BH 2019.11.303 Ha a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének érdekében előterjesztett felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem a 2/2017. (IX. 13.) PK véleményben foglaltaknak nem felel meg, a Kúria a felülvizsgálatot megtagadja [2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 176. § (1) bek., 409. § (2) bek., 411. § (1)-(2) bek.].

Pertörténet:

Győri Járásbíróság P.20444/2018/6., Győri Törvényszék Pkf.50552/2018/2., Kúria Pfv.20470/2019/6. (*BH 2019.11.303*)

***********

Az ügy tényállása

[1] A felperes módosított keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze I. rendű alperest 2009. december 1. napjától kezdődően havi 10 000 forint többlethasználati díj megfizetésére, tekintettel arra, hogy az I. rendű alperes használja a felperes 1/3 tulajdoni hányadát. Többlethasználati díj iránti igényt először 2011. október 26. napján terjesztett elő a perben.

[2] Az elsőfokú bíróság ítéletével a perbeli ingatlanon fennálló közös tulajdont megszüntette, egyben a felperes többlethasználati díj iránti keresetét elutasította. A másodfokú bíróság a ítéletével az elsőfokú ítélet rendelkezéseit részben megváltoztatta úgy, hogy kötelezte az I. rendű alperest, hogy 2015. november 19. napjától a megváltási ár megfizetéséig fizessen meg a felperesnek havi 10 000 forint használati díjat.

[3] A másodfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a perbeli tényállás mellett 2015. november 19. napjától kezdődően alapos a többlethasználati díj iránti igény, tekintettel az I. rendű alperesnek a 2015. november 19. napján tartott tárgyaláson tett nyilatkozatára, miszerint vállalja, hogy attól a naptól havi 10 000 forintot megfizet a felperes részére többlethasználati díjként. Az ezt megelőző időszakra a másodfokú bíróság sem látta alaposnak a többlethasználati díj iránti keresetet.

A felperes keresete

[4] A felperes a jogerős ítéletet követően benyújtott keresetlevelében ismételten többlethasználati díj iránti igényt terjesztett elő az alperessel szemben.

[5] A követelése összegét 1 200 000 forintban jelölte meg a 2006. május 1-től 2016. október 31-ig terjedő időszakra.

Az első- és másodfokú bíróság döntése

[6] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetlevelét a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 176. § (1) bekezdés d) pontjára utalással visszautasította. Megállapította, hogy a felperes igénye a korábbi perben már jogerősen elbírálásra került. Utalt arra, hogy a jogerős ítéletben a bíróság egyértelművé tette: kizárólag 2015. november 19. napjától lehet alapos a felperes többlethasználati díj iránti igénye.

[7] A másodfokú bíróság az elsőfokú végzést helybenhagyta.

A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem

[8] A jogerős végzés ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyhez felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is csatolt.

[9] Kérte, hogy a Kúria a Pp. 409. § (2) bekezdés a) pontja alapján a jogerős határozat felülvizsgálatát engedélyezze. Előadta, hogy a jogerős végzés sérti a Pp. 176. § (2) bekezdés d) pontját, figyelemmel arra, hogy a keresetlevélben előadottakat még nem bírálta el a bíróság, tehát az ügy nem minősíthető "ítélt ügynek." Ennek indoka, hogy a kereseti kérelemben előadottak alapján helye lett volna a többlethasználat tényei megvizsgálásának és ennek alapján a kereset tekintetében érdemi döntés meghozatalának a korábbi perben vizsgált időszak körében, de már a többlethasználatot illetően.

[10] Állította: a Kúria döntésének hiányában fennáll az a helyzet, hogy az anyagi jogerőhatás érvényesülhet még el nem bírált kereseti kérelmet illetően is. Erre tekintettel - a felperes álláspontja szerint - az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata kapcsán elvi jelentőségű kérdésben is dönteni kell.

A Kúria döntése és jogi indokai

[11] A Kúria a felperes által előterjesztett felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet érdemben kizárólag abból a szempontból vizsgálta, hogy az előadottakra figyelemmel a jogszabálysértés vizsgálata szükséges-e a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében.

[12] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben előadottak alapján a Pp. 409. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt követelmények nem teljesülnek az alábbiakra figyelemmel.

[13] A Kúria a Pp. hivatkozott pontját a felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 2/2017. (IX. 13.) PK véleményben értelmezte a következők szerint.

[14] A PK vélemény 1. pontja értelmében a Kúria a "joggyakorlat egységének biztosítása érdekében" a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, az elvi irányítás még hatályos korábbi eszközeiben (irányelv, elvi döntés, kollégiumi állásfoglalás), illetve az általa közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. Ha a fél erre az engedélyezési okra hivatkozik, a PK vélemény szerint az engedélyezés alapjául szolgáló határozatokat a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében köteles pontosan megjelölni azzal, hogy első fokon jogerőre emelkedett határozatra nem hivatkozhat.

[15] A felperes az engedélyezés iránti kérelmében nem adta elő, hogy a többlethasználati díj kérdésében a bírói gyakorlatot miért tartja bizonytalannak vagy széttartónak, továbbá érvelése alátámasztására konkrét döntéseket sem jelölt meg. Erre figyelemmel a Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálatot nem látta engedélyezhetőnek.

[16] A hivatkozott PK vélemény 2. pontja szerint a Kúria a "joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére" figyelemmel a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható.

[17] A felperes e körben nem adott elő olyan körülményt, amire figyelemmel a korábbi bírói gyakorlat ne lenne fenntartható, erre tekintettel a Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében sem találta a jogerős végzés felülvizsgálatát szükségesnek.

[18] A fentebb ismertetett okokra tekintettel a Kúria a jogerős végzés felülvizsgálatát a Pp. 411. § (1) és (2) bekezdése alapján megtagadta.

(Kúria Pfv. I. 20.470/2019.)