A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20835/2017/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. Bírók: Czifra Veronika, Hercsik Zita, Kovács Éva

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.835/2017/4/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Buczkó Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Buczkó Péter ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Tordai Csaba ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jogsértés miatt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2017. március 16. napján kelt 26.T/P.21.124/2016/15. számú ítélete ellen az alperes részéről 16. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 25.000 (huszonötezer) forint másodfokú perköltséget.

A le nem rótt 140.000 (száznegyvenezer) forint együttes kereseti és fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban hozott ítéletében megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnevét azzal, hogy a ... napján tartott sajtótájékoztatón tett nyilatkozatában azt a való tényt, hogy a ... tavaszára kiírt országgyűlési képviselőválasztásokat megelőzően ... megnőtt az ..., abban a hamis színben tüntette fel, mintha a jelenséget a felperes idézte volna elő a választási eljárás szabályait sértő módon. Kötelezte az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül az ítélet rendelkező részét hozza nyilvánosságra az ... keresztül és a ... internetes oldalon, ezzel adjon elégtételt a felperesnek az elkövetett jogsértésért. Kötelezte továbbá az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.000.000 forint sérelemdíjat, továbbá 83.000 forint perköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 60.000 forint feljegyzett kereseti illetéket.

Az ítéletének indokolásában ismertette a Ptk. 2:42. §-át, 3:1. § (3) bekezdését, 2:43. §-át, 2:45. §-át, 2:51. § (1) bekezdését, 2:52. §-át, 2:54. § (1) bekezdését.

Rögzítette, hogy nem volt figyelmen kívül hagyható a per eldöntésénél az a körülmény, hogy a per tárgyává tett és sérelmezett közlések az országgyűlési képviselőválasztások választási kampányának időszakában hangzottak el és a felperes személyében egy országgyűlési képviselőjelölteket állító politikai párt érvényesít személyiségi jogi igényt politikai ellenfeleivel szemben. Utalt az Alkotmánybíróság 36/1994. AB határozatára és arra, hogy az országgyűlési választások felfokozott hangulatú kampányában a közéletben résztvevő pártoknak is számolniuk kell azzal, hogy politikai ellenfeleik a tevékenységüket, szereplésüket kritikával illetik. A perbeli közléseket az alperes saját nyilatkozataként értékelte. Megállapítása szerint a kereset 1. pontjában megjelölt közlés nem a felperesre vonatkozik, így kereshetőségi joga e vonatkozásban nincs, személyiségi jogi igényt e tekintetben nem érvényesíthet. A kereset tárgyává tett nyilatkozat 2-9. számig megjelölt részeit a PK 12. számú állásfoglalás alapján egészükben és szövegösszefüggésükben vizsgálta. Ennek során a felperes másodlagosan előterjesztett keresetében kifejtett érvelést találta alaposnak, miszerint az alperes nyilatkozatának megfogalmazása során a ..., a választási időszakban tapasztalható ..., mint valós és a felperes által is elismert tényeket olyan szövegkörnyezetbe helyezte, amelyből arra lehetett következtetni, hogy ezek a tények a felperes jogszerűtlen magatartása folytán álltak elő. Az alperes a nyilatkozatában a ... átjelentkezések valós tényét "..." nevezve arra utalt, hogy ezt a jelenséget a felperes motiválta, hangolta össze annak érdekében, hogy a választási eredményeket ilyen módon a maga javára befolyásolja. Ebből - tekintettel arra, hogy az alperes a per során érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő, állításai alátámasztására szolgáló bizonyítékot nem jelölt meg - arra következtetett, hogy az alperes hamis látszat keltését valósította meg, azaz való tényeket hamis színben tüntetett fel. A felperes jogszerűtlen, a választási eljárás tisztaságát sértő magatartása állításának abból a szempontból van jelentősége, hogy a felperes a ... választásokon induló politikai pártként a választási küzdelemben részt vett, kiterjedtek rá a választási eljárás szabályai, amelyeknek megsértése adott esetben kimerítheti bűncselekmény törvényi tényállását. Az alperes sérelmezett nyilatkozata összességében sértő a felperesre nézve, a felperesi politikai pártról annak állítása, hogy olyan eszközökkel próbálta befolyásolni az országgyűlési képviselőválasztások eredményét, ami ütközik a választások tisztaságának követelményével, illetve nem felel meg a választási eljárást meghatározó jogszabályoknak, sérti a felperes jóhírnevét, alapot ad objektív szankciók alkalmazására. Abból indult ki, hogy politikai párt esetében a jogsértő közlések eredményeként keletkezett hátrány folytán az erkölcsi elégétel nyújtását leginkább az biztosítja, ha a megállapított jogsértésről tudomást szereznek azok, akik a jogsértő közléseket is megismerték. A keresettől eltérően ezért elegendőnek látta, hogy az alperes az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül az ítélet rendelkező részét hozza nyilvánosságra az ... keresztül, valamint a ... internetes oldalon. A sérelemdíj iránti igény vonatkozásában a keresetnek megfelelően döntött figyelemmel arra, hogy a 2014. március 15. napját követően bekövetkezett jogsértések esetén a jogsértés bizonyításán túl a sérelemdíjra való jogosultsághoz további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges és az alperes a Pp. 141. § (2) és (6) bekezdésére történt figyelmeztetés ellenére a keresetben foglaltakat, így a sérelemdíj összegszerűségét sem vitatta.

A Pp. 78. § (1) bekezdése alapján rendelkezett a perköltség viseléséről.

Az ítélettel szemben az alperes élt fellebbezéssel, melyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását és elsődlegesen a kereset elutasítását, másodlagosan az alperes sérelemdíj megfizetésére kötelezésének mellőzését, harmadlagosan annak összege csökkentését kérte azzal, hogy a másodfokú bíróság a felperest perköltségben is marasztalja.

Előadása szerint a per tárgyává tett nyilatkozat az egyik legfontosabb közügyet, a választások tisztaságát érintette. A felperessel együtt maga is közéleti szereplő, nyilatkozata mind a tárgyára, mind az érintetti körére figyelemmel az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében elismert véleménynyilvánítási szabadság leginkább védett aspektusa, a közügyek megvitatása körébe tartozik. A kifogásolt nyilatkozat választási kampány során hangzott el, amelyben mint az egyik jelölő szervezet politikusa egy másik jelölő szervezetre vonatkozó kijelentést is tett. Még a közügyek megvitatásán belül is kiemelkedő alkotmányos védelemben részesítette az Alkotmánybíróság a választási kampány során a jelöltek és jelölő szervezetek közötti közéleti vitát [5/2015. (II. 25.) AB határozat].