A Fővárosi Törvényszék P.21423/2008/7. számú határozata személyiségi jog tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 80. §, 84. §] Bíró: Kovaliczky Ágota

Fővárosi Bíróság

22.P.21.423/2008/7.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Bíróság

a dr. Hekli Gábor (cím.) ügyvéd által képviselt

felperes neve(felperes címe) felperesnek,

a dr. Győrki Mónika (cím.) ügyvéd által képviselt

alperes neve(alperes címe) alperes ellen

személyiségi jog iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t

Megállapítja a bíróság, hogy az alperes a 2007. január 18-án az ...csatornán vetített "... " című dokumentum film levetítése során azzal, hogy a felperes képmását közzétette és nevét közölte, a felperes személyhez fűződő jogait, ezen belül a személyes adatokhoz és képmáshoz fűződő jogát megsértette.

Az alperest a további jogsértéstől eltiltja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.000.000.- (egymillió) Ft nem vagyoni kártérítést.

Ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Az ügyvédi munkadíjból adódó perköltséget a felek maguk viselik.

A le nem rótt 150.000.- (százötvenezer) Ft illetéket a felek kötelesek az államnak megfizetni, külön felhívásra, oly módon, hogy abból mind a felperes, mind az alperes 75.000.- (hetvenötezer) - 75 000.- (hetvenötezer) Ft-ot köteles viselni.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet ennél a bíróságnál lehet 3 példányban benyújtani.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére vonatkozik, csupán az ítélet indokolása ellen irányul, vagy ha azt a felek közösen kérik.

Indokolás

A felperes lakóhelyén ... az 1970-es években ...filmrendező dokumentum filmet forgatott. A filmben két fiatal lány életét kíséri nyomon 8. osztályos koruktól másfél éven át. Mindketten ... származnak, az egyikük jobb boldogulás reményében elhagyja a falut, a másik ott marad. A film a szocialista valóságot kívánta bemutatni. A történet két részletben készült el. Az első részlet címe "...." a második rész címe "....".

Az ..." c. filmben megörökítésre került egy bírósági tárgyalás is. Ezen eljárás során a felperes volt az egyik vádlott, akit az egyik főszereplő lány sérelmére elkövetett nemi erőszak kísérletével vádoltak. A filmben látható volt a felperes képmása, hallható a hangja és néven is nevezték.

A filmeket elkészültük után mozikban és a televízióban is levetítették. Külön levetítésre került ... is, itt azonban a tárgyalásról szóló felvételeket nem mutatták be.

Az elmúlt évek során a filmeket több televíziós csatorna is levetítette, különböző hazai és nemzetközi filmfesztiválon vett részt, a dokumentum film készítést tanulók számára oktatófilmként használják.

Az alperes a filmeket az...-es csatornán 2007. január 11-én valamint 16-án és 18-án vetítette le több részletben, a rendező születésnapja alkalmából.

A felperes a filmeket az 1970-es évek óta nem látta, mert nem költözött el ...., ott pedig csupán korlátozottan lehetett korábban fogni a televíziós adásokat. Az alperes által 2007-ben levetített film első részéről értesülve megkereste az alperest kérve, hogy a második részt, melyben ő vádlottként szerepel ne vetítsék le. Az alperes kérésével a felperest a rendezőhöz irányította. ...azt tanácsolta a felperesnek ne foglalkozzon ezzel, mert olyan sok idő telt el azóta, hogy aligha fog bárki is szemrehányást tenni neki emiatt. Véleménye szerint rosszabbul jár, ha megbolygatja az ügyet.

.... az eltelt idő alatt a lakosok jelentős része kicserélődött, jelenleg 1800 lakosa van. A felperes gyermekei, más családtagjai nem tudtak a felperes büntetett előéletéről csak a filmből szereztek erről tudomást. Mind a felperest, mind a felségét megviselte, hogy a több mint 30 évvel korábbi események megint előkerültek, többen is gúnyos megjegyzéseket tettek a felperes "filmszerepére".

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes személyhez fűződő jogait, ezen belül a képmáshoz fűződő jogát megsértette. Kérte az alperes eltiltását a további jogsértéstől, valamint 2 500 000.- nem vagyoni kártérítésre is igényt tartott.

Az első tárgyalást az alperes elmulasztotta ezért a bíróság bírósági meghagyást bocsátott ki a keresetlevél szerint.

Az alperes ellentmondása folytán perré alakult eljárásban a felperes keresetét változatlan tartalommal fenntartotta. Az ellentmondással kapcsolatosan előadta, hogy a felperes valóban az ....második részében a bírósági tárgyalásról készített részben szerepel, ahol a neve is elhangzik, ezért személye egyértelműen beazonosítható volt, még azok számára is, akik korábban nem ismerték. Hivatkozott arra, hogy a falu lakossága abban az időben a filmben bemutatott büntető tárgyalásról, illetőleg az azt megelőzően történtekről nem szerzett tudomást. Ezt bizonyítja, hogy a felperes családtagjainak egy része is csak a bemutatott filmből szembesült az eseményekkel. A felperest a tárgyaláson senki nem kérdezte meg arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e a felvétel elkészítéséhez, illetőleg annak felhasználásához. Önmagában a kamera jelenlétéből a felperes nem tudhatta, hogy milyen célból és milyen felvétel készül, azon ő személy szerint látható-e. Ettől függetlenül is azonban a perbeli műsorközlés idején tiltakozott az ellen, hogy az őt bemutató képsorokat levetítsék. A nem vagyoni kártérítés tekintetében hivatkozott arra, hogy számára különösen sérelmes volt, hogy 35 év után ismét előtérbe került a személye egy olyan bűncselekmény kapcsán, melyért már letöltötte büntetését, mindenféle hátrány alól mentesült. Akik korábban nem tudtak erről az eseményről azok erről tudomást szereztek, emiatt az ő megítélése hátrányosan változott. Ennek hangot is adtak, ami olyan erős stresszt okozott, hogy emiatt egészsége is megromlott. Hivatkozott e körben a kihallgatott tanúk vallomására.