A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.5916/2008/16. számú határozata díj megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 3. §] Bírók: Ács Gyuláné, Juhász Lajosné, Salamon Gyöngyi

Fővárosi Munkaügyi Bíróság 1027.

Budapest, Királyfürdő u. 4.

32. M. 5916/2008/16

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Munkaügyi Bíróság

dr. Szekér Gyula (címe) ügyvéd által képviselt

felperes neve (felperes címe) felperesnek,

dr. Kiss Orsolya ( címe) ügyvéd által képviselt

alperes neve (alperes címe)alperes ellen

versenytilalmi díj visszafizetése iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek

ügyvédi munkadíj címén azaz (Száznyolcvanezer-Ötszáz) forint ÁFÁ-t is

magába foglaló perköltséget, valamint külön felhívásra a Magyar Államnak

le nem rótt eljárási illeték címén azaz (Száznyolcvanezer) forintot.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Bírósághoz címezve a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon lehet három példányban előterjeszteni.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy amennyiben a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére vonatkozik, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul tárgyalás tartását kérhetik, illetve a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján, a fellebbezés, tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

I n d o k o l á s :

Alperes 2001. január 1. napjától állt a felperesi cég alkalmazásában. Rendszerszervező munkakört kellett ellátnia.

A felek a munkaszerződést 2000. december 29-én írták alá. A munkavégzés kezdő időpontja 2001. január 1. napjában lett meghatározva. A munkabére pedig 50.000.-Ft-ban. 2001. évben a minimálbér Összege 40.000.-Ft összeg volt.

A munkaszerződés a.) pontja szerint az felperes neve-vel fennálló munkaszerződés ideje alatt, és azt követő 3 éven belül az alperes sem személyesen, sem közvetve (pl. cég tagjaként, vagy alkalmazottjaként, avagy egyéb módon) az ... integrált nyugdíjpénztár információs rendszeren kívüli nyugdíjpénztár adminisztrációs szoftver fejlesztésében, üzemeltetésében nem vehet részt. A 2000. december 29-én kelt munkaszerződésben, az akkor a hatályos Mt. 3. § (4) bekezdése értelmében a versenytilalmi díj ellenértéke meghatározásra nem került.

A felek által nem vitatottan az alperesi munkavállaló 2008. augusztus 29-én, saját elhatározása alapján, munkaviszonyát munkavállalói felmondással megszüntette.

Felperes jogi képviselője a 2008. szeptember 4-én kelt levelében felszólította az alperest arra, hogy a ...-vel létrehozott jogviszonyát szüntesse meg. A felperesi társaságnak gazdasági kárt okozó magatartásával hagyjon fel. Utalt arra, hogy a munkaszerződésében kikötésre került a versenytilalmi korlátozás, mely értelmében a konkurens céggel -jelen esetben a ...-vel- munkaviszonyt, vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyt, melynek keretén belül nyugdíjpénztári adminisztrációs szoftver fejlesztésében tevékenykedik, a munkaviszonya megszüntetését követő három éven belül nem létesíthet, ezért a már létrehozott jogviszonyt mondja fel, vagy szüntesse meg.

Utalt arra, hogy a versenytilalmi korlátozás ellenértékeként a munkáltató az alperes számára jelentős összegű versenytilalmi díjat fizetett ki. E levélben nem szólította fel az alperest arra, hogy a jelentős összegű - de meg nem határozott -versenytilalmi díjat fizesse vissza a volt munkáltatójának, mert erre köteles, hogy amennyiben ezt nem teszi, magatartása a versenytilalmi korlátozásba ütközik. A felszólító levél csupán arra tért ki, hogy a ...-nél folytatandó bármilyen tevékenységét számolja fel.

A felperesi munkáltató megkereste a ... ügyvezetőjét is, aki érdemben a megkeresésre nem adott választ.

Alperes azonban a felperes felszólító levelére válaszként előadta, hogy a ...-nél nem helyezkedett el, és nem alkalmazottja ennek a cégnek, hogy nem folytat a volt munkáltatójánál betöltött munkakörhöz hasonló tevékenységet, és nem foglalkozik nyugdíjpénztári szakterületen, illetve ilyen szakterületen nem helyezkedett el.

A felperes eredménytelen próbálkozásai után keresetet terjesztett elő a Munkaügyi Bíróságon, melyben kérte alperest kötelezni a 2000. december 29-én megkötött munkaszerződés a.) pontjába ütköző magatartása miatt, versenytilalmi díj megfizetésére. Az összegszerűséget 3.050.000.-Ft tőkeösszegben, valamint az ezen összeg után járó adó és járulék összegekben jelölte meg. Pernyertessége esetén perköltségre tartott igényt. Előadta az eljárás folyamán, hogy keresetét az alperes kijelentésére alapította, miszerint a munkaviszony megszüntetése után a ...-nél fog elhelyezkedni.

Az eljárás folyamán előadta, hogy a 2000. december 29-én aláírt munkaszerződésben, valóban nem került meghatározásra a versenytilalmi korlátozás ellenértéke. Hivatkozott arra, hogy 2004.-ben tájékoztatta a munkavállalókat arról, hogy a versenytilalmi korlátozás ellenértékét ki akarja fizetni a munkavállalóknak. Azt is előadta, hogy részletekben, a havi munkabérrel együtt kerül kifizetésre. A versenytilalmi díj összegét személyenként a munkabér mértékének egy meghatározott százalékában kívánta meghatározni. Nem nyilatkozott arról, hogy munkavállalónként mekkora az az teljes összeg, amit részletekben ki fog fizetni, és melyet adott esetben -ha a munkavállaló a versenytilalmi megállapodást megszegi- vissza kell, hogy fizessen a munkavállaló. Utalt arra, hogy azok az alkalmazottak, akik az alpereshez hasonló munkaszerződést írtak alá, a munkáltató közlését tudomásul vették, azt elfogadtak így a munkaszerződésük módosításra került. E személyek írásban nyilatkoztak, hogy a munkabérükbe beépítésre került a versenytilalmi díj összegének a részlete. Zárt borítékban csatolta azon munkavállalóknak a munkaszerződését, akik az "Egységes szerkezetben foglalt munkaszerződést", aláírták. E személyek az alperessel közel egy időben hoztak létre munkaviszonyt. Az Ő munkaszerződéseikben is szerepelt a versenytilalmi korlátozás ellenérték meghatározása nélkül azaz, ha a munkaviszonyuk megszüntetésre kerül 3 éven belül hasonló tevékenységet folytató gazdasági társaságnál nem helyezkedhetnek el.

A becsatolt "Egységes szerkezetben foglalt munkaszerződés"-eken a 2008. szeptember 15-i dátum szerepelt, valamint a munkáltató és az érintett munkavállaló aláírása. v

Felperes hivatkozott arra is, hogy szóban az alperessel is megállapodtak abban, hogy a személyi alapbéren felül havonta a versenytilalom díja is kifizetésre került. Annak azonban határozott indokát nem tudta adni, hogy miért a munkabérrel összevontan.

Alperes a felperes keresetének az elutasítását kérte, és perköltségben történő marasztalását.

Álláspontja szerint a felperesi kereset megalapozatlan. Hivatkozott a Munka Törvénykönyvének 3. § (5) és (6) bekezdéseire, melynek értelmében a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyeztető magatartástól való tartózkodási kötelezettség - a munkaviszony megszűnését követően - a munkavállalót csak ilyen tartalmú, megfelelő ellenérték fejében kötött megállapodás alapján, és legfeljebb 3 évig terhelheti és ezt a munkáltató nem tartotta be.