A Tatabányai Törvényszék P.20806/2009/8. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 80. §, 84. §, 355. §] Bíró: Vörösné dr. Vilimszky Anna

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI BÍRÓSÁG

mint első fokon eljáró bíróság

28.P.20.806/2009/8.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság mint első fokon eljáró bíróság a dr. B.M. (2800 ...) ügyvéd által képviselt H.K.A (....) felperesnek,- a dr. H.J- (....) ügyvéd által képviselt K.K.(,,..) alperessel szemben személyiségi jogok megsértése iránt folyamatban lévő peres eljárásban 2010. évi január hó 26. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

Í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az Államnak külön felhívásra fizessen meg 30.000,-Ft (azaz: harmincezer forint) le nem rótt eljárási illetéket, továbbá fizessen meg az alperes képviselője számára 100.000,-Ft (azaz: százezer forint) +Áfa összegű perköltséget figyelemmel az alperesi képviselő által becsatolt megbízási szerződés tartalmára is.

Az ítélet ellen fellebbezésnek van helye, melyet a Komárom-Esztergom Megyei Bíróságnál , de a Győri ítélőtáblához címezve lehet benyújtani 3 (három) azonos példányban, a kézhezvételt követő 15 (tizenöt) napon belül.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a Pp. 256/A.§ (1) bekezdés szerint a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha

 az elsőfokú bíróság ítéletét a 251.§-ban , illetve a 252.§ (1) és (2) bekezdésében meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni;

 a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;

 a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos;

 a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul;

 a felek ezt kérték;

 megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

Tájékoztatja továbbá a bíróság a feleket, hogy a 235.§ (1) bekezdése értelmében a fellebbezésben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés irányul és elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az első fokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására, vagy az első fokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor is sor kerülhet, ha az az első fokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul; a 141.§ (6) bekezdésében foglaltakat azonban ebben az esetben is alkalmazni kell.

Az Ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést, csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.