Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

Bővebben

Egy bíró ítéletei

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét! Érdemes hangot ráadni. Bővebben

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben

3344/2020. (VIII. 5.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Kúria Kfv.II.37.979/2019/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozó jogi képviselője (dr. Méhes László ügyvéd) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panaszt nyújtott be, amelyben az Alaptörvény 28. cikke, XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésének sérelmére hivatkozással a Kúria felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában hozott Kfv.II.37.979/2019/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.

[2] Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben a hatóság az indítványozó gyermekeinek védelembe vételét rendelte el, azonban a felperes anya keresete alapján eljáró bíróság a határozatot megváltoztatta, és a védelembe vételt megszüntette. Az indítványozó az eljárásban alperesi érdekeltként vett részt, és e minőségében fordult a kúriához felülvizsgálati kérelemmel. A Kúria a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: kp.) 3. § (3) bekezdése, 100. § (2) bekezdése, 115. § (2) bekezdése és 118. § (1) bekezdése alkalmazásával a felülvizsgálati kérelmet visszautasította arra hivatkozással, hogy a kérelem befogadási okot nem jelölt meg. Indokolása szerint a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél kötelessége, hogy "megjelölje azon okot vagy okokat, amelyek alapján a jogorvoslati kérelem befogadható". A "Kúria a jogerős ítélettel kapcsolatosan megjelölt jogszabálysértéseket is kizárólag a megjelölt befogadási okkal összefüggésben vizsgálhatja, ezért a befogadási ok, valamint a jogszabálysértések megjelölésének kötelezettsége egymástól nem választható el" (lásd: Kfv.II.37.979/2019/2. számú végzés, Indokolás [11]).

[3] Az indítványozó úgy véli, a Kúria olyan tartalmi hiányosságra hivatkozással utasította vissza a felülvizsgálati kérelmet, amelyet a törvény nem tartalmaz, mert sem nyelvtani, sem logikai értelmezés útján nem vezethető le a Kp.-ből - továbbá a kp. javaslatához fűzött indokolásból sem következik -, hogy a kérelmező kötelezettsége lenne a befogadhatóság okának a felülvizsgálati kérelemben történő megjelölése. Mivel a Kúria nem a jogalkotó szándékával, a jogszabály szövegének céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezte az eljárási rendelkezéseket, döntése sérti az Alaptörvény 28. cikkét. A jogszabályi rendelkezéseket sértő döntés továbbá "méltánytalan, igazságtalan és nem tisztességes", és ezért nem felel meg az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének sem. Végezetül - hangzik az indítvány - a Kúria befogadást visszautasító döntése megfosztotta az indítványozót az érdemi döntéstől, az alsóbb fokú bírósági döntés által okozott jogsérelem orvoslásának lehetőségétől, végeredményben a hatékony jogvédelemtől, ami a jogorvoslathoz való jog sérelmét eredményezte [Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdés].

[4] 2. Az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján, megvizsgálva a befogadhatóság feltételeit a jelen ügyben, a következőket lehetett megállapítani.

[5] 2.1. A támadott kúriai végzést az indítványozó jogi képviselője 2019. október 15-én vette át elektronikus úton, és a panasz 2019. december 13-án - az Abtv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott hatvan napos határidőn belül - érkezett az elsőfokú bírósághoz. A kérelmező alkotmányjogi panasz benyújtására indítványozói jogosultsággal rendelkezik és a felülvizsgálati kérelem benyújtójaként érintettnek is minősül, jogorvoslati lehetőségeit kimerítette, a jogi képviselő a meghatalmazását csatolta. A Kúria befogadást megtagadó végzése a bírósági eljárást befejező egyéb döntésnek minősül, és alkotmányjogi panasszal támadható (lásd: 3245/2019. (X. 17.) AB végzés, Indokolás [14]; 3188/2020. (V. 27.) AB végzés, Indokolás [11]).

[6] Az alkotmányjogi panasz részben - az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdése vonatkozásában - eleget tesz az Abtv. 27. § (1) bekezdés a) pontjában írt feltételnek, amely szerint az indítvány Alaptörvényben biztosított jog sérelmére alapítható. Az Alaptörvény 28. cikke ugyanakkor az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint nem tartalmaz az indítványozó számára Alaptörvényben biztosított jogot (lásd például: 3127/2017. (V. 30.) AB végzés, Indokolás [19]; 3309/2019. (XI. 18.) AB végzés, Indokolás [10]), ezért e vonatkozásban nincs lehetőség érdemi elbírálásra.

[7] A kérelem megfelel a határozottság Abtv. 52. § (1b) bekezdésében írt követelményének: a) tartalmazza azt a törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására, továbbá azt, amely az indítványozó indítványozói jogosultságát megalapozza (Abtv. 27. §); b) az eljárás megindításának indokait (az indítványozó felülvizsgálati kérelmét nem fogadta be a Kúria); c) az Alkotmánybíróság által vizsgálandó bírósági döntést (a Kúria Kfv.II.37.979/2019/2. számú végzése); d) az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdés]; e) indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett bírósági döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel, valamint f) kifejezett kérelmet arra, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a Kúria ítéletének alaptörvény-ellenességét és semmisítse meg azt.

[8] 2.2. Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.

[9] A befogadhatóság feltételeivel kapcsolatban emlékeztetni szükséges arra, hogy az Alkotmánybíróságnak részletesen kimunkált és következetesen alkalmazott gyakorlata van az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdése tartalmát érintően. Jelen ügy ehhez képest nem vet fel olyan új, alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, amely a panasz befogadását és érdemi elbírálását indokolná.

[10] Az Alkotmánybíróság jelen ügyben is megerősíti azon korábbi, hasonló tárgyú ügyben kifejtett álláspontját, amely szerint "[a] Kúria azon döntése, mely - a Kp. 118. § (1) bekezdése alapján - a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő peres féltől várja el, hogy a kérelem befogadhatóságát az ott taxatíve felsorolt valamely okra hivatkozva maga indokolja, és e jogszabályhelyet úgy értelmezi, miszerint a befogadás feltétele - a formai okokból történő visszautasíthatóságon túl - az ilyen okok kérelmező általi, tartalmi jellegű bizonyítása, nem vet fel alkotmányossági problémát" (3023/2020. (II. 10.) AB végzés, Indokolás [18]; hasonlóan: 3188/2020. (V. 27.) AB végzés, Indokolás [21]). "Annak megítélése, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei fennállnak-e vagy sem, nem alkotmányossági, hanem szakjogi-törvényértelmezési kérdés, melyben az Alkotmánybíróság - következetes gyakorlatának megfelelően - a Kúria döntését nem bírálhatja felül. (3365/2019. (XII. 16.) AB végzés, Indokolás [21]; 3308/2019. (XI. 18.) AB végzés, Indokolás [20])" (3188/2020. (V. 27.) AB végzés, Indokolás [22])

[11] Az Alkotmánybíróság a fentieken túl rámutat arra is, hogy következetes gyakorlata alapján az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való jog a rendes jogorvoslatokra vonatkozik, ebből következően nem terjed ki a felülvizsgálatra, mint rendkívüli jogorvoslatra, így nem hozható összefüggésbe a felülvizsgálat során hozott bírói döntéssel (lásd legutóbb a jelenlegihez hasonló ügyben: 3203/2020. (VI. 11.) AB végzés, Indokolás [10]).

[12] Összefoglalva: a korábbi döntéseiben írtakra is figyelemmel az Alkotmánybíróság jelen ügyben nem talált olyan körülményt, amelyet az Alaptörvény felhívott rendelkezéseivel összefüggésben alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként vagy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességként lehetne értékelni, és amely ezért az indítvány érdemi vizsgálatát indokolná.

[13] 3. A fentiek szerint az alkotmányjogi panasz részben nem felel meg az indítványokkal szemben támasztott törvényi feltételeknek, részben pedig az Abtv. 29. §-ában írt befogadási kritériumoknak, ezért azt az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1)-(3) bekezdése alapján eljárva, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontjai alapján visszautasította.

Budapest, 2020. július 14.

Dr. Szabó Marcel s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Szabó Marcel s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott

dr. Dienes-Oehm Egon

alkotmánybíró helyett

Dr. Szabó Marcel s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott

dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó

előadó alkotmánybíró helyett

Dr. Szabó Marcel s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott

dr. Salamon László

alkotmánybíró helyett

Dr. Szabó Marcel s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott

dr. Szalay Péter

alkotmánybíró helyett

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/2062/2019.

Tartalomjegyzék