932/E/1993. AB határozat

mulasztásos alkotmánysértés vizsgálatáról a perek ésszerű időben való tárgyalását biztosító jogszabályok hiánya tekintetében

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása iránt indított eljárásban meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság elutasítja azt az indítványt, amely annak megállapítására irányul, hogy az Országgyűlés és a Kormány mulasztást követett el, mert nem alkotta meg a perek ésszerű időn belül való tárgyalását biztosító jogszabályokat.

A "törvénykezési szünet" alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt az Alkotmánybíróság visszautasítja.

INDOKOLÁS

I.

1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságtól annak megállapítását kérte, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya és Országgyűlése elmulasztotta jogalkotói feladatát, "mert nem biztosítja a Magyar Köztársaság bíróságainak gyors és hatékony eljárását, a perek és peren kívüli eljárások ésszerű határidőn belüli befejezését ... az igazságszolgáltatáshoz szükséges anyagi, tárgyi feltételek biztosításával és jogszabályok megalkotásával."

Az indítványozó a mulasztással kapcsolatban az Alkotmány 78. §-ára, 50. §-ára és a 70/A. §-ra hivatkozott. Álláspontja szerint "a fennálló helyzet sérti az állampolgári jogokat, az állampolgárok jogegyenlőségét".

Utalt arra, hogy a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 3. § (2) bekezdése szerint a bíróság hivatalból gondoskodik a pereknek az alapos tárgyalásáról és ésszerű időn belül történő befejezéséről.

2. Állította, hogy "az úgynevezett bírósági törvénykezési szünet ellentétes a Pp.-nek azon előírásaival, melyek bizonyos perek határidőn belüli kitűzését írják elő."

II.

Az indítvány alaptalan.

1. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 49. § (1) bekezdése szerint ha az Alkotmánybíróság hivatalból, illetőleg bárki indítványára azt állapítja meg, hogy a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta, és ezzel alkotmányellenességet idézett elő, a mulasztást elkövető szervet - határidő megjelölésével -felhívja feladatának teljesítésére.

A jogalkotói feladat elmulasztása akkor állapítható meg, ha a jogalkotó jogalkotási kötelezettsége konkrét jogszabályi felhatalmazásból ered, vagy valamely alapvető jog érvényesüléséhez jogszabályból szükségszerűen következik az újabb jogszabály megalkotásának kényszere.

A Pp.-nek az indítványozó által is felhívott, az alapvető elvek fejezetében elhelyezkedő 3. § (2) bekezdése összhangban áll az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett Római Egyezmény 6. cikk 1. pontjában foglalt rendelkezéssel. Eszerint mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően.

A Pp.-nek számos rendelkezése tartalmaz tételes előírást eljárási határidőkre, és egyéb, az eljárás hatékonyságát, alaposságát és gyorsaságát közvetlenül és közvetve is garantálni alkalmas intézkedésekre. Az indítványozó által megjelölt rendelkezések nem tartalmaznak felhatalmazást további jogalkotásra. Nem állapítható meg az sem, hogy a perek alapos és gyors tárgyalásának követelménye érvényesüléséhez további szabályok megalkotása kényszerítően szükséges lenne.

2. Az Alkotmánybíróság jogszabályok alkotmányellenességét vizsgálja. Az indítványból nem tűnik ki az a szabály, amely az úgynevezett törvénykezési szünetet intézményesítené illetve szabályozná. Az indítvány ezért ebben a részében az érdemi eljárás lefolytatására alkalmatlan (Abtv. 22. § (2) bek.). Annak megállapítására pedig az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre, hogy a "törvénykezési szünet" (vélt vagy valós) ténye gátolja-e a Pp. valamely rendelkezésének érvényesülését.

Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

Budapest, 1993. december 14.

Dr. Sólyom László s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Ádám Antal s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lábady Tamás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szabó András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Vörös Imre s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Zlinszky János s. k.,

alkotmánybíró