A Legfelsőbb Bíróság Bfv.1110/2008/7. számú határozata foglalkozás körében elkövetett GONDATLAN veszélyeztetés vétsége (HALÁLT OKOZÓ) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 171. §] Bírók: Akácz József, Demeter Ferencné, Márki Zoltán

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Bfv.III.1.110/2008/7.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2009. év április hó 14. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt a terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt által - védője útján -, valamint a III. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Zalaegerszegi Városi Bíróság 1.B.158/2006/19. számú, valamint a Zala Megyei Bíróság Bf.25/2007/7. számú ítéletét az I. rendű és a III. r. terhelt vonatkozásában hatályában fenntartja.

E végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Zalaegerszegi Városi Bíróság a 2006. november 8. napján hozott 1.B.158/2006/19. számú ítéletével az I. r. terheltet halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt 1 év 10 hó - 3 évi próbaidőre felfüggesztett - fogházra és 500.000 Ft pénzmellékbüntetésre ítélte. Végleges hatállyal eltiltotta attól, hogy felelős műszaki vezetői tevékenységet fejtsen ki.

A III. r. terheltet halált okozó, foglalkozás körében elkövetet gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt 1 év - 2 évi próbaidőre felfüggesztett - fogházra ítélte. 5 évi időtartamra eltiltotta attól, hogy gázkészülékekkel kapcsolatos műszaki átvevő tevékenységet fejtsen ki.

A megállapított tényállás lényege a következő.

Az I. r. terhelt műszaki főiskolát végzett, építész és épületgépész üzemmérnök.

A III. r. terhelt gép- és gázipari technikumot végzett, műszaki átvevő a KÖGÁZ Rt. részlegénél.

Az I. r. terhelt az n-i székhelyű, ingatlanfejlesztéssel foglalkozó P.-I. Kft. ügyvezetője. A P.-I. Kft. volt a beruházója az N., H. tér 1-2. szám alatt épült G. háznak és a lakások értékesítését is a kft. végezte.

Az I. r. terhelt az építkezés során sem generáltervezőt, sem pedig generálkivitelezőt nem alkalmazott, a felelős műszaki vezetői feladatokat pedig ő vállalta.

A ház épületgépészeti tervei elkészítésére a II. r. terheltnek adott megbízást. A megbízás nyílt égésterű kazánokra szólt a lakások fűtésére és melegvíz ellátásának biztosítására, a szellőzést pedig gravitációs úton kívánta megoldani. A II. r. terhelt észlelte, hogy a gravitációs szellőzés komfortossági szempontból a kor követelményeit nem elégíti ki, ezért a gázkazán szempontjából összeszellőztetett helyiségként kezelendő konyhában elhelyezendő szagelszívónak önálló légcsatornát tervezett annak ellenére, hogy az ekkor hatályos 1/1977. (IV. 6.). NIM rendelet 77.§-a ezt kifejezetten tiltotta. A II. r. terhelt az épületgépészeti szerelési munkáról szóló műszaki leírást az I. r. terhelt útján N. T. építésztervező rendelkezésére bocsátotta, aki a 2001. november 20-i építési engedélyezési tervben ezt szerepeltette, és ez ellen az I. r. terhelt megrendelő sem emelt kifogást.

A gépésztervekben a kazán működéséhez szükséges légpótlást a tervező a bejárati ajtón keresztül kívánta biztosítani és meghatározta az összeszellőztetett egy légtérként kezelendő helyiségeket. A gázterveken azonban és annak műszaki leírásában - szakmai szabályt szegve - nem jelölte meg a légpótlást biztosító nyílászárók minőségét, azaz azt, hogy a légpótló nyílászáró légzáró kivitelű nem lehet.

Ezt az alapvető műszaki adatot a gáztervet érintően a gázszolgáltató a 186/2003. számú szakhatósági véleményében pótolta, s 2003. március 14. napján előírta, hogy a természetes szellőztetéssel nem rendelkező konyháknál az égéstermék elvezetéssel rendelkező készülékek miatt közös légteret kell létesíteni a lakóelőtérben. Az összeszellőztetett légtereknél fokozott légzárású nyílászárót nem lehet alkalmazni. Az ezen kikötéssel engedélyezett gáztervet a II. r. terhelt átadta az I. r. terheltnek anélkül, hogy az abban foglaltakra a figyelmét külön felhívta volna. Pedig ekkor már a beruházó részéről gyakorlatilag légzárónak tekinthető műanyag bejárati ajtók kerültek beszerzésre, amelyre tekintettel az építésztervező 2003. március 2-án készített fennmaradási tervben az építésztervet módosította is.

Az I. r. terhelt a KÖGÁZ fenti számú kikötését figyelmen kívül hagyva légzáró műanyag bejárati ajtót épített be, és ezzel nem biztosította kellően a gázfogyasztó berendezés légellátását. Ezen túlmenően pedig a gépésztervben szereplő gravitációs szellőzés ellenére a villanyszerelési munkálatokat végző vállalkozónak az 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet 77.§ megsértésével elszívó ventilátor vezeték rendszerének kiépítésére és a lakók igénye szerint a ventillátor tényleges beépítésére adott szóbeli megrendelést. A lakásbelső vonatkozásában villamostervet nem készíttetett. N. B. N., H. tér 1-2. II/260. számú lakás tulajdonosát pedig a fürdőszobába és a WC helyiségbe az elszívó ventillátor beszerelésére hívta fel - annak méreteit is megadva -, mely rövidesen a villanyszerelők által beépítésre is került a fürdőszoba és a WC helyiségbe úgy, hogy az a világítás felkapcsolásával egyidejűleg működésbe lépett.

A ventillátorok beépítése előtt, de annak vezetékrendszerének kiépítése után, 2003. június 16-án jelent meg a III. r. terhelt a KÖGÁZ Rt., mint szakhatóság részéről, s hálózati üzemeltetőként és műszaki ellenőrként ellenőrizte és átvette a gázszerelési munkálatokat.

Az 1/1977. NIM rendelet 7. Fejezet 8.§ (4) bekezdése értelmében ellenőrizni volt köteles többek között a berendezés terv szerinti kivitelét, a beépített készülékek elhelyezését, a légellátás és az égéstermék elvezetésének szabályosságát, a gázvezetékek, gázfogyasztó berendezések és más vezetékek, berendezések egymáshoz viszonyított helyzetét, minden olyan helyszíni körülményt, amely a szabályos üzemet gátolja vagy a műszaki előírásokat sérti.

A III. r. terhelt azonban e szabályokat megsértve nem vizsgálta és így nem is észlelte azt, hogy a fürdőszobában - szabálytalanul - az elszívó ventilátor vezetéke kiépítésre került annak ellenére, hogy ez a ház összes lakásában megtörtént és ezen lakásoknál is a III. r. terhelt volt a műszaki átvevő. A bejárati ajtó légáteresztő képességét - melyet munkáltatója kifejezetten előírt és a gázterv részét képezte - szintén nem vizsgálta.

A gázkészülék légellátási és biztonsági megfelelőségéről is szóló nyomáspróba és műszaki átvételi jegyzőkönyveket 2003. június 16-án kiadta, amely alapján a KÖGÁZ 2003. június 24. napján a használatbavételi engedély kiadásához hozzájárult.

Ezt követően az I. r. terhelt mint a kivitelezés felelős műszaki vezetője az építésügyi hatóságnak címzett, a használatbavételi engedély kiadásához szükséges nyilatkozatában rögzítette, hogy az épületet a vonatkozó szakmai minőségi előírások megtartásával szakszerűen építették meg, az a rendeltetésének megfelelő, és biztonságos használatra alkalmas. Tette ezt annak ellenére, hogy tudott a súlyos veszélyt jelentő elszívó ventillátorok folyamatban lévő beszereléséről, és a gázberendezések légellátását biztosító bejárati ajtók légzáró voltáról. Ezzel megszegte az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 40.§ (2) bekezdésében foglaltakat, amely előírja, hogy a felelős műszaki vezető felel az építménynek, az építményrésznek, szakmunkának a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési terveknek, illetve a jogszabályokban meghatározott kivitelezési terveknek megfelelő megvalósításáért, továbbá az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásáért és a munkálatok végzésének szakszerűségéért.