BH 1984.6.220 I. A repülőgép vezetőjének minősül, ezért elkövetheti a légi közlekedés veszélyeztetésének bűntettét, aki a gép pilótaülésében olyan műveletet végez, amely a légi jármű mozgására kihat [Btk. 185. § (1) bek.].

II. Az ittas járművezetés vétsége akkor is megállapítható, ha az alkoholkoncentráció mértéke pontosan nem tisztázott, de a vezetés időpontjában a szeszes italtól befolyásolt állapot fennállása a külső jelek alapján bizonyított [Btk. 188. § (1) bek.].

A katonai bíróság a tiszt vádlottat az ittas járművezetés vétsége és a légi közlekedés veszélyeztetésének bűntette miatt emelt vád alól felmentette.

Az irányadó tényállás szerint a vádlott az MHSZ Repülő Klubjában sportrepülőként tevékenykedik. A vádlott az előző napon nagyobb mennyiségű szeszes italt fogyasztott, és a vádbeli napon a délelőtti órákban is betért a vendéglőbe inni. Mintegy másfél óra elteltével a repülőtér parancsnokának engedélyével felszállt az ejtőernyősöket szállító repülőgépre.

A vádlott a bal oldali vezetőülésben ült, a repülőgép parancsnoka pedig a jobb oldali ülésben foglalt helyet. A repülőgépen rajtuk kívül 12 ejtőernyős és a hajózó szerelő tartózkodott. A jelenlevőknek feltűnt, hogy a vádlott szeszes italtól befolyásolt állapotban van, és az ejtőernyősök között feszültséget okozott, hogy a vádlott vezeti a repülőgépet. A repülőgép egyébként mindkét pilótaülésből vezethető volt, a gép fékezését azonban kizárólag a bal oldali vezetőülésből lehetett végrehajtani.

A felszállást követően, amikor a repülőgép 250 méter magasságba emelkedett, a vádlott egy hirtelen mozdulattal "lekapta" a gázt, aminek következtében a repülőgép mintegy 20 métert süllyedt. A gép további süllyedését a gép parancsnoka szüntette meg.

Az erős szél miatt az ejtőernyős ugrást nem engedélyezték, ezért a repülőgéppel vissza kellett térni a repülőtérre. A vádlott ekkor azzal az indokkal, hogy "bemutatkozik a közönségnek" és "rácsap" a földre, a szarvkormányt előre nyomta, amitől a repülőgép kb. 1000 méter magasságból mintegy 800 méterre süllyedt. Ezt ismételten a repülőgép parancsnoka szüntette meg. Ezek után a gépet a parancsnok vezette vissza a repülőtérre, a leszálláskor azonban a vádlott - a gépparancsnok utasítására - a fékezést elvégezte.

A vádlott vérében a repülés időpontjában legfeljebb 0,55 ezrelék alkoholkoncentráció volt.

A vádlott azáltal, hogy a gázt hirtelen mozdulattal levette, a repülőgépmotor leállásának veszélyét idézte elő, amely kényszerleszállást, illetve lezuhanást is eredményezhetett volna.

Az első fokon eljárt katonai bíróság azzal indokolta a vádlottnak a légi közlekedés veszélyeztetésének bűntette alól történt felmentését, hogy a vádlott nem volt a repülőgép vezetője, mert vezetőnek kizárólag a jobb oldali vezetőülésen utazó repülőgép-parancsnok tekinthető, s a repülési okmányok szerint is ő vezette a gépet.