédet és a panasz előterjesztőjét értesíti.
(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt határozat ellen a panasz előterjesztője a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez fellebbezhet. A panaszt a kamara elnökéhez a kézhezvételtől számított 15 napon belül kell előterjeszteni. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége a fellebbezést elutasítja, vagy a határozatot hatályon kívül helyezi és a kamara elnökét új eljárásra utasítja.
(4) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet, ilyen esetben a kamara elnöke az (1) bekezdés c) pontja szerint intézkedik, egyidejűleg a figyelmeztetés hatályát veszti. E határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.
IV. Fejezet
Első fokú eljárás
19. § Amennyiben a kamara elnöke a fegyelmi megbízott összefoglaló jelentése alapján a fegyelmi eljárás lefolytatását látja indokoltnak, a fegyelmi eljárást elrendeli, és az iratokat a fegyelmi megbízott indítványával együtt a fegyelmi bizottság elnökének megküldi.
20. § (1) A fegyelmi bizottság elnöke kijelöli a fegyelmi tanács elnökét és tagjait.
(2) A fegyelmi tanács elnöke az előzetes vizsgálat iratainak beérkezését követően elrendelheti a vizsgálat kiegészítését és az iratokat - javaslatával - visszaküldi a kamara elnökének. Amennyiben a fegyelmi tanács az eljárás során további fegyelmi vétség alapos gyanúját észleli, a kamarai elnököt erről tájékoztatja és az indítvány kiterjesztésének lehetőségére a figyelmét felhívja.
(3) Tárgyalás nélkül fegyelmi intézkedés meghozatalát kezdeményezi.
(4) Kitűzi a fegyelmi tárgyalást, kijelöli az ügy előadóját, megidézi a tanúkat, a fegyelmi megbízottat, és további bizonyítást rendelhet el. Megidézi az eljárás alá vont ügyvédet és képviselőjét, részére kézbesíti a fegyelmi megbízott összefoglaló jelentését. A tárgyalásról a kamara elnökét értesíti.
(5) A fegyelmi tárgyalás időpontját legalább 8 napos tárgyalási időközzel kell kitűzni.
(6) Az eljárás alá vont ügyvéd részére kézbesíti a fegyelmi megbízott összefoglaló jelentését azzal, hogy arra legkésőbb a tárgyaláson észrevételt tehet. Figyelmezteti arra is, hogy ha alapos ok nélkül az eljárásban nem vesz részt, ez az eljárás lefolytatását nem akadályozza.
(7) Ha a fegyelmi eljárás alá vont ügyvéd szabályszerű idézés ellenére a fegyelmi tárgyaláson nem jelenik meg, azt távollétében is meg lehet tartani. Ha az eljárás alá vont ügyvéd állandó lakhelyéről, illetve irodája címéről az idézés "a címzett ismeretlen" jelzéssel érkezik vissza, részére ügygondnokot kell kijelölni. Szabályszerű az idézés akkor is, ha annak átvételét megtagadták vagy "nem kereste" jelzéssel érkezik vissza.
(8) A fegyelmi megbízott köteles részt venni a fegyelmi tárgyaláson.
21. § (1) A fegyelmi tárgyalást az elnök vezeti, gondoskodik a tárgyalás rendjének fenntartásáról, foganatosítja a kihallgatásokat, és kihirdeti a fegyelmi tanács határozatait.
(2) A tárgyalás megnyitása után az ügy előadója ismerteti a fegyelmi vizsgálat elrendelésére vonatkozó határozatot, valamint a fegyelmi megbízott összefoglaló jelentését. A tanács elnöke meghallgatja az eljárás alá vont ügyvédet és meghallgatja az eljárás kezdeményezőjét, a tanúkat, a szakértőket és ismerteti a beszerzett iratokat. Amennyiben a megidézett tanú a tárgyaláson nem jelenik meg, ez esetben a tanács elnöke ismerteti a meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet.
(3) Az eljárás alá vont ügyvédhez a fegyelmi tanács tagjai, a fegyelmi megbízott és az eljárás alá vont ügyvéd képviselője kérdéseket intézhet. Az eljárás kezdeményezőjéhez és a tanúkhoz a fegyelmi tanács tagjai, a fegyelmi megbízott és az eljárás alá vont ügyvéd, valamint képviselője kérdéseket intézhet. Ugyanez a jog illeti meg a tárgyaláson jelen lévő kamarai elnököt is.
(4) A fegyelmi megbízott, az eljárás alá vont ügyvéd és képviselője, valamint a kamara elnöke a tárgyalás bármely szakában bizonyítási indítványt tehet. Amennyiben az indítványt a tanács megalapozottnak találja, további bizonyítás felvételét rendeli el. A fegyelmi tanács a bizonyítást elsősorban tárgyaláson folytatja le. Amennyiben a meghallgatandó személy más ügyvédi kamara területén lakik vagy működik, akkor a bizonyítás felvétele kiküldött fegyelmi tanácstag vagy megkeresett fegyelmi tanács útján is teljesíthető.
(5) Ha a fegyelmi tanács a bizonyítási indítványokat elutasítja, így ezt az eljárást befejező határozatában köteles megindokolni.
22. § (1) Az eljárás során nem hallgatható ki tanúként:
a) akitől testi vagy szellemi fogyatékossága miatt helyes vallomás nyilvánvalóan nem várható, b) aki a titoktartás alól nem kapott felmentést, nem hallgatható ki olyan tényről, amely államtitoknak, szolgálati titoknak vagy ügyvédi titoknak minősül,
c) az Ügyvédi Kamara által indított előzetes vizsgálati és fegyelmi ügyben az ügyvédet nem terheli titoktartási kötelezettség sem a kamarai szervek, sem az ügyet elbíráló bíróság irányában.
(2) A vallomástételt megtagadhatja:
a) az eljárás alá vont ügyvéd 5. § (1) bekezdésében felsorolt hozzátartozója,
b) aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná az ezzel kapcsolatos kérdésben,
c) aki hivatásánál fogva titoktartásra köteles, kivéve, ha ez alól felmentették. A tanút a mentességi jogára a kihallgatás megkezdése előtt figyelmeztetni kell.
23. § A bizonyítási eljárás befejezése után a fegyelmi megbízott terjeszti elő indítványát, amely tartalmazza a tényállást, annak bizonyítékait, és indítványt tesz intézkedés vagy büntetés kiszabására. Ezt követően az eljárás alá vont ügyvéd, illetve képviselője nyilatkozik.
24. § A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A fegyelmi tanács elrendelheti a tárgyalás anyagának hangszalagra történő rögzítését. Ez esetben a tárgyalásról készült jegyzőkönyvet 8 napon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyvet a fegyelmi tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A tárgyalás anyagának hangszalagra történő rögzítése esetén a jegyzőkönyvet a hangszalag leírója és a tanács elnöke írja alá.
25. § (1) Amennyiben a fegyelmi tanács érdemi döntést nem hoz, a tárgyalást elnapolja, és az alábbi esetekben közbenső határozatot hoz:
a) felfüggeszti az ügyvédet a tevékenységének gyakorlásától, ha ellene olyan szándékos bűncselekmény elkövetése miatt emelt vádat az ügyész, amelynek büntetési tétele háromévi szabadságvesztésnél súlyosabb, vagy ha
b) a felfüggesztés a fegyelmi vétség súlyosságára való tekintettel indokolt.
(2) A felfüggesztés időtartama
az (1) bekezdés a) pontja esetén a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, kivéve, ha első fokon az ügyvédet felmentették,
az (1) bekezdés b) pontja esetén három hónap, amely egy alkalommal legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.
(3) Az első fokú fegyelmi tanácsnak a felfüggesztésről hozott határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az ügyvéd, a képviselője és a kamara elnöke a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. A fellebbezésről a másodfokú fegyelmi tanács soron kívül határoz.
(4) Amennyiben más hatóság előtt már folyamatban lévő ügyben hozandó határozat befolyással lehet a fegyelmi ügy érdemi döntésére, az első fokú fegyelmi tanács elrendelheti az eljárás felfüggesztését a bíróság vagy más hatóság előtt folyamatban lévő ügy jogerős befejezéséig.
(5) Ha az eljárás alá vont ügyvéd ellen több fegyelmi eljárás indult, elrendelheti az ügyek egyesítését, elkülönítését.
(6) A (4)-(5) bekezdésben hozott határozatok ellen fellebbezésnek van helye.
26. § A 25. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban hozott közbenső határozatokat 8 napon belül írásba kell foglalni és az érdekeltek részére kézbesíteni kell.
27. § (1) Az első fokú fegyelmi tanács határozata ellen az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselője és a kamara elnöke a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezést az első fokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az első fokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait. A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.
(2) Ha az első fokú fegyelmi határozat kizárást alkalmazott, és annak végrehajtását nem függesztette fel, a határozatban az ügyvéd tevékenységét a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni. E rendelkezés ellen külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya.
28. § Az eljárás alá vont ügyvédnek ügyvédi tevékenység gyakorlása alóli felfüggesztése esetében az ügyvédi kamara elnökének indítványára a kamara elnöksége az érintett ügyvéd meghallgatása után az Üt. 106. § (2) bekezdés m) és n) pontja alapján kijelöli az eljárás alá vont ügyvéd helyettesét. Kizárás esetén kijelöli az iroda gondnokát, ha az ügyvéd a folyamatban lévő ügyeinek ellátásáról nem gondoskodott.
V. Fejezet
Fegyelmi intézkedés
29. § (1) Az egyszerű megítélésű ügyekben - ha a fegyelmi vétség egyértelmű - a fegyelmi tanács tárgyalás nélkül fegyelmi intézkedést hoz.
(2) Fegyelmi intézkedés alkalmazása indokolt különösen, ha az ügyvéd a fegyelmi vétség elkövetését elismerte és a kötelességszegés kisebb súlyú.
(3) A fegyelmi intézkedésről szóló határozatban - kizárás kivételével - bármely büntetés kiszabható. A fegyelmi tanács az eljárás megszüntetése mellett írásban fegyelmi intézkedésként figyelmeztetést alkalmazhat.
(4) Ha az eljárás alá vont ügyvéd vagy hozzájárulásával jogi képviselője a fegyelmi intézkedésről szóló határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kérte, a fegyelmi intézkedés hatályát veszti és az első fokú fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki.
(5) A határozat ellen a Kamara elnöke a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet.
VI. Fejezet
Fegyelmi büntetések
30. § (1) A fegyelmi vétséget elkövető ügyvéddel szemben a következő büntetések szabhatók ki:
a) megrovás,
b) pénzbírság,
c) kamarából való kizárás.
(2) A pénzbírság összege a szabálysértési pénzbírság legmagasabb összegének kétszereséig terjedhet.
(3) A kizárás fegyelmi büntetés végrehajtása egy alkalommal három évre felfüggeszthető. Ha a felfüggesztés ideje alatt elkövetett újabb fegyelmi vétség miatt az ügyvéddel szemben jogerősen újabb fegyelmi büntetést szabtak ki, a felfüggesztett büntetést végre kell hajtani.
(4) A kiszabott pénzbírság azt a területi kamarát illeti, amely a fegyelmi eljárást lefolytatta.
(5) A Magyar Ügyvédi Kamara alapszabályának rendelkezései szerint a pénzbírságot elsődlegesen a kamara előtt folyamatban lévő fegyelmi eljárások dologi kiadásainak fedezetére kell felhasználni.
31. § A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni az enyhítő és súlyosbító körülményeket, különösen a kötelességszegés súlyát és ismételtségét, a szándékosság, illetőleg a gondatlanság fokát, valamint az okozott kár mértékét. Mérlegelni kell, hogy az elkövetett vétség milyen mértékben sértette az ügyvédi kamara, illetőleg az ügyvédi hivatás jó hírét és társadalmi elismertségét.
VII. Fejezet
Fegyelmi határozatok
32. § (1) A fegyelmi tanács a rendelkezésére álló bizonyítékok egybevetése alapján állapítja meg a tényállást. A határozatát befolyástól mentesen, a bizonyítékok szabad mérlegelése alapján, zárt ülésen szótöbbséggel hozza meg. Elsőként az előadó szavaz, utolsóként a fegyelmi tanács elnöke.
A fegyelmi tanácsot döntése meghozatalánál a fegyelmi megbízott indítványa nem köti.
(2) A fegyelmi tanács a határozatában:
a) az eljárást megszünteti,
b) fegyelmi intézkedést hoz,
c) az eljárás alá vont ügyvédet vétkesnek nyilvánítja és büntetést szab ki.
33. § (1) A határozat rendelkező részből és indokolásból áll.
(2) A rendelkező résznek tartalmaznia kell:
a) az eljárás alá vont ügyvéd személyi adatait, továbbá irodájának címét is,
b) az eljárás alá vont ügyvéd ellen korábban indított fegyelmi eljárás (eljárások) adatait,
c) a fegyelmi tanács döntését arról, hogy az eljárás alá vont ügyvédet vétkesnek nyilvánítja: vagy fegyelmi intézkedést hoz, és fegyelmi büntetést szab ki, vagy a megindított eljárást megszünteti,
d) vétkesség megállapítása esetén azt a körülményt, hogy a fegyelmi vétséget az ügyvéd szándékosan vagy gondatlanul követte el, több fegyelmi tényállás esetén az elkövetett fegyelmi vétségek számát, rendbeliségét,
e) a kiszabott fegyelmi büntetést,
f) az eljárási költségek viselésének módját,
g) tájékoztatást arról, hogy a határozat ellen a fegyelmi eljárás alá vont ügyvéd és képviselője, valamint az ügyvédi kamara elnöke, a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezhet.
(3) A határozat indokolási része tartalmazza:
a) a tényállást és annak bizonyítékait,
b) a levont ténybeli és jogi következtetést,
c) az intézkedés alkalmazása és a büntetés kiszabása esetén a súlyosbító és enyhítő körülményeket.
34. § (1) A szóban kihirdetett határozatot a fegyelmi megbízott a kamara elnökének képviseletében, valamint az eljárás alá vont ügyvéd és jogi képviselője tudomásul vehetik, fellebbezési jogukról lemondhatnak. Nyilatkozatukat jegyzőkönyvbe kell foglalni és tudomásulvétel esetén az elnök a kihirdetett határozatot megerősíti.
(2) Az első fokon jogerőre emelkedett és pénzbírságot kiszabó fegyelmi határozat esetén az eljárás alá vont ügyvéd indokolt kérelmére a fegyelmi tanács részletfizetést engedélyezhet.
35. § A fegyelmi határozat rendelkező részét a kihirdetése előtt írásba kell foglalni és azt a fegyelmi tanács elnöke és tagjai írják alá. A felek részére kikézbesítendő és indokolással ellátott határozatot a tanács elnöke írja alá az aláírásban akadályozott tanácstagok helyett is.
36. § (1) A fegyelmi határozatot indokolva, a tárgyalás befejezése után 30 napon belül meg kell küldeni az ügyvédi kamara elnökének, az eljárás alá vont ügyvédnek és képviselőjének.
(2) A kézbesítésre a 20. § (7) bekezdése alkalmazandó.
(3) A jogerős fegyelmi határozatot a panasz előterjesztője részére meg kell küldeni. A panaszosnak küldendő fegyelmi határozat nem tartalmazhatja az ügyvédre vonatkozó személyes adatokat. Több panaszos esetén a titokvédelemre tekintettel a panaszosnak csak a határozat rá vonatkozó részét kell megküldeni.
(4) A jogerős határozatot az érintett ügyvédi iroda vezetőjének is meg kell küldeni.
(5) A kamara a külföldi jogi tanácsadónak a névjegyzékből való törlésről szóló jogerős határozatot megküldi az illetékes külföldi ügyvédi kamarának.
VIII. Fejezet
Fellebbezés és másodfokú eljárás
37. § (1) Az első fokon meghozott fegyelmi határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a kamara elnöke, az eljárás alá vont ügyvéd és jogi képviselője a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. (2) A fellebbezést az első fokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az első fokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.
(3) A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú, kivéve az Üt. 54. § (3)-(4) bekezdésében szabályozott esetet.
38. § (1) Az első fokú fegyelmi tanács a fellebbezési határidő lejárta után a fellebbezést és az ügy iratait felterjeszti a másodfokú fegyelmi tanácshoz.
(2) Ha az első fokon eljárt fegyelmi tanács elnöke azt állapítja meg, hogy a fellebbezést nem határidőben nyújtották be, vagy az nem a jogosulttól származik, akkor az iratokat a véleményének csatolása mellett terjeszti fel a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottságához.
39. § (1) Az első fokú fegyelmi határozat ellen benyújtott fellebbezést a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottsága elnöke az ügy irataival együtt a fegyelmi főmegbízottnak küldi meg azzal, hogy a fellebbezésre észrevételeit 15 napon belül tegye meg.
(2) A Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottságának elnöke kijelöli a másodfokon eljáró fegyelmi tanácsot és annak elnökét.
(3) A fegyelmi tanács elnöke a fellebbezési tárgyalásra határnapot tűz ki és egyidejűleg kijelöli az ügy előadóját és megidézi a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi főmegbízottját, az eljárás alá vont ügyvédet és képviselőjét és értesíti az ügyvédi kamara elnökét. Az érdekeltek részére megküldi a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi megbízottjának indítványát azzal, hogy arra az eljárás alá vont ügyvéd vagy jogi képviselője észrevételt tehet. A megidézetteket figyelmeztetni kell arra, hogy távolmaradásuk a tárgyalás megtartását nem akadályozza.
(4) Abban az esetben, ha az első fokú határozat elleni fellebbezés elkésett vagy azt nem jogosult személy terjesztette elő, akkor a másodfokú fegyelmi tanács tárgyaláson kívül hozott határozatával a fellebbezést elutasítja.
40. § (1) A fegyelmi fellebbezési tárgyalást a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi tanácsának elnöke vezeti és gondoskodik a tárgyalás rendjének fenntartásáról, kihirdeti a fegyelmi tanács által hozott határozatokat.
(2) A fellebbezési tárgyalás megnyitása után a kijelölt előadó ismerteti az ügy iratait.
(3) Az ügy iratainak ismertetése után a fegyelmi főmegbízott és az eljárás alá vont ügyvéd, valamint jogi képviselője bizonyítási indítványt terjeszthet elő. A bizonyítási indítvány elrendeléséről a fegyelmi tanács zárt ülésen határoz.
(4) Ha a bizonyítás kiegészítésére van szükség, azt a másodfokú fegyelmi tanács az első fokú fegyelmi tanács útján is foganatosíthatja.
(5) A bizonyítási eljárás lefolytatása után a fegyelmi főmegbízott terjeszti elő indítványát, amelyre az eljárás alá vont ügyvéd, illetve képviselője észrevételeket tehet. Amennyiben az eljárás alá vont ügyvéd terjesztett elő fellebbezést, akkor a felszólalási jog először őt, illetve jogi képviselőjét illeti meg. A tárgyaláson jelen levő kamarai elnököt felszólalási jog illeti meg.
41. § (1) A másodfokú fegyelmi tanács határozatát és annak indokait a tárgyalás befejezése után szóban kihirdeti és az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselő, valamint a területi ügyvédi kamara és a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke részére 15 napon belül kézbesíti.
(2) Kizárás fegyelmi büntetést tartalmazó határozat jogerőre emelkedéséről a másodfokú fegyelmi tanács a területi ügyvédi kamara elnökét 3 napon belül köteles tájékoztatni.
(3) Jogerőre emelkedett kizárás fegyelmi büntetés vagy az ügyvédi tevékenység gyakorlásának felfüggesztése esetén az eljárás alá vont ügyvéd haladéktalanul köteles az ügyvédi igazolványát és az ügyvédi bélyegzőjét a területi ügyvédi kamaránál leadni.
42. § (1) Ha a fellebbezés megalapozatlan, akkor a másodfokú tanács az első fokú határozatot helybenhagyja, ellenkező esetben az első fokú határozatot részben vagy egészében megváltoztatja.
(2) Ha az első fokú határozat megalapozatlan, a tényállás nincs felderítve vagy hiányos, ellentétes az iratok tartalmával, illetve helytelen ténybeli következtetést tartalmaz - és a helyes tényállás az iratok tartalma, ténybeli következtetés vagy részbizonyítás felvétele útján nem állapítható meg - a másodfokú fegyelmi tanács az első fokú fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezi és az első fokú fegyelmi tanácsot új eljárásra utasítja.
(3) Hatályon kívül kell helyezni a fellebbezési kérelem korlátaira tekintet nélkül az első fokú határozatot, ha az első fokú eljárás lényeges szabályainak megsértése történt.
43. § (1) A másodfokú Fegyelmi Tanács a fellebbezéssel támadott határozatot teljes terjedelmében felülbírálja, tekintet nélkül arra, hogy ki, milyen okból fellebbezett. A kiszabott büntetés súlyosbítására azonban csak az arra irányuló fellebbezés esetén van lehetőség. A másodfokú fegyelmi tanács határozata jogerős és végrehajtható.
(2) A másodfokú eljárásban az első fokú eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a tárgyaláson a fegyelmi megbízott részvétele nem kötelező.
(3) Amennyiben más hatóság előtt folyamatban lévő ügyre tekintettel a fegyelmi eljárás felfüggesztése indokolt, akkor a másodfokú fegyelmi tanács az első fokú határozatot hatályon kívül helyezi és a szükséges döntéshozatal végett az első fokú fegyelmi tanácsnak küldi meg az iratokat.
44. § (1) A másodfokú határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselője és a kamara elnöke a kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályok szerint bírósághoz fordulhat. A perre a Fővárosi Bíróság illetékes.
(2) Amennyiben a másodfokon eljáró fegyelmi tanács azt állapítja meg, hogy a kereseti kérelmet elkésetten nyújtották be, illetőleg a kereseti kérelem nem az arra illetékes személytől származik, az iratokat javaslatával együtt a perre illetékes Fővárosi Bírósághoz terjeszti fel.
45. § (1) A másodfokon eljáró fegyelmi tanács határozatában rendelkezik a fegyelmi eljárással felmerült költségek viseléséről. A költségeket az első fokon eljárt ügyvédi kamara pénztárába a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül kell befizetni. A területi ügyvédi kamara a fellebbezési eljárással kapcsolatban felmerült költségeket 30 napon belül köteles a Magyar Ügyvédi Kamara részére átutalni.
(2) Ha a másodfokú fegyelmi tanács megszüntető határozatot hoz, az eljárással felmerült költségeket az a kamara viseli, amelyik az eljárást lefolytatta.
(3) Amennyiben az eljárás alá vont ügyvéd részére ügygondnokot rendeltek ki, a fegyelmi tanács megállapítja az ügygondnok díját és költségeit, és annak viseléséről érdemi határozatban dönt.
46. § A jogerős fegyelmi büntetést az ügyvédi nyilvántartásban fel kell tüntetni.
47. § A Magyar Ügyvédi Kamara részére meg kell küldeni az első fokon jogerőre emelkedett fegyelmi határozatokat is. Az ügyvédi kamarából kizárt ügyvédekről külön nyilvántartást kell vezetni és a nyilvántartást a kamarák rendelkezésére kell bocsátani.
IX. Fejezet
Új eljárás kezdeményezése
48. § (1) A jogerős fegyelmi határozat meghozatalát követően az ügyvédi kamara elnöke - kijelölés esetén az eljárást lefolytató ügyvédi kamara elnöke is - és az eljárás alá vont ügyvéd vagy elhalálozása esetén hozzátartozója, új eljárás lefolytatását kérheti. Az új eljárás lefolytatása akkor rendelhető el, ha olyan tényre vagy bizonyítékra, vagy olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkoznak, amit az eljáró fegyelmi tanács nem bírált el, amennyiben ezen bizonyítékok alkalmasak a kihirdetett fegyelmi határozat megváltoztatására.
(2) Új eljárásnak van helye akkor is, ha az alapügyben az eljáró fegyelmi tanács valamely tagja kötelességét a Büntető Törvénykönyvbe ütköző módon megszegte. Új eljárás lefolytatására az ügyvéd terhére, az ügyvéd életében és kizárólag az elévülési időn belül van lehetőség.
(3) Az ügyvéd javára új eljárás iránti kérelem előterjesztésének az új tényről, vagy bizonyítékról történő tudomásszerzéstől számított három éven belül van helye.
49. § (1) Az új eljárás megengedhetősége kérdésében a kamara fegyelmi tanácsa dönt. Az elutasító határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az eljárás kezdeményezője a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi tanácsához fellebbezéssel élhet.
(2) Az új eljárás során e szabályzatnak az első és másodfokú eljárásra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
50. § Az eljárást elrendelő határozatnak a jogerősen kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtására halasztó hatálya nincsen, kivéve ha ezt az eljáró fegyelmi tanács kifejezetten kimondja, és határozattal intézkedik a kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztése iránt.
X. Fejezet
Az alkalmazott ügyvéd, a külföldi jogi tanácsadó és az ügyvédjelölt fegyelmi felelőssége
51. § E szabályzatnak az ügyvédekre vonatkozó rendelkezéseit az alkalmazott ügyvédekre, a külföldi jogi tanácsadókra és az ügyvédjelöltekre - a szabályzatban írt kivételekkel - megfelelően alkalmazni kell.
52. § A fegyelmi vétséget elkövető külföldi jogi tanácsadóval szemben megrovás, pénzbírság, valamint a külföldi jogi tanácsadók névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetés szabható ki.
53. § (1) A fegyelmi vétséget elkövető ügyvédjelölttel szemben megrovás, pénzbírság, valamint az ügyvédjelöltek névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetés szabható ki.
(2) Amennyiben a fegyelmi vétség jogerős elbírálásakor az ügyvédjelöltet a kamara ügyvédi névjegyzékébe már bejegyezték, úgy vele szemben az ügyvédre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
54. § A fegyelmi vétséget elkövető alkalmazott ügyvéddel szemben megrovás, pénzbírság, valamint az alkalmazott ügyvédek névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetés szabható ki.
XI. Fejezet
A büntetés hatálya és a mentesítés
55. § (1) Pénzbírság kiszabása esetén a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 évig, felfüggesztett kizárás esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 évig, kizárás esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 évig az ügyvéd kamarai tisztségre nem választható, a meglévő kamarai tisztsége megszűnik. Kizárás fegyelmi büntetés esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 évig az ügyvéd nem vehető fel az ügyvédi kamarába.
(2) A fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól a határozat jogerőre emelkedését követően, kizárás esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 év elteltével, ügyvédjelölt esetén 5 év elteltével az első fokú fegyelmi tanács - kérelmére - a büntetés hatálya alól mentesítheti az eljárás alá vont ügyvédet, ha arra érdemes.
(3) A fegyelmi büntetéshez főződő hátrányos következmények alóli mentesítési kérelmet a területi kamara elnökénél kell írásban előterjeszteni.
(4) A területi kamara elnöke a kérelmet írásbeli észrevételével együtt megküldi az első fokon eljárt fegyelmi tanácsnak.
(5) Az első fokú fegyelmi tanács a mentesítésről tárgyalás tartása nélkül határoz.
(6) A mentesítés iránti kérelem elbírálására egyebekben a fegyelmi eljárás szabályait kell alkalmazni.
(7) Az alkalmazott ügyvéd, a külföldi jogi tanácsadó és az ügyvédjelölt esetében a fegyelmi büntetésként alkalmazott névjegyzékből való törlés jogkövetkezményei azonosak az ügyvéddel szemben alkalmazott kizárás fegyelmi büntetéssel.
(8) E fejezet rendelkezéseit az alkalmazott ügyvédre, a külföldi jogi tanácsadóra és az ügyvédjelöltre is alkalmazni kell.
XII. Fejezet
Záró rendelkezések
56. § Ezen szabályzatot a Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése 1998. június 27-én fogadta el. A szabályzat az Igazságügyi Közlönyben történő közzététel napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az Országos Ügyvédi Kamara 1992. december 14-én elfogadott Fegyelmi Eljárási Szabályzata hatályát veszti.
A fegyelmi szabályzat módosítását a Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése 2002. február 25-én fogadta el.
A szabályzatmódosítás az Igazságügyi Közlönyben történő közzététel napján lép életbe.