A Fővárosi Ítélőtábla Pkf.25198/2022/4. számú határozata a Magyar Szabadalmi Hivatal védjegy ügyben hozott határozatának megváltoztatása tárgyában. [1997. évi XI. törvény (Vt.) 5. § (1) bek., 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. § (2) bek., (3) bek., 16. § (1) bek., (2) bek., (3) bek., (4) bek., 45. § (1) bek.] Bírók: Békefiné dr. Mózsik Tímea, Karaszi Margarita, Lesenyei Terézia

A határozat elvi tartalma:

Védjegylajstromozási eljárásban vizsgálandó szempontok más szerzői jogába ütközésre való hivatkozást tartalmazó felszólalás esetén.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pkf.25.198/2022/4.

A Fővárosi Ítélőtábla a Czeglédy és Társa Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., ügyintéző: dr. Fodor Tímea ügyvéd) által képviselt kérelmező neve (kérelmező címe) kérelmezőnek - a dr. Czeglédi Ádám Sándor ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt kérelmezett neve (kérelmezett címe) kérelmezett ellen - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala védjegybejelentést elutasító határozatának megváltoztatása iránt indított ügyében a Fővárosi Törvényszék 2021. december 9. napján kelt 1.Pk.21.043/2021/17. számú végzése ellen a kérelmezett által 18. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

v é g z é s t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezettet, hogy 15 napon belül fizessen meg a kérelmező részére 12.000 (Tizenkétezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú eljárási költséget.

A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

[1] A kérelmező (hivatali eljárásban: bejelentő) a "dk kérelmező neve AZ EURÓPAI PÁRT" színes, ábrás megjelölés lajstromozását kérte a Nizzai Megállapodás 35. osztályba tartozó célzott marketing, hirdetési reklámszolgáltatások, online hirdetői tevékenység, számítógépes hálózaton, rádiós reklámozás, reklámanyagok terjesztése, reklámfilmek készítése, szabadtéri reklámozás, hirdetés szolgáltatások, a 41. osztályba tartozó konferenciák szervezése és lebonyolítása, kongresszusok szervezése és lebonyolítása, online elérhető elektronikus publikációk, nem letölthető, nem reklámcélú szövegek publikálása, szimpóziumok szervezése és lebonyolítása, valamint a 45. osztályba tartozó online közösségi hálózatok szolgáltatásai, politikai összejövetelek szervezése szolgáltatások vonatkozásában. A védjegybejelentés időpontja 2019. július 16.

[2] A kérelmezett (hivatalai eljárásban: felszólaló) 2019. december 23-án felszólalást nyújtott be a megjelölés lajstromozásával szemben hivatkozva a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 5. § (1) bekezdés b) pontjában rögzített szerzői jogára. Előadta, hogy a kérelmezetti cég 2002-ben jött létre, reklámügynöki tevékenységgel foglalkozik, melynek keretében arculatot, logót tervez és ezekkel kapcsolatos felhasználási jogokat ügynöki szerződéssel ruházza át megbízói részére. Csatolta azt a megbízási szerződést, amely 2014. február 17-e és 2014. április 4-e közötti időre szólóan arról rendelkezett, hogy a kérelmező megbízza a reklámügynökséget a párt 2014. évi országgyűlési választási kampányának kreatív és grafikai tervezési feladatainak ellátására. Utalt arra, hogy a szerződés hatálya alatt készített anyagok kifejezetten reklámozás céljára készített szerzői jogi műveknek tekintendők. Előadta, hogy a 2014. évi megbízást követően, 2018. október 9-én újabb felkérést kapott, ekkor már nem került sor írásbeli szerződés megkötésére. Elkészítette a bejelentés tárgyát képező ábrás megjelölést, amelyet még aznap emailben el is küldött a megrendelőnek. E logó vonatkozásában - azon túl, hogy csak szóban jött létre szerződés - a megrendelő a díjat sem fizette ki, így nem kerülhetett sor a felhasználói jog átruházására sem.

[3] A kérelmező a felszólalásra tett észrevételében vitatta a kérelmezett szerzői jogi jogosultságát, valamint azt, hogy olyan alkotásról lenne szó, amely szerzői jogi védelemben részesülhetne. Álláspontja szerint ez utóbbi kérdés szakkérdés. Előadta, hogy a megjelölésben szereplő szóösszetételt a kérelmező találta ki, míg a kérelmező neve elnevezés és annak logója, illetve a színek már eleve adottak voltak. Utalt a felek között korábban fennállt szerződésére, amely hivatkozása szerint egyértelműen rendelkezik arról, hogy a művek feletti jogosultságok korlátozásmentesen a megbízót, azaz a kérelmezőt illetik, így a felhasználási jogokkal is ő rendelkezik. Előadta továbbá, hogy a logót évek óta használja, mely használat ellen a kérelmezett nem lépett fel.

[4] A Hivatal tárgyalás tartása nélkül meghozott M19...0/13. számú határozatával - a felszólalást alaposnak találva - a védjegybejelentést elutasította. Határozatát a Vt. 5. § (1) bekezdés b) pontjára, valamint a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. § (2)-(3) bekezdésére, 16. § (1)-(4) bekezdésére, és 45. § (1) bekezdésére alapította. A Hivatal álláspontja szerint a bejelentés, mint színes ábrás grafikai alkotás egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik, így szerzői műnek minősül, ezáltal szerzői jogi védelemben részesül. Ennek következtében azt vizsgálta, hogy a szerzői jogi védelemből eredő jogok kit illetnek meg. Megállapította, hogy a felek közötti korábbi szerződés nem terjed ki a jelen eljárás tárgyát képező logóra, továbbá nem került sor a szerzőnek járó díj megfizetésére sem. A logó kérelmezett általi elkészítését a kérelmező nem vitatta, így a Hivatal igazoltnak látta, hogy a kérelmezettet a támadott megjelöléssel kapcsolatban korábbi szerzői jogok illetik meg. Erre tekintettel akként foglalt állást, hogy a megjelölés kérelmező javára történő lajstromozása a kérelmezett korábbi szerzői jogait sértené.

[5] A határozat ellen a kérelmező megváltoztatás iránti kérelmet nyújtott be, amelyben elsődlegesen a határozat megváltoztatását és a bejelentett megjelölés védjegyként történő lajstromozását, másodlagosan a hivatali határozat hatályon kívül helyezését és a Hivatal új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint a Hivatal alaptalanul és bizonyítékok nélkül állapította meg, hogy a bejelentés tárgya szerzői jogi védelemben részesítendő mű, amelynek eldöntése egyebekben szakértői kérdés. Ismételten azt hangsúlyozta, hogy a szóösszetételt a - szöveges elemet - a kérelmező találta ki, a logót pedig a kérelmező elképzelésének és leírásának megfelelően készítette el a kérelmezett. Újfent utalt arra, hogy a megjelölést évek óta használja, amely ellen a kérelmezett nem emelt kifogást. A hivatali határozat hatályon kívül helyezésére irányuló kérelmét azzal indokolta, hogy a Hivatal nem folytatott le bizonyítást arra, hogy az ábra szerzői műnek minősül-e, illetve, hogy annak jogai átruházásra kerültek-e a kérelmezőre.

[6] A kérelmezett ellenkérelmében a megváltoztatási kérelem elutasítását kérte. Utalt a felek között korábban fennállt írásbeli szerződésre, amely kifejezetten rendelkezett arról, hogy a kreatív anyag reklámozás céljára készített szerzői jogi mű. Előadta, hogy a kérelmezett a szerzői jogokat díjfizetés ellenében írásbeli szerződés alapján átruházta a kérelmezőre, amely alapján a kérelmező a szerzői művekkel kapcsolatban korlátlan felhasználói jogokat szerzett. Erre tekintettel a kérelmező által utóbb reklámozási célra megrendelt kreatív anyag tekintetében is hasonló elvnek kell érvényesülnie a kérelmezett álláspontja szerint.