A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21137/2010/4. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 337. §, 345. §, 559. §] Bírók: Lente Sándor, Molnár Ambrus, Németh László

Fővárosi Ítélőtábla

6.Pf.21.137/2010/4.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Novák Barbara ügyvéd által képviselt felperesnek, a személyesen eljáró I. rendű, a dr. Hermann Péter ügyvéd által képviselt II. rendű alperesek ellen, kártérítés megfizetése iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2010. február 11. napján meghozott, 40.P.24.200/2008/21. számú ítélete ellen, a felperes részéről 23. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Megállapítja, hogy az állam viseli az általa előlegezett 180.000 (száznyolcvanezer) forint fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A II. rendű alperes az általa vezetett személygépkocsival 2006. január 8-án elütötte a kijelölt gyalogátkelőhelyen áthaladó felperest. A bíróság jogerős ítéletével megállapította a II. rendű alperes büntetőjogi felelősségét a baleset okozásáért. A II. rendű alperes a baleset időpontjában a ... Biztosító Egyesületnél rendelkezett kötelező gépjármű felelősségbiztosítással. A felperes a baleset következtében keletkezett vagyoni és nem vagyoni kárainak megtérítése iránt keresetet terjesztett elő. Ezt követően 2008. november 18-án a felperes és a keresetben I. rendű alperesként megjelölt felelősségbiztosító egyezséget kötöttek. Ezután a felperes a biztosítóval szemben elállt a keresetétől. A bíróság a pert az I. rendű alperessel szemben megszüntette.

A felperes a fenntartott keresetében 1.500.000 forint vagyoni és 1.500.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni a II. rendű alperest.

A II. rendű alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a baleset bekövetkezésének időpontjában felelősségbiztosítással rendelkezett. Előadta, hogy a kárrendezési eljárás akadálytalan lefolytatása érdekében az adott helyzetben általában elvárható módon együttműködött. Az okozott károkért a felelősségbiztosító helytállt, ezért ő további kártérítésre nem köteles.

Az elsőfokú bíróság az ítéletével a keresetet elutasította, a felperest perköltség megfizetésére kötelezte, és rendelkezett a feljegyzett kereseti illeték viseléséről. Ítéletének indokolása szerint a felperes és a biztosító közötti egyezség szövegének értelmezéséből arra a következtetésre jutott, hogy az egyezség a felperes vagyoni és nem vagyoni kártérítés iránti igényeire egyaránt kiterjedt. Úgy foglalt állást, hogy az egyezség a felperes igényeit véglegesen és teljes körűen rendezte, ezért az kihat a károkozóra is. A felperes ezért újabb követeléssel a II. rendű alperessel, mint károkozóval szemben nem léphet fel.

Az ítélet ellen annak megváltoztatása érdekében a felperes terjesztett elő fellebbezést. Fellebbezésében kérte, hogy a másodfokú bíróság a kereset jogalapját közbenső ítélettel bírálja el, míg az összegszerűség vonatkozásában az elsőfokú bíróság ítéletét helyezze hatályon kívül és utasítsa az elsőfokú bíróságot új eljárásra. Előadta, hogy az ítélet indokolása a kereseti kérelmet helytelenül rögzíti. A felperes követelése a II. rendű alperessel szemben helyesen 3.000.000 forint volt. Hivatkozott arra, hogy az egyezség a felperesnek kizárólag a biztosítóval szembeni követelésére terjedt ki, a II. rendű alperessel szembeni követelésekre azonban nem. Ezért az egyezség nem hat ki a II. rendű alperesre. Ezt a megállapodás utolsó pontja is rögzítette. Kifejtette, hogy az eredetileg 6.000.000 forint összegű követelésének teljes kielégítésére nem kötött volna 2.500.000 forintos egyezséget. Okfejtése szerint ez is arra utal, hogy az egyezség csak a biztosítóval szembeni követelésekre vonatkozik. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság nem folytatott le bizonyítást az egyezség értelmezésére vonatkozóan. Sérelmezte, hogy elsőfokú bíróság elmulasztotta a felek tájékoztatását a bizonyítási kötelezettségről, és az egyezséget a felek szándékától eltérően értelmezte. Kérte az elsőfokú bíróság által megállapított perköltség mérséklését is.

A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a fellebbezés nem megalapozott.

A felperes keresete a személyi sérüléssel járó közlekedési balesetből eredő vagyoni és nem vagyoni károk megtérítésére irányult.