A Kúria Kpkf.39305/2021/2. számú precedensképes határozata elkülönített perben - közigazgatási cselekmény megvalósítására vonatkozó, jogszabályban rögzített kötelezettség elmulasztása miatt indult közigazgatási jogvita tárgyában. [2003. évi XCII. törvény (Art.) 141. § (1) bek.] Bírók: Drávecz Margit Gyöngyvér, Márton Gizella, Nagy Szabolcs

A határozat elvi tartalma:

Mulasztás orvoslása iránti keresetlevél vizsgálatának szempontjai.

***********

A Kúria

mint másodfokú bíróság

v é g z é s e

Az ügy száma: Kpkf.VI.39.305/2021/2.

A tanács tagjai: Dr. Márton Gizella a tanács elnöke

Dr. Drávecz Margit Gyöngyvér előadó bíró

Dr. Nagy Szabolcs bíró

A felperes: felperes1 (cím1)

A felperes képviselője: Tüske Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: jogi képviselő1; cím2)

Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága (cím3.)

Az alperes képviselője: Dr. Rafai Andrea kamarai jogtanácsos

A per tárgya: elkülönített perben - közigazgatási cselekmény megvalósítására vonatkozó, jogszabályban rögzített kötelezettség elmulasztása miatt indult közigazgatási jogvita

A fellebbezést benyújtó fél: a felperes

A fellebbezéssel támadott határozat: Fővárosi Törvényszék 26.K.705.723/2020/4. számú végzése

Rendelkező rész

A Kúria az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás és az ügy előzménye

[1] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Adóigazgatósága Egyéni Vállalkozók Ellenőrzési Osztálya (a továbbiakban: adóhatóság) a felperesnél, mint adózónál magánszemélyek különadója adónem vonatkozásában 2008-2009 évekre lefolytatott bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés során az ellenőrzés megállapításait realizáló 3164020396 számú határozatában az adózó terhére összesen 121.348.005 forint magánszemélyek különadója adókülönbözetet állapított meg, kötelezte továbbá 66.029.932 forint adóbírság és 45.246.957 forint késedelmi pótlék megfizetésére. A fellebbezés folytán eljárt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-Alföldi Regionális Adó Főigazgatósága főigazgatója a 2053522944 iktatószámú határozatával a 2009 évre tett megállapítás változatlanul hagyása mellett az elsőfokú döntést a 2008 évre vonatkozó megállapítások tekintetében megváltoztatta és a magánszemélyek különadója adókülönbözetet 99.817.107 forintban, az adóhiányt 99.817.107 forintan, az adóbírságot 65.976.344 forintban, a késedelmi pótlékot 45.206.594 forintban állapította meg. A 2053522944 számú, 2014. november 25. napján kelt másodfokú határozat ellen a felperes által előterjesztett keresetlevelet a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 15.K.27.037/2015/18. számú, 2016. február 26. napján kelt végzésével a felperes által előterjesztett igazolási kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításával egyidejűleg idézés kibocsátása nélkül elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt Nyíregyházi Törvényszék a 4.Kpkf.21.012/2016/5. számú, 2016. október 3. napján kelt és jogerős végzésével a fellebbezett döntést helybenhagyta, a felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria mint felülvizsgálati bíróság a 2017. május 11. napján kelt Kfv.I.35.024/2017/8. számú végzésével a Nyíregyházi Törvényszék 4.Kpkf.21.012/2016/5. számú végzését hatályában fenntartotta.

[2] Az adóhatóság a felperesnél a 2006-2010 évekre vonatkozóan személyi jövedelemadó és százalékos egészségügyi hozzájárulás adónemekben is ellenőrzést folytatott le, az ellenőrzés megállapításait tartalmazó 3164019099 számú határozatában rögzítette. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2053522966 iktatószámú határozatával az adóhatóság 2009-2010 évekre tett megállapításait változatlanul hagyva a 2008 évre megállapított személyi jövedelemadó-különbözetet és hiányt, a százalékos egészségügyi hozzájárulás adóalap eltérést és ezzel összefüggésben az adóhiány összegét megváltoztatta és ezzel összefüggésben emelte a fizetendő adóbírság és késedelmi pótlék összegét is. A jogerős döntés bírósági felülvizsgálata iránt a felperes keresettel élt, amelynek nyomán a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 15.K.27.480/2015/32. számú ítélettel kiegészített 15.K.27.480/2015/26. számú ítéletével a keresetet elutasította. A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelynek folytán eljárt Kúria, mint felülvizsgálati bíróság a Kfv.I.35.470/2017/5. számú, 2018. március 14. napján kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a közigazgatási határozatokra is kiterjedően semmisségi okból hatályon kívül helyezte és az adóhatóságot új eljárásra kötelezte. Az új eljárásra vonatkozó iránymutatásában előírta, hogy az elsőfokú adóhatóságnak ismételten, újólag, a korábbi semmis határozatban foglaltakra tekintet nélkül kell állást foglalnia a revízió megállapításairól.

[3] Az adóhatóság késedelmi pótlék törléséről történő értesítését követően a felperes 2019. január 14. napján beadványt terjesztett elő adófolyószámlájának felülvizsgálata iránt. Ennek kapcsán 2019. január 24. napján az adóhatóság tájékoztatta a felperest a 2015, 2016 és 2017 adóévekre vonatkozóan felszámított késedelmi pótlék összegek átszámításáról, melyet a felperes újabb beadványában vitatott és semmisségi okra hivatkozással kérte a késedelmi pótlék törlését. A késedelmi pótlék törlésére irányuló adóigazgatási eljárásban az adóhatóság végül a 2014, 2015, 2016 és 2017 adóévek tekintetében négy külön határozatot hozott és az 5454334867, 5344367559, 5374389307 és 5304399585 számú döntésekben a késedelmi pótlék törlésére irányuló kérelmek elutasításáról rendelkezett. A határozatok ellen a felperes által előterjesztett fellebbezések nyomán eljárt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága (a továbbiakban: alperes) a 2014 adóév tekintetében a 2234738778, a 2015 adóév tekintetében a 2234738680, a 2016 adóév tekintetében a 2234738712 és a 2017 adóév tekintetében a 2234738745 számú határozataival az elsőfokú határozatokat helybenhagyta.

Kereseti kérelem, védirat, a bíróság intézkedése

[4] A felperes a 2234738778, 2234738680, 2234738712 és 2234738745 számú alperesi határozatokat 2019. július 23. napján vette át, melyek bírósági felülvizsgálata iránt 2019. augusztus 22. napján elektronikus úton, továbbá a 2053522944 számú másodfokú határozattal megváltoztatott és jogerőre emelt 3164020396 számú adóhatósági határozattal kapcsolatban fennálló jogszabálysértés megszüntetésének elmulasztása okán, mint hatósági mulasztással szemben, keresetlevelet terjesztett elő. Az utóbbi, a mulasztás orvoslására irányuló kereseti kérelmét a keresetlevél 4.és 5. pontjában részletezte, úgy vélte, hogy a Kúria 2018. március 14. napján kelt Kfv.I.35.470/2017/5. számú ítélete e vonatkozásban olyan új körülményt képez, amely eljárási, intézkedési kötelezettséget ró az alperesre a különadó határozattal kapcsolatosan is. Kifejtette, hogy az alperes az irányadó kúriai ítélet teljes körű végrehajtását elmulasztotta, ugyanis a személyi jövedelemadóra vonatkozó határozat annunálása miatt rendezni kellett volna az arra épülő különadó adónemben hozott határozat és különadó fizetési kötelezettség jogi helyzetét is a 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Különadó tv.) 2. § (1) bekezdésére, 7. § 1. pontjára tekintettel. A keresetlevél 6. pontjában a felperes rögzítette, hogy a hatóság ezen mulasztása a késedelmi pótlék ügyében kelt értesítések alapján vált számára ismerté. A felperes által előterjesztett beadványok nyomán indult eljárások és az azokat lezáró 2234738778, 2234738680, 2234738712 és 2234738745 számú késedelmi pótlék határozatok alapján pedig számára az vált nyilvánvalóvá, hogy a hatóság nem is óhajtja korrigálni mulasztását, teljesíteni kötelezettségét.