A Fővárosi Ítélőtábla Bf.123/2011/33. számú határozata kábítószerrel visszaélés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 47. §, 67. §, 99. §, 282. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 112. §, 332. §, 348. §, 352. §, 408. §, 580. §] Bírók: Hrabovszki Zoltán, Nehrer Péter, Sebe Mária

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

3.Bf.123/2011/33.

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, 2012. november 14. és 15. napján tartott tárgyalás alapján meghozta és 2012. november 15. napján kihirdette a következő

ítéletet:

A kábítószerrel visszaélés bűntette miatt I. r. vádlott és társai ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Bíróság 2010. október 28. napján kelt 8.B.1070/2008/33. számú ítéletét III. r. vádlottal szemben - a vagyonelkobzást elrendelő rendelkezésen felül - hatályon kívül helyezi és a Btk. 282/C. § (2) bekezdésébe ütköző kábítószerrel visszaélés bűntette miatt ellene indult büntetőeljárást megszünteti.

I. r. és IV. r. vádlottakkal szemben az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja:

I. r. vádlott cselekményét a Btk. 282/C. § (2) bekezdés és (4) bekezdés II. tétele szerint minősülő kábítószerrel visszaélés bűntettének minősíti. A főbüntetését 5 (öt) év 6 (hat) hónap börtönbüntetésre enyhíti; feltételes szabadságra nem bocsátható.

IV. r. vádlott házi őrizetének beszámítását akként változtatja meg, hogy egy nap szabadságvesztésnek öt nap házi őrizetben töltött idő felel meg. A Fővárosi Bíróság B.200/2003/83. számú ítéletének végrehajtása során alkalmazott feltételes szabadság megszüntetését mellőzi.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét I. r. és IV. r. vádlottakkal szemben helybenhagyja.

I. r. és IV. r. vádlottak által az elsőfokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendeli.

A másodfokú eljárásban felmerült 132.079 forint bűnügyi költségből 22.955 (Huszonkettőezer-kilencszázötvenöt) forint bűnügyi költséget IV. r. vádlott köteles megfizetni az államnak, míg I. r. vádlottat érintően felmerült 109.124 (Egyszázkilencezer-egyszázhuszonnégy) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

Az ítélet ellen III. r. vádlott tekintetében fellebbezésnek van helye. A további vádlottakkal szemben fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

A Fővárosi Bíróság 2010. október 28. napján kelt 8.B.1070/2008/33. számú ítéletében I. r. vádlottat a Btk. 282/A. § (1) bekezdés 4. fordulat, (3) bekezdés szerinti kábítószerrel visszaélés bűntette miatt mint különös visszaesőt 7 év fegyházbüntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra;

III. r. vádlottat a Btk. 282/C. § (2) bekezdés 4. fordulat szerinti kábítószerfüggő személy által elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette miatt 2 év börtönre és 2 év közügyektől eltiltásra;

IV. r. vádlottat a Btk. 282. § (1) bekezdés 4. fordulat, (2) bekezdés b./ pont szerinti kábítószerrel visszaélés bűntette miatt mint különös visszaesőt 5 év 6 hó fegyházbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a Fővárosi Bíróság 6.B.200/2003/83. számú ítéletével kiszabott büntetés végrehajtása során alkalmazott feltételes szabadságot megszüntette, és megállapította, hogy e vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható.

Rendelkezett a járulékos kérdésekről: a vádlottak által előzetes fogvatartásban, illetve házi őrizetben töltött idő beszámításáról; I. r. és III. r. vádlottaktól lefoglalt készpénz vagyonelkobzásáról, valamint egyéb tárgyak elkobzásáról, megsemmisítéséről, illetve kiadásáról. Kötelezte a vádlottakat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész a felsorolt vádlottak terhére súlyosításért, míg az előbbiekben nem jelzett, a Btk. 282/A. § (1) bekezdése szerinti kábítószerrel visszaélés bűntette vádja alól felmentett II. r. vádlottra vonatkozóan a bűnösség megállapításáért és büntetés kiszabásáért jelentett be fellebbezést. I. r., IV. r. vádlottak védőikkel, továbbá III. r. vádlott védője enyhítésért jelentettek be jogorvoslatot. II. r. vádlott és védője az elsőfokú bíróság ítéletét tudomásul vette.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.891/2010/5-I. számú átiratában az ügyészi fellebbezést valamennyi vádlott tekintetében visszavonta. Indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla állapítsa meg az elsőfokú bíróság ítéletének II. r. vádlottra vonatkozó jogerőre emelkedését. Egyebekben a vádlottak és védőik fellebbezését alaptalannak tartotta azzal, hogy I. r. vádlott kábítószer függőségével kapcsolatos kérdés tekintetében az elsőfokú bíróság nem oldotta fel az ellentéteket; nem indokolta meg, hogy miért azoknak a szakértőknek a véleményét fogadta el, melyek szerint e vádlott nem függő, illetve miért vetette el az ezzel ellentéteseket. Indítványozta ezért bizonyítás felvételét, ennek keretében a szakértők megidézésével az előbbi ellentmondás feloldását.

A Fővárosi Ítélőtábla 2011. május 12. napján kelt 3.Bf.123/2011/4. számú végzésével a II. r. vádlottal szemben az elsőfokú bíróság ítéletének felülbírálatát mellőzte és megállapította, hogy az ügyészi fellebbezés visszavonása folytán a Fővárosi Bíróság 8.B.1070/2008/33. számú ítélete e vádlott tekintetében 2011. május 10. napján jogerőre emelkedett. Ugyancsak mellőzte a felülbírálatot az I. r. vádlottal szemben az I/A, II. pontban (elsőfokú ítélet 7. oldal), a IV. r. vádlott tekintetében ugyancsak a II. pontban (8. oldal 1. bekezdés). A felsorolt pontokban írt cselekmény-részekben az elsőfokú bíróság nem alkalmazott ugyan felmentő rendelkezést, azonban mellőzte a vádlottak büntetőjogi felelősségének megállapíthatóságára vezető tények rögzítését. Az elsőfokú ítéletnek e részével szemben nem jelentettek be jogorvoslatot, ezért a jogerő e tekintetben a Be. 348. § (2) bekezdésére figyelemmel ugyancsak beállt.

A felülbírálat tárgyát ezért I. r. vádlottnál az I/B, IV. r. vádlott esetében a III. pont szerint történeti tényállások képezték. A másodfokú bíróság az ügyészi indítvány alapján bizonyítás felvételét rendelte el és másodfokú tárgyalást tartott a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség által kifogásolt kérdésben. A védelem által felkért dr. XX - dr. ZZ, dr. YY - dr. VV párosokat a Be. 112. § (2) bekezdés 1. mondata alapján szakértőként vonta be a bizonyítási eljárásba. A másodfokú tárgyaláson az előbbi szakértők mellett meghallgatta dr. QQ-t és dr. WW-t is I. r. vádlott kábítószer függőségével kapcsolatosan. A három szakértői párosból az elsőfokú eljárásban dr. QQ - dr. WW nyilvánított olyan véleményt, hogy a vádlott nem függő, míg dr. XX - dr. ZZ függőségét állapította meg. Dr. YY - dr. VV pedig a két ellentétes szakvélemény közül I. r. vádlott függőségét véleményezte. A szakértők az eljárás korábbi szakában előterjesztett, előbbiek szerinti véleményüket a másodfokú tárgyaláson is fenntartották.

Az I. r. vádlott védője a lefolytatott másodfokú bizonyítási eljárás alapján elsődlegesen a minősítés megváltoztatását indítványozta, mert beigazolódott a vádlott függősége. Kérte ezért a cselekmény kábítószerfüggő személy által elkövetettnek történő minősítését. Álláspontja szerint tévedett továbbá az elsőfokú bíróság abban is, amikor azt a következtetést vonta le, hogy a vádlott továbbértékesítés céljából tartotta a kábítószert. Ezzel szemben a terhére csupán tartási típusú cselekmény megállapítása indokolt. Felhívta a figyelmet a vádlott személyi körülményében bekövetkezett pozitív változásokra, erre is tekintettel a kiszabott büntetés lényeges enyhítését indítványozta.