A Fővárosi Ítélőtábla Kbf.159/2016/5. számú határozata szolgálati tekintély megsértésének bűntette tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 140. §, 447. §] Bírók: Belovai Henriette, Ruzsás Róbert, Török Zsolt

Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa

6.Kbf.159/2016/5.

A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2017. szeptember 13. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t:

A szolgálati tekintély megsértésének bűntette miatt vádlott ellen folyamatban lévő büntetőügyben a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa 2016. november 9. napján kihirdetett Kb.I.14/2016/7/III. számú ítéletét megváltoztatja.

A vádlottat katonai mellékbüntetésként a soron következő fizetési fokozatba elősorolásra előírt 1 (egy) év várakozási idő meghosszabbítására is ítéli.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Indokolás:

A Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa a 2016. november 9-én kihirdetett Kb.I.14/2016/7/III. számú ítéletével vádlottat a Btk. 447. § (1) bekezdés a./ pontjába ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő szolgálati tekintély megsértésének bűntette miatt 150 napi tétel, napi tételenként 2.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a 300.000 forint pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról, és a vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 10 hónapi részletfizetést engedélyezett. Kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére.

Az elsőfokú tárgyaláson jelenlévő katonai ügyész a vádlottal szemben önálló katonai büntetés, lefokozás alkalmazása érdekében jelentett be fellebbezést. Álláspontja szerint a vádlottal szemben alkalmazott pénzbüntetés a lefokozás kiszabása nélkül alkalmatlan a büntetési célok elérésére. Kifejtette, hogy a vádlott magatartása a rendfokozat tekintélyére rendkívül káros hatást gyakorolt, ezért rendfokozat viselésére méltatlanná vált.

A vádlott és védője felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.1167/2016/1. számú átiratában az ügyészi fellebbezést kiegészítéssel és módosítással tartotta fenn. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság által mérlegelési jogkörben megállapított ítéleti tényállás megalapozott, felülbírálatra alkalmas és az elsőfokú bíróság a vádlott cselekményét is helyesen minősítette. Ugyanakkor véleménye szerint a vádlott által megvalósított bűncselekmény tárgyi súlya és jellege alapján megállapítható, hogy a vádlott a rendfokozat viselésére méltatlanná vált, ezért nem mellőzhető vele szemben a lefokozás katonai büntetés. Indítványozta ezért az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a vádlottal szemben a pénzbüntetés alkalmazása mellett lefokozás alkalmazását. Egyebekben az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt.

A másodfokú nyilvános ülésen a vádlott védője a felmentés érdekében előterjesztett fellebbezését továbbra is fenntartotta. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének tényállását a tanúk vallomásai alapján rögzítette, melynek lényege szerint a vádlott és a sértett között egy szakmai vita alakult ki. Ennek során hangzottak el azok a kijelentések, amelyeket az elsőfokú bíróság a tényállásban rögzített. Jogi álláspontja szerint azonban tévedett az elsőfokú katonai tanács, amikor az általa megállapított tényállás alapján a vádlott bűnösségét megállapította szolgálati tekintély megsértésének bűntettében. Érvelése szerint a vádlott által tett kijelentések nem alapozták meg a katonai bűntett megállapítását, amennyiben a vádlott az értékelő értekezleten lehetőséget kap arra, hogy igazát bizonyítsa, kiderült volna, hogy a sértett nem a valóságot állította. Véleménye szerint jelentős sértetti közrehatás állapítható meg. Mindezek alapján indítványozta az elsőfokú ítélet megváltoztatását és védence felmentését az ellene emelt vád alól.

A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az ügyészi, vádlotti és védelmi fellebbezésekre figyelemmel a Be. 348. § (1) bekezdése alapján az elsőfokú ítéletet, és az azt megelőző bírósági eljárást teljes terjedelmében felülbírálta.

Felülbírálata során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács az eljárási szabályokat betartotta, a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, és az általa megvizsgált bizonyítékokat értékelési körébe vonta.

A vádlott érdemi védekezést terjesztett elő, mely során nem vitatta az általa tett kijelentések elhangzását, azonban álláspontja szerint mindez egy szakmai vita keretében történt, és azok nem sértették elöljárója tekintélyét. Az elsőfokú bíróság kihallgatta a releváns tanúkat, köztük sértettet, illetve az értekezleten jelenlévő nemzetbiztonsági tiszteket és tiszthelyetteseket, valamint ismertette a releváns okirati bizonyítékokat. Mindezek alapján nem fogadta el a vádlott védekezését, hanem mérlegelési jogkörében rá nézve terhelő tényállást állapított meg.