A Fővárosi Törvényszék P.23969/2018/15. számú határozata jognyilatkozat érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény) 18. §, (1) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:9. §, 6:88. §, 6:95. §, 6:108. §, (1) bek.] Bíró: Előd Anna Katalin

Fővárosi Törvényszék

...P..../2018/15.

A Fővárosi Törvényszék

a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., eljáró ügyvéd: dr. Réti László) által képviselt

felperes neve (felperes címe) felperesnek -

a dr. Varga István ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt

I.rendű alperes neve I. r. és

a II.rendű alperes neve (II.r. alperes címe) II. r. alperesek ellen

jognyilatkozat és szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

Í t é l e t e t

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alpereseknek 15 nap alatt egyetemlegesen 5.366.385,- (Ötmillió-háromszázhatvanhatezer-háromszáznyolcvanöt) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve a Fővárosi Törvényszéken lehet benyújtani.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Indokolás

A bíróság a felek nyilatkozatai, valamint az általuk csatolt okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

Az település, külterületi szám hrsz. alatt felvett szántó művelési ágú, 85 ha 7223 m2 térmértékű ingatlanra 1994. július 25. napján a törvényes képviselő által képviselt I.rendű alperesnél mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződést kötött a felperes által képviselt cég neve Zrt. (cég székhelye.), mely földhaszonbérleti jogviszony a 2006. november 16-i meghosszabbítás után 2014. július 25. napjáig állt fenn. A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződés 5.1. pontja szerint a haszonbérlőt a földre elővásárlási és előhaszonbérleti jog illette meg. A szerződés lejártát megelőzően a lejáratot követő időtartamra az NFA az ingatlan haszonbérletére pályázatot hirdetett, melyet a II. r. alperes, II.rendű alperes neve nyert meg, majd a haszonbérleti szerződést a felek meg is kötötték. Mivel az cég neve Zrt. az előhaszonbérleti jogára hivatkozva a II. r. alperessel kötött szerződésben foglalt feltételeket elfogadó nyilatkozatot tett, ám ennek alapján a szerződés közte és a tulajdonos között nem jött létre, a II. r. alperessel kötött szerződés relatív hatálytalanságának megállapítása iránt 2014. június 06. napján keresetet terjesztett elő a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, mellyel egyidejűleg az NFA-val szemben az 2-es települési Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjéhez birtokvédelem iránti kérelemmel fordult. Az I. r. alperes az ingatlant a korábbi haszonbérleti szerződés lejártára tekintettel 2014. július 25. napján megpróbálta birtokba venni, az cég neve Zrt. azonban az ingatlan birtokát nem adta át, hanem tájékoztatta az I. r. alperes törvényes képviselőjét a fenti per megindítása tényéről, valamint a birtokvédelmi eljárás megindításáról. Az 2-es települési Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője a 2014. július 31. napján kelt határozatával az cég neve Zrt.-t birtokvédelemben részesítette a PKKB-n általa indított per jogerős lezárásáig. Az cég neve Zrt. által az előhaszonbérleti jog megsértésével kötött szerződés relatív hatálytalanságának megállapítására indított per a kereset elutasításával zárult, miután az elsőfokú bíróság ítéletét (PKKB 25.P.52.795/2014/17.) a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság, a 44.Pf.637.043/2015/9 számú ítéletével helybenhagyta. A másodfokú ítélet kelte 2015. november 12. napja.

A jelen perbeli ingatlan alperesek birtokába bocsátása a zrt. haszonbérleti szerződésének lejárta ellenére a mai napig nem történt meg.

A jelen perbeli felperes azt állítja, hogy a föld használatának ellenértékeként az cég neve Zrt. a II. r. alperes által búzaértékesítésről kiállított számlák ellenértékét fizeti meg, továbbá olyan gazdasági eseményekről történt számlák ellenében fizet a II. r. alperesnek, mely gazdasági események ténylegesen nem történtek meg, ezt az érintettek az cég neve Zrt. általi birtoklás ellenértékének szánják, illetve fogadják el.

A fenti eseményekkel párhuzamosan 2016. március 16. napján a perbeli ingatlan tulajdonjogának elidegenítése céljából árverésre került sor a megye Megyei Kormányhivatal helyiségében, e tekintetben a kiírás szerinti 20.405.000,- forintot árverési biztosítékként a felperes letétbe helyezett. Az árverésen a legmagasabb vételárajánlatot a felperes tette meg. A felperes kérte a Nemzeti Földalapkezelőt az adásvételi szerződés megkötésére, majd, mivel erre nem került sor, 2017. június 08. napján keresettel fordult a Fővárosi Törvényszékhez az iránt, hogy az adásvételi szerződést közte és az I. r. alperes között hozza létre, majd a per folyamatban léte alatt 2018. január 18. napjával került sor a felperes és I. r. alperes között az adásvételi szerződés megkötésére, melyre tekintettel az erre irányuló perben a felperes a keresetétől elállt. A 2018. január 18. napján a felperes és az I. r. alperes között létrejött adásvételi szerződés 21. pontja rögzítette, hogy a felperes a 2013. évi CXXII., a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény 18. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti olyan földműves, aki a föld fekvése szerinti településen az elővásárlási joga gyakorlását megelőzően legalább egy éve állattartó telepet üzemeltet és a tulajdonszerzésének célja az állattartáshoz szükséges takarmány-előállítás biztosítása, vagyis az Fftv. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerinti elővásárlásra jogosult, továbbá az Fftv. 18. § (1) bekezdés e) pontja szerinti elővásárlásra jogosult is, mivel olyan földművesnek minősül, akinek lakóhelye, vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton, vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.