A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21156/2019/16. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. §, (2) bek., 2:43. §, 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) 29/A. § (5) bek.] Bírók: Kollár Zoltán, Lukács Zsuzsanna, Örkényi László

Fővárosi Ítélőtábla

17.Pf.21.156/2019/16.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Mester Csaba Ügyvédi Iroda (felperesi képviselő címe, ügyintéző: dr. Mester Csaba ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek az alperesi képviselő neve (alperesi képviselő címe, ügyintéző: ... beosztott bíró) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék 2019. október 22. napján kihirdetett 10.P.20.262/2019/3. számú ítélete ellen a felperes által 5. és 6. sorszám alatt, az alperes részéről 4. és 7. sorszámon benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja, a felperes teljes keresetét elutasítja, és az alperes perköltségben marasztalását mellőzi;

a 36.000 (Harminchatezer) forint kereseti illeték állam általi viselése helyett annak megfizetésére az állam javára - az állami adó- és vámhatóság külön felhívására - a felperest kötelezi.

Az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezéseit egyebekben helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - az állami adó- és vámhatóság külön felhívására - 96.000 (Kilencvenhatezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás

[1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes és volt házastársa, 1. sz. személy között a Budai Központi Kerületi Bíróság (a továbbiakban: BKKB) előtt 1.P.XXII.30.357/2016. számon házasság felbontása és járulékai iránt indult perben (a továbbiakban: bontóper) a bíróság 2016. július 6-án meghozott 23. sorszámú végzésével ideiglenes intézkedésként a házastársak közös gyermekének tartózkodási helyét a per jogerős befejezéséig az anya mindenkori tartózkodási helyén jelölte ki. A felperes és a gyermek közötti folyamatos kapcsolattartást akként szabályozta, hogy a felperes minden páros héten pénteken a bölcsődei/óvodai foglalkozás végétől, annak hiányában 16 órától hétfő reggel a bölcsődei/óvodai foglalkozás kezdetéig, annak hiányában reggel 9 óráig, továbbá minden héten szerdán a bölcsődei/óvodai foglalkozás végétől, annak hiányában 16 órától másnap (csütörtök) reggel a bölcsődei/óvodai foglalkozás kezdetéig, annak hiányában reggel 9 óráig jogosult kapcsolatot tartani. Szabályozta a gyermek átadásának és átvételének helyét, valamint az elmaradt kapcsolattartás pótlását.

[2] A felperes 2017. május 31-én az időszakos kapcsolattartás szabályozása érdekében ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő. A BKKB 2017. június 6-án kelt végzésével tájékoztatta, hogy a kérelmét az anyának észrevételei megtétele végett megküldte. Az anya a felperesi kérelem elutasítását kérte. A bíróság 96. sorszámú végzésével felhívta a felperest, hogy 3 napon belül nyilatkozzon, a nyári kapcsolattartásra vonatkozó kérelmét fenntartja-e, s ha igen, azt milyen azonnali intézkedést igénylő helyzet indokolja. A felperes 2017. július 5-én kelt beadványában tett nyilatkozatot.

[3] A BKKB 2017. július 12-én meghozott 102. számú végzésével felhívta a felperest, hogy 8 órán belül "jelentse be a bíróságnak (e-mailen, vagy fax útján), hogy a felperes a gyermekkel hol tartózkodik, miután az anya bejelentette a bíróságon, hogy a gyermeket nem kapta vissza az apától, akit telefonon sem tud elérni". Felhívta a felperes figyelmét arra, hogy amíg nem határoz az ideiglenes intézkedés iránti kérelemről, addig a 23. számú végzés szerinti folyamatos kapcsolattartási rend irányadó.

[4] A 2017. július 13-i 105. sorszámú végzésével a BKKB a korábbi ideiglenes intézkedést hivatalból megváltoztatta. Emellett kötelezte a felperesi apát, hogy 2017. július 14-én a rendőrségnek a gyermeket azonnali hatállyal adja át. Felhívta a rendőrséget, hogy a gyermeket ezt követően az alperesi anyának adja vissza haladéktalanul. A felperesnek az időszakos kapcsolattartásra vonatkozó ideiglenes intézkedés iránti kérelmét, valamint az alperesnek a kapcsolattartás felfüggesztésére vonatkozó kérelmét elutasította. Arról is rendelkezett, hogy határozatát intézmény neve Család- és Gyermekjóléti Szolgálatának megküldi.

[5] A BKKB 106. szám alatt, a 105. számú végzés egyidejű megküldésével megkereste a ... Rendőrkapitányságot annak érdekében, hogy működjenek közre a gyermek végzés szerinti átadásában, majd jelezzenek vissza a történtekről.

[6] A felperes a végzéssel szembeni észrevételeit a 2017. július 14-én kelt beadványában terjesztette elő.

[7] A rendőrkapitányság telefonon jelzett vissza a BKKB-nak (108. számú hivatalos feljegyzés), hogy a felperesi apánál nem lelték fel a gyermeket, és az apa nem volt hajlandó elárulni a hollétét. Az anya feljelentése alapján az apával szemben kiskorú gyermek elhelyezésének jogellenes megváltoztatása iránt büntetőeljárás indult, a felperest 2017. július 18-án gyanúsítottként kihallgatták. A .... Ügyészség 2017. augusztus 3-án meghozott ... számú határozatával a felperes gyanúsítással szembeni panaszának helyt adott, a kifogásolt intézkedést hatályon kívül helyezte, és megállapította, hogy a felperes gyanúsítotti eljárásjogi helyzete megszűnt.

[8] A BKKB a 2017. szeptember 7-én kelt 143. számú végzésével ideiglenes intézkedésként feljogosította az anyát a gyermekkel kapcsolatos szülői felügyelet gyakorlására, és kötelezte a felperest a gyermeknek a végzésben meghatározott időpontig való átadására.

[9] A alperes neve a 2017. december 7-én kelt 50.Pkf.636.251/2017/12. számú végzésével a BKKB 105. és (helyesen)143. számú végzéseit helybenhagyta.

[10] A BKKB a 2018. január 23-án meghozott 207. sorszámú ítéletével a házastársak házasságát felbontotta, az anyát jogosította fel a közös gyermek feletti szülői felügyelet gyakorlására, valamint szabályozta a felperes és a gyermek közötti kapcsolattartást. Az elsőfokú ítélettel szemben a felperes fellebbezést terjesztett elő, melyet a alperes neve másodfokú eljárásban elbírált.

[11] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét akként rögzítette, hogy abban annak megállapítását kérte, miszerint az alperes felelősségi körébe tartozó BKKB a bontóperben megsértette a családhoz és a lelki egészséghez fűződő személyiségi jogát. Kérte emellett az alperesnek a további jogsértéstől való eltiltását.

[12] Kifogásolta, hogy a BKKB - bár soron kívül, akár hivatalból is kötelessége lett volna a felperesi apa és a gyermek közötti kapcsolattartás teljes körű (így az időszakos kapcsolattartásra is kiterjedő) szabályozása - kérelme alapján, és annak ellenére, hogy a szülők között nem volt vitás, hogy a felperest időszakos kapcsolattartás illeti meg, nem hozott döntést, illetőleg a döntést azt követően hozta meg, hogy a jogszabályoknak megfelelően, a közte és az anya között létrejött egyezség szerint élt a kapcsolattartás jogával, amit a BKKB a terhére értékelt. Sérelmezte, hogy a BKKB minden jogszabályi feltétel nélkül a kapcsolattartási jogát olyan szinten korlátozta a döntésével, ami a kapcsolattartás megvonásaként értelmezhető. Kifogásai szerint a BKKB a rendőrséget több alkalommal - jogszabályi felhatalmazás nélkül - megkereste és felhívta abban való közreműködésre, hogy a közös gyermeket a végzésnek megfelelően haladéktalanul adja át az anyának, melynek okán a rendőrség törvénytelenül meggyanúsította, és a jogszabályi rendelkezésekkel ellentétesen a gyermek körözését rendelte el.