A Fővárosi Ítélőtábla Kbf.159/2016/5. számú határozata szolgálati tekintély megsértésének bűntette tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 140. §, 447. §] Bírók: Belovai Henriette, Ruzsás Róbert, Török Zsolt

Kapcsolódó határozatok:

Kaposvári Törvényszék Kb.14/2016/7., *Fővárosi Ítélőtábla Kbf.159/2016/5.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa

6.Kbf.159/2016/5.

A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2017. szeptember 13. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t:

A szolgálati tekintély megsértésének bűntette miatt vádlott ellen folyamatban lévő büntetőügyben a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa 2016. november 9. napján kihirdetett Kb.I.14/2016/7/III. számú ítéletét megváltoztatja.

A vádlottat katonai mellékbüntetésként a soron következő fizetési fokozatba elősorolásra előírt 1 (egy) év várakozási idő meghosszabbítására is ítéli.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Indokolás:

A Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa a 2016. november 9-én kihirdetett Kb.I.14/2016/7/III. számú ítéletével vádlottat a Btk. 447. § (1) bekezdés a./ pontjába ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő szolgálati tekintély megsértésének bűntette miatt 150 napi tétel, napi tételenként 2.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a 300.000 forint pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról, és a vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 10 hónapi részletfizetést engedélyezett. Kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére.

Az elsőfokú tárgyaláson jelenlévő katonai ügyész a vádlottal szemben önálló katonai büntetés, lefokozás alkalmazása érdekében jelentett be fellebbezést. Álláspontja szerint a vádlottal szemben alkalmazott pénzbüntetés a lefokozás kiszabása nélkül alkalmatlan a büntetési célok elérésére. Kifejtette, hogy a vádlott magatartása a rendfokozat tekintélyére rendkívül káros hatást gyakorolt, ezért rendfokozat viselésére méltatlanná vált.

A vádlott és védője felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.1167/2016/1. számú átiratában az ügyészi fellebbezést kiegészítéssel és módosítással tartotta fenn. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság által mérlegelési jogkörben megállapított ítéleti tényállás megalapozott, felülbírálatra alkalmas és az elsőfokú bíróság a vádlott cselekményét is helyesen minősítette. Ugyanakkor véleménye szerint a vádlott által megvalósított bűncselekmény tárgyi súlya és jellege alapján megállapítható, hogy a vádlott a rendfokozat viselésére méltatlanná vált, ezért nem mellőzhető vele szemben a lefokozás katonai büntetés. Indítványozta ezért az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a vádlottal szemben a pénzbüntetés alkalmazása mellett lefokozás alkalmazását. Egyebekben az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt.

A másodfokú nyilvános ülésen a vádlott védője a felmentés érdekében előterjesztett fellebbezését továbbra is fenntartotta. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének tényállását a tanúk vallomásai alapján rögzítette, melynek lényege szerint a vádlott és a sértett között egy szakmai vita alakult ki. Ennek során hangzottak el azok a kijelentések, amelyeket az elsőfokú bíróság a tényállásban rögzített. Jogi álláspontja szerint azonban tévedett az elsőfokú katonai tanács, amikor az általa megállapított tényállás alapján a vádlott bűnösségét megállapította szolgálati tekintély megsértésének bűntettében. Érvelése szerint a vádlott által tett kijelentések nem alapozták meg a katonai bűntett megállapítását, amennyiben a vádlott az értékelő értekezleten lehetőséget kap arra, hogy igazát bizonyítsa, kiderült volna, hogy a sértett nem a valóságot állította. Véleménye szerint jelentős sértetti közrehatás állapítható meg. Mindezek alapján indítványozta az elsőfokú ítélet megváltoztatását és védence felmentését az ellene emelt vád alól.