BH 2023.10.261 Nem hitelesíthető az azonos kérelmező részéről, ismételten benyújtott szó szerint ugyanaz a népszavazásra javasolt kérdés, ha nem igazolható kétséget kizáróan, hogy a kezdeményezés ténylegesen a választói közvetlen hatalomgyakorlás érvényesítését szolgálja [Alaptörvény B) cikk (4) bek.; 2013. évi CCXXXVIII. törvény (Nsztv.) 11. §].

Pertörténet:

Kúria Knk.39033/2023/2. (*BH 2023.10.261*), 3382/2023. (VII. 27.) AB végzés

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A kérelmező 2022. október 13. napján az "Akarja-e, hogy az Országgyűlés vonja meg a bizalmát a kormánytól?" kérdésre vonatkozóan népszavazási kezdeményezést nyújtott be. A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2022. november 22. napján kelt 426/2022. határozatával a javasolt kérdés hitelesítését megtagadta. A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét a Kúria a 2022. december 13. napján kelt Knk.V.39.541/2022/2. számú végzésével érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Indokolása szerint a kérelem nem tartalmazta a kérelmező személyi azonosítóját, holott az a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 224. § (3) bekezdés c) pontja alapján a bírósági felülvizsgálati kérelem kötelező tartalmi eleme. A kérelmező az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) 27. §-a és a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 30. § (5) bekezdése alapján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő a Kúria döntése ellen, amelyet az Alkotmánybíróság a 3045/2023. (II. 8.) AB végzésével visszautasított. Kifejtette, hogy az alkotmányjogi panasz - tartalma alapján - a tisztességes bírósági tárgyaláshoz való joggal és a jogorvoslati joggal kapcsolatban a Kúria döntésének szakjogi törvényességi szempontú felülvizsgálatára irányult, illetve a törvényi szabályozás kritikáját tartalmazza. Az Alkotmánybíróság jogköre azonban a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kiküszöbölésére terjed ki, azaz nem tekinthető általános felülbírálati fórumnak. A beadvány nem vetett fel alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, illetve nem ébresztett kételyt a bírói döntés Alaptörvénynek megfelelő volta iránt.

[2] Ilyen előzmények után a kérelmező az "Akarja-e, hogy az Országgyűlés vonja meg a bizalmát a kormánytól?" népszavazásra javasolt kérdést 2023. január 31. napján ismét benyújtotta hitelesítésre.

[3] A kérelmező előadta, hogy a korábbi kérdéssel szó szerint megegyező kérdés benyújtása nem új kezdeményezés, azt az előző kezdeményezés ismételt beadásának kell tekinteni, ugyanis az előző kezdeményezését sem a Kúria, sem az Alkotmánybíróság nem vizsgálta meg érdemben. A Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) elnökének felhívására pótlólag csatolta az Nsztv. 4. § (1) bekezdése szerinti támogató választópolgári aláírásokat.

[4] Az NVB a 2023. március 21. napján kelt 17/2023. számú határozatával megtagadta az "Akarja-e, hogy az Országgyűlés vonja meg a bizalmát a kormánytól?" népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését.

[5] A határozat indokolása szerint a kérdés az Nsztv. 1. § (1) bekezdése alapján a népszavazási eljárásban is alkalmazandó Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvébe ütközik. A kérelmező ugyanis ugyanazon kérdés benyújtásával úgy szerette volna ismételten döntési helyzetbe hozni az NVB-t, hogy szándéka valójában nem az adott kérdésben foglaltak elérésére irányult, hanem kizárólag saját nézeteinek hangoztatására. Ezzel az NVB munkáját és a népszavazás intézményét el akarta téríteni azok alkotmányos rendeltetésétől. A 26/2007. (IV. 25.) AB határozathoz fűzött párhuzamos indokolásra [ABH 2007, 332, 340-341.], valamint az 52/2021. NVB határozatra (Indokolás [24] bekezdés) hivatkozással megállapította, hogy a kérelmező rosszhiszemű magatartásával kívánta előidézni azt, hogy az NVB 426/2022. számú határozatával jogerősen eldöntött ügyet "újranyissa", az NVB-t az Nsztv. és a Ve. zárt szabályrendszerének szétfeszítésére, kereteinek átlépésére kényszerítse annak érdekében, hogy jogorvoslati joga újra megnyíljon.

A felülvizsgálati kérelem

[6] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében a határozat megváltoztatását és a népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését kérte.

[7] Álláspontja szerint az NVB úgy tagadta meg az ismételten benyújtott kérdés hitelesítését, hogy az új eljárás keretében magát a feltenni kívánt kérdést egyáltalán nem vizsgálta. Kifejtette, hogy az eljárás befejezése és a kérdés jogerős elbírálása nem ugyanazt jelenti. Ha ugyanis a kérdést korábban érdemben és jogerősen nem bírálták el, akkor az ismételten benyújtott kérdést nem lehet jogszerűen megtagadni azon az alapon, hogy azt egyszer már jogerősen elbírálták. Ezzel kapcsolatban hivatkozott a 22/2000. (V1.23) AB döntésre.

[8] Aggályosnak tartotta továbbá, hogy az NVB a szó szerint ugyanannak a népszavazásra javasolt kérdésnek a hitelesítését a 426/2022. határozat [30] pontja értelmében még az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésének a) és e) pontjai, míg az ismételt benyújtást követően, a felülvizsgálni kért határozatának [42] pontja szerint már a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltak alapján tagadta meg. Mivel az NVI a kötelező előzetes vizsgálatot követően az NVB elé terjesztette a kérdést, ezért és ebből következően az nem lehetett ellentétes a népszavazás alkotmányos céljával és rendeltetésével, különben már korábban elutasította volna az NVI.

[9] Hangsúlyozta, hogy azért terjesztette elő ismét ugyanazt a kérdést, mert magát a kérdést jogerősen nem bírálták el (felülvizsgálati kérelem 6. oldal első bekezdés).

[10] Részletesen kifejtette továbbá az NVB 426/2022. számú határozatával, a Kúria Knk.V.39.541/2022/2. számú végzésével, valamint az Alkotmánybíróság 3045/2023. (II. 8.) AB végzésével kapcsolatos álláspontját.

A Kúria döntése és jogi indokai