A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.21/2011/39. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §, 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 42. §, 50. §, 54. §, 55. §] Bíró: Szőllősiné dr. Tóth Zsuzsanna

Kapcsolódó határozatok:

*Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.21/2011/39.*, Szegedi Törvényszék Mf.21353/2012/4., Kúria Mfv.10825/2012/6.

***********

Szegedi Munkaügyi Bíróság

4.Mv.21/2011/39.

A Szegedi Munkaügyi Bíróság a Dr. Romics Ágnes ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a Dr. Csapóné dr. Tóth Vilma jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe szám alatti székhelyű) alperes ellen, közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében az alulírott helyen és napon meghozta a következő

ÍTÉLETET

A bíróság az alperes 2010. november 22-én kelt 581/2010. ügyiratszámú fizetési meghagyását hatályon kívül helyezi.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 12.700,- (Tizenkétezer-hétszáz) Ft perköltséget.

Megállapítja, hogy a le nem rótt eljárási illeték és az állam által előlegezett szakértői díj a Magyar Állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Szegedi Törvényszékhez. A fellebbezést 3 példányban, a Szegedi Munkaügyi Bíróságon lehet előterjeszteni.

A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kértek, vagy ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos.

Ha fellebbező fél, akár a fellebbezésben, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetve a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására a tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést a tárgyaláson kell elbírálni.

INDOKOLÁS

A bíróság a következő tényállást a peres felek előadásai, a per iratai, tanú 4 ..., tanú 3, tanú 2 és tanú 5 tanúk vallomásai, valamint szakértő 2 és szakértő 1 szakértők szakvéleményeik alapján állapította meg.

A felperes X-i Gyáregységében sertés feldolgozást végeznek. A sertés darabolása úgy történik, hogy minden testtájat külön-külön munkavállaló vág. Egy munkanap alatt az üzemben 2800 félsertést dolgoznak fel átlagosan, ami azzal jár, hogy a majdnem 100 munkavállaló naponta fejenként 4.000-25.000 vágást ejt. Ez összesen éves szinten a teljes létszámot figyelembe véve majdnem 400 millió vágást jelent.

A felperes felmérte a fenti munkafolyamatokkal járó kockázatokat és azt állapította meg, hogy a dolgozók részére 190 mm-es alkarvédős lánckesztyű biztosítása indokolt. Felmérték a teljes kart védő lánckesztyű használatának lehetőségét is, a gyakorlatban kipróbálták azt, de arra a meggyőződésre jutottak, hogy a hosszabb lánckesztyű használata több kockázatot rejt magába, mint amennyi előnnyel járna. Egyrészt a hosszabb lánckesztyű súlya nagyobb, így hamarabb kifárad a dolgozó, másrészt abban a mozgás nehézkesebb, harmadrészt egészségügyi kockázatot jelentene a teljes karon a kabát használatának a mellőzése a 10-14 C fokos hidegben, negyedrészt a szigorú higiéniai szempontoknak sem lehetne így kellően eleget tenni.

2008-2011. években, azaz 4 naptári év alatt 16 bal kar szúrásával járó baleset történt az üzemben.

tanú 4 ... a felperes X-i Gyáregység Sertésdaraboló Üzemének húsipari szakmunkás munkakörben foglalkoztatott munkavállalója. 2010. április 21-én a magaspályáról vállfán lógó félsertésből szűzpecsenyi kivágását végezte. Bal kezével fogta a félsertést, jobb kézzel pedig szem magasságban bevágott a félsertésbe és a gerinc mentén lefelé haladva vágott a késsel, ami beakadt a csontba, emiatt kiugrott onnan. tanú 4 nem tudta az egyetlen pillanat alatt zajló események során jobb kezének lendületét visszafogni, így azzal bal kezén könyökhajlattól kb. két ujjnyira a lánckesztyű felett egy centiméterrel megszúrta magát.

A ... Egészségbiztosítási Pénztár 2010. november 22-én kelt 581/2010. ügyszámú fizetési meghagyásával kötelezte a felperest, hogy tanú 4 ... biztosítottuk 2010. április 21. napján bekövetkezett balesetével összefüggésben felmerült 95.760,- Ft összegű egészségbiztosítási ellátási költséget, valamint ezen összeg kamatát fizesse meg. Döntését lényegében azzal indokolta, hogy a balesetet az idézte elő, hogy a munkáltató nem biztosított a munkavállaló részére kellő védelmet nyújtó, a teljes kar védelmét biztosító lánckesztyűt, mint egyéni védőeszközt, valamint mert rendszeres ellenőrzéssel nem követelte meg a kés szabályos, munkavédelmi előírásnak megfelelő használatát.

A felperes keresetében a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint nem vétett olyan munkavédelmi szabályt, ami összefüggésbe hozható lett volna a balesettel. Megfelelő munkavédelmi oktatást tartott és megfelelő védőeszközt biztosított a munkafolyamathoz.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. A fizetési meghagyásban is leírt álláspontját tartotta fenn.

A felperes keresete az alábbiak szerint alapos.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. tv. 67. § (1) bekezdése értelmében a foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset annak a következménye, hogy ő, vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, illetőleg ha ő, vagy alkalmazottja a balesetet szándékosan idézte elő.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. 2. § (2) bekezdése kimondja, hogy a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért, valamint a (3) bekezdésben foglaltak szerint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját - a jogszabályok és a szabványok keretein belül - a munkáltató határozza meg.

A 42. § értelmében a veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése értelmében

a) a veszélyforrásokat és az ellenük való védekezés módját, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit az érintett munkavállalókkal - mind a munkahely egész, mint az egyes munkafolyamatok tekintetében - meg kell ismertetni,

b) a veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetőleg károsító hatásuk csökkentése érdekében a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni és használatukat meg kell követelni.