A Szombathelyi Törvényszék Mf.20236/2013/3. számú határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 141. §, 249. §, 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 76. §] Bírók: Hoós Tibor, Juhász Emese, Tóth Ferenc

Kapcsolódó határozatok:

Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.409/2012/10., *Szombathelyi Törvényszék Mf.20236/2013/3.*, Kúria Mfv.10671/2013/5. (BH+ 2014.9.414)

***********

A Szombathelyi Törvényszék K. Sz. felperesnek -

E. E. A. Kft. alperes ellen -

munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása iránti perében a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.M.409/2012/10.számú ítélete elleni 11.számú felperesi fellebbezés elbírálása folytán meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A törvényszék a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 76.200,- (hetvenhatezer-kettőszáz) Ft másodfokú perköltséget.

Megállapítja, hogy 195.760,- (egyszázkilencvenötezer-hétszázhatvan) Ft fellebbezési illetéket az állam visel.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

Az ítélet indokolásában megállapított tényállás szerint a felperes 1999. március 19. napjától állt munkaviszonyban az alperesnél, 2006. augusztus 18-tól kiemelt gépbeállítói munkakörben. Munkavégzésének helye Sz.en az alperes ALU-ELKO (K.O.) megnevezésű szervezeti egysége volt.

Az alperes 2012. augusztus 31. napját követően létszámleépítést hajtott végre. Míg 2012. augusztusában 1628 saját állományú munkavállalója, és 363 kölcsönzött munkavállalója volt, ez a létszám 2012. decemberére 1509 fő saját, és 232 fő kölcsönzött munkaerő létszámra csökkent. A K.O. üzemben 2012. augusztusában 106 gépbeállító volt, szeptemberben 103, októberben 97, novemberben 94, decemberben 93.

A felperes munkaviszonyának megszüntetésekor munkavédelmi képviselő volt, így az ügyvezető igazgatók 2012. november 22-én levélben kérték a munkavédelmi bizottságtól a munkáltató általi felmondáshoz szükséges hozzájáruló nyilatkozat megadását. A munkavédelmi bizottság a 2012. november 26-ai ülésén a munkaviszony megszüntetéséhez hozzájárult. A felperest 2008. novemberében az üzemi tanács póttagjává is választották, de annak működésében ténylegesen nem vett részt.

Az alperes 2012. november 26-án felmondást közölt a felperessel az Mt.66.§ (2) bekezdése alapján, melynek indokolásában a megrendelések csökkenésére utalt, valamint a létszámleépítésre, amely a felperes munkavégzésének helyét és munkakörét is érinti. A felmondás 2012. november 22-én kelt, arra kézírással vezették fel a tényt, hogy a munkavédelmi bizottság a hozzájárulását megadta. A felmondás megnevezésű okirat mellett a munkavédelmi bizottság 2012. november 26-ai rendkívüli üléséről felvett jegyzőkönyvet is átadták a felperesnek.

A felperes keresetét, amely a munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapítására és ennek jogkövetkezményei alkalmazására irányult, a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletében elutasította. Megállapította, hogy az eljárás során felmerült 146.821,- Ft eljárási illetéket az állam viseli. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 155.385,- Ft ügyvédi munkadíjat elsőfokú perköltségként.

Hivatkozott a 2012. évi I. törvény (Mt.) 64.§ (1) bekezdés b) pontjára, (2) bekezdésére, 65.§ (1) bekezdésére és 66.§ (1) és (2) bekezdésére.

Megállapította, hogy a létszámcsökkentés, létszámleépítés a munkáltató működésével összefüggő oknak minősül, ezért a munkáltatói felmondás jogszerű indokául szolgálhat. Jelen ügyben az új Mt.-t kell alkalmazni, ennek ellenére változatlanul irányadó az a bírói gyakorlat, hogy a létszámleépítés valósága nem vitatható, ha a munkavállaló munkaköri feladatai ellátására a munkáltató nem alkalmazott új munkavállalót, hanem azt egy másik alkalmazott feladatkörébe utalta, vagy két munkavállaló munkakörét összevonja.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság álláspontja szerint az alperes a létszámleépítés tényét igazolta mind az alperes egészére, mind az ALU-ELKO üzemre nézve. A fóliavágó egység az ALU-ELKO üzem részét képezi.

A Legfelsőbb Bíróság 95.sz. MK állásfoglalása és a bírói gyakorlat szerint is létszámcsökkentés esetén a felmondási ok vizsgálatán túl annak célszerűsége, indokoltsága nem vizsgálható. Nem lehet a munkaügyi perben vizsgálat tárgya az, hogy miért nem kölcsönzött, miért saját munkavállaló munkaviszonyát szüntették meg, és az sem, hogy a munkáltató miért éppen az adott munkavállalóval szemben élt felmondással. Valóban követelmény a munkáltatóval szemben a rendeltetésszerű joggyakorlás, azonban annak megsértésére a felperes csupán általánosságban hivatkozott, saját szubjektív érzésein túlmenően konkrétumokat, tényeket ezzel összefüggésben nem adott elő, így nem tehető az a megállapítás, miszerint a korábbi üzemi tanácsi tagként kifejtett tevékenysége miatt élt vele szemben a munkáltató felmondással.

Mivel a felperes munkavédelmi képviselő volt, a jogvita elbírálására irányadó az 1993. évi XCIII. törvény (Mvtv.) 76.§ (3) bekezdése, az Mt. 273.§ (1), (6) bekezdése, az Mt. 15.§ (4) bekezdése és a 65.§ (4) bekezdése. E jogszabályi rendelkezések és az irányadó bírói gyakorlat szerint is megállapítható, hogy munkavédelmi képviselő esetében a munkavédelmi bizottság hozzájáruló nyilatkozatával a munkáltatónak a felmondás közlésekor kell rendelkeznie. Jelen esetben a hozzájárulás 2012. november 26-án, a felmondás közlésekor rendelkezésre állt, hiszen a rendkívüli ülésről készült jegyzőkönyvet is megkapta a felperes. Így irreleváns a felmondáson szereplő 2012. november 22-ei dátum.

Mivel az üzemi tanács póttagja volt csupán a felperes, és annak működésében ténylegesen nem vett részt, az üzemi tanács hozzájárulását nem kellett beszerezni.

Az ítélet ellen felperes fellebbezett, kérte elsődlegesen annak megváltoztatásával a keresetének való helytadást, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság utasítását a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára. Álláspontja szerint az ítélet megalapozatlan, iratellenes, jogi következtetései helytelenek és jogsértőek. Az alperes megsértette a felperes munkavédelmi képviselői státuszára tekintettel fennálló felmondási védelem szabályait és az annak megszüntetésére vonatkozó eljárási rendet. A felperes munkaviszonyát 2012. november 22-ei napra szólóan szüntették meg, amikor a munkavédelmi bizottság hozzájárulása még nem állt rendelkezésre. A bizottság ülésére nem hívták meg a felperest, ami az eljárás jogszerűségét önmagában megkérdőjelezi. Mindezeket a jogsértéseket nem igazolja az a hivatkozás, miszerint a felmondás a közléssel hatályosul, hiszen önmagukban teszik jogellenessé a felmondást. A felperes álláspontja szerint az alperes utólag indokolta a felmondást, a bírósági eljárás során. Az indokolás egyébként is közhelyszerű, nem világos, nem részletes, a valóság és okszerűség szempontjainak nem felel meg. Abból a felperes nem tudhatta meg, hogy a továbbiakban az ő munkájára miért nincs szükség. Aggályos az a körülmény is, hogy saját, és nem kölcsönzött munkavállaló munkaviszonyát szüntették meg. Vizsgálandó továbbá, hogy a felperes egységébe a munkaviszony megszüntetését követően egy új munkavállalót helyeztek át egy másik műszakból. Ebből arra lehet következtetni, hogy az elvégzendő feladatok mennyisége nem csökkent. Az alperes figyelmen kívül hagyta a munkavállaló szociális védelmére vonatkozó szabályokat. A felperes az alperes részére fizetendő perköltség mérséklését is kérte a 32/2003. (VIII.22.) IM sz. rendelet 3.§ (6) bekezdése alkalmazásával.