A Szegedi Ítélőtábla Pf.20198/2011/3. számú határozata kártérítés (KÖZIGAZGATÁSI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 139. §, 141. §, 235. §, 252. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 325. §, 326. §, 360. §] Bírók: Bereczkyné dr. Lengyel Nóra, Szeghő Katalin, Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.198/2011/3.szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla a Petneházi és Balla Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Petneházi Zsigmond ügyvéd) által képviselt I.r. és II.r. felpereseknek - (kormánytisztviselő neve) kormánytisztviselő által képviselt alperes ellen közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perében a Békés Megyei Bíróság 2011. február 9. napján kelt 9.P.20.357/2010/9. számú ítélete ellen a felperesek 10. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A feljegyzett 120.000,- (egyszázhúszezer) Ft másodfokú eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A (település neve, ingatlan 1. címe, hrsz.-a) sz. alatti ingatlan a szomszédos (ingatlan 2. hrsz.-a) (korábban : ingatlan 2. korábbi hrsz.-a) hrsz-ú ingatlan megosztásával keletkezett 1968-ban. Kialakításával egyidejűleg - a megosztással érintett ingatlan tulajdonosai - szerződéssel útszolgalmi jogot alapítottak az (ingatlan 1. hrsz.-a). hrsz-ú ingatlan terhére az újonnan létrejött (ingatlan 2. hrsz.-a) hrsz-ú ingatlan javára. Az átjárási szolgalmi jog mindkét ingatlan birtoklapjának "A" részén feltüntetésre került. A szolgáló telek tulajdonosa a szolgalmi utat az

- 2 -

ingatlan egyéb részeitől kerítéssel leválasztotta. Utóbb, az ingatlan-nyilvántartás szerkesztésekor a szolgalmi jog bejegyzése az ingatlanok tulajdoni lapjára nem került feltüntetésre, s a hibát később, az 1995. évi számítógépes rendszerre történő áttéréskor sem észlelte a földhivatal.

Az I. és a II.r. felperesek az 1996. december 7. napján kelt adásvételi szerződéssel megvásárolták a (település neve) (ingatlan 1. hrsz.-a) hrsz-ú, (település neve, ingatlan 1. címe) szám alatti ingatlant (eladó neve)-től és házastársától. A szerződéskötéskor az ingatlan-nyilvántartásban a szolgalmi jog nem volt bejegyezve.

A (település neve)-i Földhivatal 1998-ban észlelte a szolgalmi jog bejegyzésének elmaradását, ezért 32.368/1998. számú határozatával rendelkezett az átjárási szolgalmi jognak a (település neve) (ingatlan 2. hrsz.-a). hrsz-ú ingatlan javára, és a felperesek tulajdonában álló (ingatlan 1. hrsz.-a). hrsz-ú ingatlan terhére történő bejegyzéséről. A felperesek fellebbezése folytán eljárt Békés Megyei Földhivatal a 30.270/1998. számú határozatával az elsőfokú határozatot megsemmisítette, és új eljárás lefolytatását rendelte el. Az új eljárásban a felperesek nem járultak hozzá a szolgalmi jog bejegyzéséhez, ezért a földhivatal az eljárást megszüntette és a szolgalmi jogot törölte. A határozat bírósági felülvizsgálata körében benyújtott keresetet a Békés Megyei Bíróság 5.P.22.103/1999/7. számú ítéletével elutasította.

A szolgalmi jogra jogosult ingatlan tulajdonosai a (település neve)-i Városi Bíróságnál P.20.392/1999. szám alatt pert indítottak a felperesekkel szemben a szolgalmi jog visszajegyzése iránt. A bíróság 28. sorszámú ítéletével elrendelte az ingatlan-nyilvántartás kiigazítását a felperesi ingatlant az (ingatlan 2. hrsz.-a). hrsz-ú ingatlan javára terhelő átjárási szolgalom bejegyzésével. Az ítélet 2000. július 28. napján jogerőre emelkedett.

A felperesek a (település neve)-i Városi Bíróságon 2010. november 22. napján benyújtott keresetükben közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése címén 2 millió forint megfizetésére kérték kötelezni az alperest. Hivatkozásuk szerint az útszolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő feltüntetésének elmulasztásával az alperes a követelt összegű kárt okozta nekik, állították, hogy a szolgalmi jog ismeretében az ingatlant nem vásárolták volna meg. Az ügyet a 2010. december 16-án jogerőre emelkedett áttételt elrendelő végzés folytán tárgyalta az elsőfokú bíróság.

Az alperes elsődlegesen elévülési kifogással élt, továbbá érdemben is kérte a kereset elutasítását. Védekezése szerint a felperesek megtekintett állapotban vásárolták meg a perbeli ingatlant, így tudomással bírtak arról, hogy annak kerítéssel leválasztott részét a szomszédos ingatlan birtokosai átjárásra használják.

- 3 -

Pf.II.20.198/2011/3.szám

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, megállapította, hogy a le nem rótt 120.000,- Ft eljárási illetéket az állam viseli. Határozatának indokolása szerint a felperesek kára akkor következett be, amikor az ingatlanukat terhelő szolgalmi jog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került, azaz a (település neve)-i Városi Bíróság 2.P.20.392/1999/28. számú ítéletének 2000. július 28. napján történő jogerőre emelkedésekor. Rámutatott arra, hogy a csatolt bírósági iratokból megállapíthatóan a szomszédos ingatlan tulajdonosai a felperesek tulajdonszerzését követően is folyamatosan és zavartalanul használták a felperesi ingatlant átjárás céljából. Nem fogadta el azt a felperesi előadást, miszerint a szolgalmi jog forgalmi értéket csökkentő hatásáról mindössze a kereset benyújtást megelőzően 3 évvel szereztek tudomást, amikor az ingatlanukat értékesíteni kívánták. Ennek ellentmond az, hogy a földhivatali eljárásban a szolgalmi jog bejegyzéséhez nem járultak hozzá, annak ugyanis nyilvánvalóan az volt az oka, hogy tudták, a szolgalmi jog az ingatlan forgalmi értékét csökkenti. Ilyen körülmények között nem találta megállapíthatónak az elévülés nyugvását és arra a következtetésre jutott, hogy a 2010. évben történt igényérvényesítés elévülési határidőn túli, vagyis a követelés elévült.