56/2004. (V. 25.) OGY határozat

a Magyar Köztársaságnak egyes, a polgári jogsegélyt szabályozó nemzetközi szerződésekhez történő csatlakozásáról[1]

Az Országgyűlés

1. egyetért azzal, hogy a Magyar Köztársaság csatlakozzon a polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett bírósági és bíróságon kívüli iratok külföldön történő kézbesítéséről szóló, Hágában, 1965. november 15. napján kelt Egyezményhez;

2. egyetért azzal, hogy a Magyar Köztársaság csatlakozzon a polgári és kereskedelmi ügyekben külföldön történő bizonyításfelvételről szóló, Hágában, 1970. március 17. napján kelt Egyezményhez;

3. felkéri a Magyar Köztársaság elnökét, hogy a csatlakozási okiratokat aláírásával és pecsétjével ellátva adja ki;

4. felhatalmazza a külügyminisztert, hogy a Magyar Köztársaság csatlakozási okiratait Hollandia Külügyminisztériumánál - mint a két Egyezmény letéteményesénél - helyezze letétbe;

5. egyetért azzal, hogy a Magyar Köztársaság a csatlakozási okiratainak letétbe helyezésekor a mellékletben szereplő nyilatkozatokat, illetőleg fenntartásokat tegye.

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Béki Gabriella s. k.,

az Országgyűlés jegyzője

Dr. Vidoven Árpád s. k.

az Országgyűlés jegyzője

Melléklet az 56/2004. (V. 25.) OGY határozathoz

1. A polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett bírósági és bíróságon kívüli iratok külföldön történő kézbesítéséről szóló, Hágában, 1965. november 15. napján kelt Egyezményhez tett nyilatkozatok:

- a 2. cikkhez:

"A Magyar Köztársaságban az Egyezmény 2. cikke szerinti Központi Hatóság feladatait az Igazságügyi Minisztérium látja el."

- az 5. cikk harmadik bekezdéséhez:

"Az Egyezmény 5. cikkének első bekezdésében meghatározott kézbesítési módok alkalmazására a Magyar Köztársaságban csak akkor kerülhet sor, ha a kézbesítendő iratot ellátták hiteles magyar nyelvű fordítással."

- a 6. cikkhez:

"Az Egyezmény 6. cikkében meghatározott tanúsítványt a Magyar Köztársaságban a kézbesítést foganatosító bíróság állítja ki."

- a 8. cikkhez:

"A Magyar Köztársaság ellenzi azt, hogy a külföldi államok diplomáciai vagy konzuli képviselői közvetlenül kézbesítsenek iratokat a Magyar Köztársaság területén, kivéve, ha a címzett a diplomáciai vagy konzuli képviselő küldő államának állampolgára."

- a 9. cikkhez:

"Az Egyezmény 9. cikke értelmében konzuli úton továbbított kézbesítendő iratokat a Magyar Köztársaságban az Igazságügyi Minisztérium fogadja."

- a 10. cikkhez:

"A Magyar Köztársaság az Egyezmény 10. cikkében meghatározott kézbesítési módok alkalmazását ellenzi."

- a 15. cikkhez:

"A Magyar Köztársaság kinyilvánítja, hogy a magyar bíróságok eldönthetik a jogvitát, amennyiben az Egyezmény 15. cikkének második bekezdésében meghatározott valamennyi feltétel teljesült."

- a 16. cikkhez:

"A Magyar Köztársaság kinyilvánítja, hogy az Egyezmény 16. cikkében meghatározott igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye, amennyiben azt a határozat keltétől számított egy éven túl nyújtják be."

2. A polgári és kereskedelmi ügyekben külföldön történő bizonyításfelvételről szóló, Hágában, 1970. március 17. napján kelt Egyezményhez tett fenntartások és nyilatkozatok:

a) fenntartások az Egyezmény 33. cikke alapján

- a 4. cikk második bekezdéséhez:

"A Magyar Köztársaság az Egyezmény 4. cikke második bekezdésének alkalmazását kizárja."

- a 16. cikkhez:

"A Magyar Köztársaság az Egyezmény 16. cikkének alkalmazását kizárja."

- a 18. cikkhez:

"A diplomáciai vagy konzuli képviselő által az Egyezmény 15. cikke, illetőleg a megbízott által az Egyezmény 17. cikke alapján történő bizonyításfelvételhez a magyar hatóságok nem nyújtanak támogatást kényszerítő eszközök alkalmazása útján."

b) nyilatkozatok az Egyezményhez

- a 2. cikkhez:

"A Magyar Köztársaságban az Egyezmény 2. cikke szerinti Központi Hatóság feladatait az Igazságügyi Minisztérium látja el."

- a 8. cikkhez:

"A megkereső bíróság tagjai a magyar Központi Hatóság előzetes hozzájárulásával jelen lehetnek a megkeresett bíróság által foganatosított bizonyításfelvételi cselekménynél."

- a 15. cikkhez:

"Az Egyezmény 15. cikke alapján más Szerződő Állam diplomáciai vagy konzuli képviselője a Magyar Köztársaság területén a magyar hatóságok előzetes hozzájárulása nélkül foganatosíthat bizonyítási cselekményt az általa képviselt Szerződő Államban folyamatban lévő eljárás céljára, feltéve, hogy az olyan személyt érint, aki kizárólag a diplomáciai vagy konzuli képviselő küldő államának polgára. A bizonyítási cselekmény kényszer, illetőleg hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásával vagy kilátásba helyezésével nem járhat."

- a 17. cikkhez:

"Az Egyezmény 17. cikkének második bekezdése szerinti engedélyt a Magyar Köztársaságban a Központi Hatóság jogosult megadni."

- a 23. cikkhez:

"A magyar hatóságok nem teljesítenek olyan megkereséseket, amelyeket "pre-trial discovery of documents" néven ismert eljárás tárgyában terjesztettek elő."