A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27121/2017/9. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 215. §, 340. §, 1990. évi C. törvény (Htv.) 11. §, 52. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 69. §, 70. §, 102. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 11. §, 12. §, 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 2. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 126. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:15. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bíró: Bucskó István

Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

10.K.27.121/2017/9. szám

A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd: dr. Tóásó Bálint (1134 Budapest, Váci út 31. szám) által képviselt felperes neve (felperes címe alatti székhelyű) felperesnek - (vezető főtanácsos neve) vezető főtanácsos által képviselt alperes neve (4400 (település neve), Hősök tere 5. szám alatti székhelyű) alperes ellen építményadó ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perében alulírott napon - tárgyaláson - meghozta az alábbi

ÍTÉLETET

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 1.500.000 (egymillió-ötszázezer) Ft feljegyzett kereseti illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

INDOKOLÁS

(település neve) Megyei Jogú Város Jegyzője (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) a felperes tulajdonát képező és a (település neve)-i (hrsz.), valamint a (hrsz.) helyrajzi számon nyilvántartott adóköteles építmények építményadó bevallásainak utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett.

Az elsőfokú adóhatóság - a megismételt eljárásban - a 2016. november 8. napján meghozott ADÓ/6489-17/2016. számú határozatával a felperes terhére 2015. és 2016. évekre a 238/2 helyrajzi számú épület vonatkozásában 15.657.276 Ft adókülönbözetet (melyből adóhiány: 11.742.957 Ft) és 5.871.478 Ft adóbírságot, míg a 138/1 helyrajzi számú épület vonatkozásában 17.270.762 Ft adókülönbözetet (melyből adóhiány: 12.953.071 Ft), 6.476.535 Ft adóbírságot és 634.836 Ft késedelmi pótlékot állapított meg.

Az elsőfokú adóhatóság a határozatában a következőket rögzítette:

A (település neve)-i belterületi (hrsz.), valamint a (hrsz.) helyrajzi számú, a valóságban (a valóságban az ingatlan címe) szám alatti ingatlan "kivett (üzletház neve)" megjelöléssel 4843 m2 és 3785 m2 feltüntetésével szerepel az ingatlan-nyilvántartásban és a valóságban is ekként hasznosított. Külön helyrajzi számon földterület nincs bejegyezve - a 2014. december 13-tól - a felperes 1/1 arányú tulajdonára.

A felperes tulajdonszerzését eredményező 2014. december 12. napján kelt adásvételi szerződést a 2015. január 29-én kelt "Használat jogáról és Ingatlan Adásvételi Szerződés módosításáról" szóló szerződés (módosított Adásvételi Szerződés) módosította.

A "módosított Adásvételi Szerződés 3.2 pontja értelmében:

− 3.2. Az adásvételi szerződés 3.1. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"Az ingatlan vételára 18.600.000 euró. A felek a vételár meghatározása során azt a körülményt is figyelembe vették, hogy a vevő az ingatlanok megszerzésével egyidejűleg - külön szerződés alapján - a (település neve) (hrsz.) helyrajzi szám alatti ingatlant terhelő használat jogát is megszerzi. A fenti vételár alapján a felek az alábbi értékeket tekintik az egyes ingatlanok és a használati joga saját forgalmi értékének:

a) (település neve) (hrsz.) helyrajzi számú ingatlan forgalmi értéke 9.349.477 euró,

b) a (település neve) (hrsz.) helyrajzi számú ingatlan forgalmi értéke 9.173.793 euró,

c) a (település neve) (hrsz.) helyrajzi számú ingatlanon fennálló használat jogának forgalmi értéke 76.730 euró."

A két ingatlan szerződés szerinti együttes vételára 18.523.270 euró az MNB középárfolyama alapján 5.724.616.600 Ft.

A NAV Illeték Osztálya a módosított Adásvételi Szerződés alapján a 2015. március 10-én kelt 2003510261 ügyiratszámú fizetési meghagyását módosította. A 2015. május 18-án kelt 3258745736 iktatószámú határozatában a (hrsz.) és a (hrsz.) helyrajzi szám alatti ingatlanok forgalmi értékét a felek által meghatározott módosított adásvételi szerződésben kikötött vételár összegével azonos összegben - 5.724.616.600 Ft-ban - határozta meg.

A felperes a 2015. és 2016. évi építményadó bevallásaiban a (hrsz.) helyrajzi számú épületre 2.116.730.735 Ft forgalmi értéket közölt, míg a 138/1 helyrajzi számú épületre 2.327.973.827 Ft forgalmi értéket, melyek együttes összege 4.444.704.562 Ft.

A felperesnek a (hrsz.) és a (hrsz.) helyrajzi számú ingatlanokra benyújtott építményadó bevallásaiban közölt forgalmi érték megegyezik a (értékbecslést készítő cég neve) által készített értékbecslésben a (hrsz.) helyrajzi számú épületre megállapított 6.849.153 euró és a (hrsz.) helyrajzi számú épületre megállapított 7.532.677 euró összeggel, mely a 2014. december 12-i szerződéskötés napján érvényes MNB középárfolyam alapulvételével 4.444.704.562 Ft.

A felperes adóbevallásában szereplő forgalmi érték nem tartalmazta az épülettel lefedett földterület forgalmi értékét.

Az elsőfokú adóhatóság megállapította, hogy a felperest építményadó fizetési kötelezettség terheli az épülettel lefedett telek forgalmi értékét illetően is, s az építményadó alapját képező korrigált forgalmi értéket nem becsléssel, hanem a felek által meghatározott, a módosított Adásvételi Szerződésben kikötött vételár összegének az alapulvételével határozta meg.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2017. január 13. napján meghozott SZ/152/00025-2/2017. számú határozatával annyiban változtatta meg, hogy a 12.348.013 Ft adóbírságot 9.878.411 Ft-ra, míg a 634.836 Ft késedelmi pótlékot 0 Ft-ra szállította le. Az elsőfokú adóhatóság a döntését a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 11. § (1) és (3) bekezdése, 15. § b) pontja, 52. § 13. pontja, (település neve) Megyei Jogú Város Közgyűlésének az építményadóról szóló 45/1992. (1993. I. 1.) számú rendeletének (a továbbiakban: Ör.) 2. § (1) bekezdése, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 126. § (1) bekezdése, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 102. § e) pontja, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 11. § (1) bekezdés a) pontja, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:15. § rendelkezéseire alapította.

Az alperes megállapította, hogy az építmény és az építménnyel lefedett telek alkotórészi kapcsolatban állnak egymással, ez okból az épülettel lefedett telekhányad részének értékét beszámította az építményadó alapjául szolgáló forgalmi értékbe. Az alperes - egyezően az elsőfokú adóhatóság jogi álláspontjával - a (település neve)-i (hrsz.) és a (hrsz.) helyrajzi szám alatti ingatlanok forgalmi értékét a felek által meghatározott módosított adásvételi szerződésben kikötött 5.724.616.600 Ft-ban állapította meg.

Az alperes álláspontja szerint a korrigált forgalmi érték megállapításához becslésre nem volt szükség, hanem a Htv. szabályainak megfelelően, az Itv. alkalmazásával megállapított forgalmi érték alapján került meghatározásra az építményadó alapja.