A Fővárosi Törvényszék Pf.635799/2014/4. számú határozata kiürítés (INGATLAN kiürítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 48. §, 71. §, 78. §, 79. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 193. §, 205. §, 423. §, 425. §, 428. §] Bírók: Király Róbertné dr. Johanovits Lívia, Kovács Zsuzsanna, Tulipán Mariann

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság P.52756/2013/22., *Fővárosi Törvényszék Pf.635799/2014/4.*, Kúria Pfv.20273/2015/3. (BH 2015.12.327)

***********

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

47.Pf..../2014/4.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

a személyesen eljárt

I.rendű felperes neve(I.rendű felperes címe) I. r. és

II.rendű felperes neve (II.rendű felperes címe) II. r. felperesnek

a személyesen eljárt

alperes neve(alperes címe.) alperes ellen

ingatlan kiürítése iránt indított perében a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2014. március 18. napján kelt 15.P..../2013/22. sorszámú ítéletével szemben az alperes által 24. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését megváltoztatja és a II. r. felperes keresetét is elutasítja.

Mellőzi az alperes elsőfokú perköltségben marasztalását és kötelezi a II. r. felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 15.000 (tizenötezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül ürítse ki a (ingatlan címe). szám alatti ingatlant és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban bocsássa a II. r. felperes rendelkezésére, adja birtokába. Az elsőfokú bíróság ezt meghaladóan a keresetet az I. r. felperes vonatkozásában elutasította. Kötelezte továbbá az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg II. r. felperesnek 21.000 forint perköltséget.

Ítéletének indokolásában tényállásként állapította meg, hogy a perbeli ingatlan a II. r. felperes kizárólagos tulajdonát képezi, aki megbízta az I. r. felperest, hogy az ingatlant bérbe adja, továbbá az azzal kapcsolatos ügyintézésre.

A perbeli ingatlanra határozott idejű bérleti szerződést kötött az I. r. felperes és az alperes 2016. november 16. napjáig terjedő időszakra lakás céljára, a havi bérleti díját 10.000 forintban megállapítva. Megállapodtak abban is, hogy az alperes műhelyként szeretné használni majd az ingatlant, így hat hónapi "próbaidőt" követve új feltételek mellett egy újabb bérleti szerződést kötnek, magasabb bérleti díjért. Az alperes öt hónapra fizette meg a bérleti díjat az I. r. felperesnek, ezt követően őt az I. r. felperes több ízben felszólította fizetési kötelezésének teljesítésére, továbbá a hatóságok által kifogásolt engedély nélkül végzett járműfenntartói tevékenységének abbahagyására, majd 2013. május 17. napján kelt levelében azonnali hatállyal megszüntette a határozott idejű bérleti jogviszonyt, és felszólította az alperest az ingatlan kiürítésére, aki ennek nem tett eleget.

Az elsőfokú bíróság a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.évi IV. törvény (Ptk.) 423.§-ra, 425.§ (1) és (2) bekezdésére, és a 428.§-ra alapított döntését azzal indokolta, hogy a felek között nem lakásbérleti szerződés jött létre, mert a szerződés írásba foglalt szövegével szemben az alperes nem lakás céljára vette azt bérbe, hanem gépjármű javítást, karbantartást, raktározást, tárolást végzett ott. A perbeli szerződés felmondását és annak körülményeit az elsőfokú bíróság erre figyelemmel vizsgálta és kifejtette, indokolatlan lett volna a lakásbérlet szigorú szabályainak alkalmazása a tényleges használatra és arra figyelemmel, hogy az alperes is elismerte, hogy nem ezen ingatlanban lakik. Megállapította, hogy alperes részére nem rendeltetésszerű ingatlan használat valósult meg, mert nemcsak lakás céljára, hanem műhelyként is használta azt.

Mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy I. r. felperes a többszöri felszólítások után az alperes bérfizetési késedelmére és a nem rendeltetésszerű használatra tekintettel jogszerűen mondta fel azonnali hatállyal a bérleti jogviszonyt, így az 2013. május 17-ével megszűnt, a következő naptól jogcím nélkül használja az ingatlant az alperes. A Ptk. 193.§-a alapján kötelezte őt az ingatlan kiürítésére és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban való birtokba adásra. E körben azonban kizárólag a II. r. felperes mint tulajdonos keresetét találta alaposnak. Az I.r. felperes keresetét elutasította, mert az ingatlannak nem tulajdonosa, így a Pp. 48.§-a alapján hiányzik perbeli legitimációja.

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben - tartalma szerint -az ítélet részbeni, az őt marasztaló rendelkezésének megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte.

Álláspontja szerint a perbeli szerződés "életben van". Hivatkozott arra, hogy a felperesek valótlan állításával szemben ő mindig is műhely céljára kívánta kibérelni a lakást, a bérleményt. Előadta, hogy közel két év alatt 3 millió forint bérleti díjat fizetett meg a felpereseknek, így tartozását megfizette, korábbi egyeztetéseik nem vezettek eredményre, a felperesek megbízásából ügyvédként fellépő személy pedig ténylegesen nem is volt ügyvéd. Álláspontja az volt, hogy felperesek megtévesztették, és csupán az ingatlan felújítását kívánták elérni.

Sérelmezte a tanúk meghallgatásának mellőzését, mert ezzel bizonyítani tudta volna, hogy felperesek nem szavahihetőek, az előző bérlőkkel hasonló módon jártak el, rengeteg anyagi és erkölcsi kárt okozva.

A felperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérték. Kérték továbbá a bizonyított alperesi tartozások megfizetését az épület azonnali lezárásával és az ingóságok lefoglalásával. Előadták, hogy az átalakításhoz nem járultak hozzá, használati engedéllyel a műhely rendelkezett, az alperest nem tévesztették meg és kétségbe vonták a 3 millió forint összegű bérleti díj megfizetését. Álláspontjuk szerint a tanúk meghallgatása felesleges és csupán a per elhúzódásához vezetett volna.