A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20428/2010/4. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 80. §] Bírók: Fülöp Györgyi, Győriné dr. Maurer Amália, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.428/2010/4.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Bass László ügyvéd (címe) által képviselt I.rendű felperes neve (I. rendű felperes címe) I. rendű, II.rendű felperes neve (II. rendű felperes címe) II. rendű felperesnek, Albáné dr. Feldmájer Lívia ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2010. január 5. napján meghozott, 33.P.23.783/2009/7. számú ítélete ellen az alperes részéről 8. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek 30.000 (harmincezer) forint + ÁFA másodfokú perköltséget, valamint a Magyar Államnak - külön felhívásra - 36.000 (harminchatezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

A felperesek a Ptk. 80. § (1) és (2) bekezdésére alapított keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az alperes megsértette személyhez fűződő jogukat, azzal, hogy 2009. február 18-án az ... tévécsatorna ... című műsorában, hozzájárulásuk nélkül olyan helyszíni felvételt mutatott be, amelyen képmásuk "kitakarás" nélkül volt látható. A jelenet egy II. világháborús bomba eltávolításáról tudósított, amelynek során az I. rendű felperes intézkedő alparancsnokként, a II. rendű felperes a területbiztosításban résztvevő, a gyalogosokat eligazító rendőr vett részt. A felperesek kérték továbbá az alperesnek a további jogsértéstől eltiltásra, valamint elégtételadásra kötelezését is.

Az alperes a kereset elutasítását indítványozta, mert álláspontja szerint az intézkedő rendőr közszereplőnek minősül. További érvelése az volt, hogy a képmásuk a felvételeken nem ismerhető fel. Azzal is védekezett, hogy a felperesek semmilyen jelét nem adták annak, hogy a felvétel készítéséhez nem járulnak hozzá.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes megsértette az I. és II. rendű felperesek képmáshoz fűződő személyiségi jogát az általa ... napján sugárzott televízió híradó felpereseket ábrázoló felvételének elkészítésével és nyilvánosságra hozatalával.

Az alperest eltiltotta a további jogsértéstől és kötelezte, hogy 15 napon belül a jogsértés miatt magánlevél formájában a felperesek felé fejezze ki a sajnálkozását.

Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felpereseknek egyetemlegesen bruttó 50.00 forint perköltséget, valamint az államnak külön felhívásra 21.000 forint illetéket.

Az ítélet indokolásában ismertette a Ptk. 75. § (1) bekezdését, 80. § (1) és (2) bekezdését és kifejtette, hogy a személyiség fontos összetevője az ember egyedi, külső megjelenése, elsősorban a képe és a hangja. A személy kizárólagos rendelkezési körébe tartozik a képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatala és, ha hiányzik a jogosult kifejezett és határozott hozzájárulása a felvétel elkészítéséhez vagy felhasználásához, megvalósul a jogsértés.

A bíróság nem fogadta el azt az alperesi érvelést, hogy a felpereseknek kifejezetten tiltakozniuk kellett volna, akár integetve, akár szóban a felvételt készítő alperesi munkatársak felé, hogy nem járulnak hozzá a felvétel elkészítéséhez. Rámutatott arra, hogy a törvény egyértelműen a felvételt készítő és az adást sugárzó fél kötelezettségévé teszi az engedély beszerzését. A körülményekből, szolgálatteljesítés tényéből sem lehet arra következtetni, hogy a felperesek a felvétel készítéséhez ráutaló magatartással hozzájárulást adtak.

Nem tulajdonított jelentőséget annak az elsőfokú bíróság, hogy milyen messze volt a kamera a felperesektől, mert az adott szituációban nem várható el, hogy az érintettek kommunikáljanak a sajtó munkatársaival.

Nem osztotta azt az alperesi álláspontot sem, hogy a felperesek közszereplők, mert attól, hogyha valaki közterületen, nyilvános helyen végzi a munkáját, a tevékenysége még nem tekinthető közszereplésnek.

Nem fogadta el azt az érvelést sem, hogy a felperesek tömegjelenet szereplői lennének. Több személy együttes ábrázolása is egyéni jellegű, ha hiányzik a tömegszerűség.

Mindezek alapján a Ptk. 84. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerint alkalmazta a jogsértés objektív jogkövetkezményeit.

Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. Az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte.

Változatlanul arra hivatkozott, hogy az intézkedő rendőr közszereplő, ezért a felvétel készítéséhez és nyilvánosságra hozatalához a hozzájárulására nem volt szükség. Érveit az 54/2000. (XII. 18.) AB határozatban kifejtettekkel támasztotta alá, hangsúlyozva, hogy az egyenruhát viselő hivatásos és szerződéses állomány tagjai tevékenységüket nem "arctalan tömegként" hanem közhatalom gyakorlására felruházott tisztviselőként végzik. Ismertette ... adatvédelmi szakértő 2008-ban megjelent "..." című tanulmányában foglaltakat is. Ez utóbbi részletezi, hogy a nyilvánosság, mint egyfajta hatalmi ellensúly funkcionál a közfeladatot ellátók, a közhatalmat gyakorlók esetében. A szakértő szerint nem magánemberi minőségben, hanem a hatalom képviseletében tevékenykedik a határozatot előkészítő köztisztviselő, a mások felett ítélkező bíró, a népszavazás időpontját kitűző köztársasági elnök és a tömegoszlató rendőr. A tanulmány a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 19. § (4) bekezdése alapján rámutatott arra, hogy a közfeladatot ellátó személy e feladatkörével összefüggő személyes adata közérdekből nyilvános adatnak minősül.

A fellebbezés utalt arra, hogy a jogalkotó akaratát vetíti előre a még hatályba nem lépett új Ptk. 2.84. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés is.