A Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27287/2015/39. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ÉPÍTÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 53/C. §] Bíró: Serestyén Katalin

Kapcsolódó határozatok:

*Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27287/2015/39.*, Kúria Kfv.38057/2017/9., 3329/2022. (VII. 21.) AB határozat

***********

Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

5.K.27.287/2015/39. szám

A Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dr. Őrlős Gábor ügyvéd (fél címe 2 szám) által képviselt I.rendű felperes neve I. rendű, dr. Őrlős Gábor ügyvéd (fél címe 2 szám) által képviselt II.rendű felperes neve II. rendű, dr. Őrlős Gábor ügyvéd (fél címe 2 szám) által képviselt III.rendű felperes neve III. rendű és dr. Őrlős Gábor ügyvéd (fél címe 2 szám) által képviselt IV.rendű felperes neve IV. rendű felpereseknek - dr. Falusi Georgina jogi referens által képviselt Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal (5000 Szolnok, Kossuth Lajos út 2. szám) alperes ellen építési hatósági ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság a felperesek keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felpereseket együttesen, hogy 30 000,- (harmincezer) forint eljárási illetéket az Államnak felhívásra térítsenek meg.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A bíróság a felperesek keresetlevele, az alperes írásbeli nyilatkozata, az igazságügyi szakértő szakvéleménye, 1. számú tanú vallomása, a becsatolt iratok, valamint a per egyéb adatai alapján a következő tényállást állapította meg:

A Jász-Nagykun Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi hivatala a JN-07D/EH/01374-2/2014. számú végzésével építés felügyeleti ellenőrzést rendelt el az 5000 Szolnok, helyrajzi számú ingatlanokon építési engedély nélkül megvalósult 3 db 10*30 m alapterületű, 4,09 m külső vállmagasságú, nyeregtetős, 5 m osztású, aluprofil (F28) keretszerkezetű, monolit-vasbeton lábazatról indított acél trapézlemez oldalfal burkolatú, ponyva fedésű építmények ügyében.

A Szolnok zártkert helyrajzi számú ingatlan tulajdonosai a III-IV. rendű felperesek. A Szolnok zártkert helyrajzi számú ingatlanok tulajdonosai a II-IV. rendű felperesek. Az építményeket az I. rendű felperes építtette 2013 december-2014 január hónapokban. Az építményekről az építtetőnek rendelkezésére áll a BME által kiadott megfelelőségi tanúsítvány. Az építmények funkciója kereskedelmi funkció, termékbemutatók helyszíne, kiállítótér.

Az ingatlanokat a perrel érintett időszakban hatályos SZÉSZ az MK1 jelű mezőgazdasági kertes övezetbe sorolta. Az ingatlanok perrel érintett időszakban hatályos ingatlan-nyilvántartási adatok szerinti művelési ága kivett telephely. Az ingatlanok az építés időszakában zöldgyűrű korlátozás, országos közutak védőterülete miatti korlátozás, honvédségi védőterület miatti korlátozás és B jelű zajgátló övezet miatti korlátozás alá estek.

Az elsőfokú hatóság a 2014. szeptember 12. napján meghozott JN-07D/EH/01374-30/2014. számú határozatával elrendelte felperesi ingatlanokon szabálytalanul megvalósult 3 db 10*30 m alaprajzi méretű épületnek, és a szabálytalanul megvalósult térkővel burkolt közlekedő felületnek 6 hónapon belüli, I. rendű felperes által történő elbontását.

Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata a 14/2015. (III.27.) önkormányzati rendelet elfogadásával 2015. április 27. napjától kezdődően megszüntette a zöldgyűrű korlátozást a felperesi ingatlanokon.

Az I. rendű felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2015. május 28. napján meghozott JND/18/00044-11/2015. számú határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta. A határozat indokolása szerint az olyan sátor sorolható a felperesek által hivatkozott 7/2007. (I.22.) GKM rendelet hatálya alá, amely szórakoztatóipari tevékenység helyszínét biztosítja, illetve a tevékenységet kiszolgálja, azonban ebben az esetben sem mellőzhető az építési és építésügyi szabályok, rendelkezések betartása. Hivatkozott arra, hogy a sátrak tulajdonosa az I. rendű felperes, akinek tevékenységei között nem szerepel sem az egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység, sem a vidámparki, szórakoztató parki tevékenység. Hangsúlyozta, hogy az I. rendű felperes által megjelölt szabványoknak való megfelelőség a vidámparki mutatványos és hasonló szórakoztató berendezésekre és szerkezetekre, valamint a vízicsúszdákra vonatkozik. Kiemelte, hogy a sátrak elhelyezésére szolgáló telkek nem rendezettek, az épületek több telken találhatóak, továbbá a terepszintet is megváltoztatták, azt szakszerűtlenül feltöltötték, és így eltér a szomszédos telkek terepszintjétől. Az alperes megállapította, hogy a perbeli építmények épületek, melyek létesítéséhez építési engedély szükséges, és az építési korlátok miatt az építmények elbontása indokolt. Hangsúlyozta továbbá, hogy a perbeli ingatlanok MK1-es övezetbe tartoznak, melyeken mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos építmények helyezhetők el, azonban a felperesek egyike sem nyilatkozott ilyen jellegű tevékenységről.

A felperesek a törvényes határidőn belül jogi képviselőjük útján keresetet indítottak a jogerős közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt. Hivatkoztak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítést tartalmazó küldeményt a címzettek helyett a Kft. alkalmazottja vette át. Kifogásolták, hogy az elsőfokú hatóság JN-07D/EH/01374-9/2014. számú végzése, a JN-07D/EH/01374-14/2014. számú határozata, valamint a JN-07D/EH/01374-44/2014. számú végzése visszavonására a hatóság téves jogértelmezése miatt került sor. Sérelmezték a SZÉSZ 91.§ (3) bekezdésében foglalt előírást, mely álláspontjuk szerint nem építési korlátot, hanem építési tilalmat valósít meg, tekintettel arra, hogy a felperesi ingatlanok egészén építmény nem helyezhető el. A felperesek állítása szerint a tényállás megállapításához szükséges lett volna az OTÉK-ban meghatározott beépítési korlát vizsgálata is, amelyet mind az elsőfokú, mind a másodfokú hatóság elmulasztott. Sérelmezték továbbá, hogy a másodfokú hatóság annak ellenére minősítette épületté, és ezáltal a föld alkotórészévé a sátrakat, hogy azok a földdel nincsenek olyan módon tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog, vagy elválasztott része elpusztulna, illetőleg az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne. Állításuk alátámasztására csatolták az általuk beszerzett igazságügyi szakértői véleményt. Kifogásolták azt is, hogy a BME által kiadott megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkező építményeket akként minősítette a hatóság épületté, hogy azzal a megfelelőségi tanúsítványt minden további indokolás nélkül felülbírálta. Hivatkoztak arra is, hogy a másodfokú hatóság a felfüggesztés iránti kérelmet elutasító JND/18/00044-7/2015. számú végzésében a jogorvoslati lehetőséget a Ket. 109.§-ára hivatkozással jogszerűtlenül zárta ki, mivel a 98.§ (2) bekezdése alapján önálló fellebbezésnek van helye. Mindezek alapján a jogerős határozat hatályon kívül helyezését, és végrehajtása felfüggesztését kérték.