A Fővárosi Törvényszék P.22067/2013/6. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 4. §, 78. §, 163. §, 206. §, 342. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 78. §, 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 4. §, 12. §, 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) 94. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bíró: Ocskó Eszter

Fővárosi Törvényszék

...P..../2013/6.

A Fővárosi Törvényszék

dr. Incze András Péter ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

felperes neve. (felperes címe.) felperesnek

dr. Fazekas Dóra ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

sajtó-helyreigazítás iránt indított perében a bíróság meghozta a következő:

ÍTÉLETET:

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg alperesnek 12.700,- (azaz tizenkettőezer hétszáz) forint perköltséget.

A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 36.000,- (azaz Harminchatezer) forint illetéket a felperes köteles megfizetni a Magyar Államnak külön felhívásra.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet jelen bíróságnál kell 3 példányban előterjeszteni.

Fellebbezés esetén a Fővárosi Ítélőtábla előtt a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Ha a fellebbezés csak a perköltség nagyságára, vagy viselésére, a teljesítési határidőre, vagy az állam által előlegezett költség viselésére vonatkozik, illetőleg ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

INDOKOLÁS

Az alperes szerkesztésében megjelenő hetilap 2013. év 13., 2013. március 28-április 3-án megjelent számában "1-es cikk címe" címmel cikk jelent meg, mely a "cikk alcíme" alcímet viseli, s melynek lead szövege az alábbiakat tartalmazza: "Negyedik éve próbál megválni a 1-es cég neve (1-es cég neve) Zrt. attól a beléptető rendszertől, melynek kétmilliárd forintos ajánlatát megismételt közbeszerzési eljárás során választották ki".

A cikk ezt követően a 1-es cég neve Zrt. által újonnan bevezetett beléptető rendszer hibáival, hiányosságaival foglalkozik. A látszólag biztonságos és a bliccelőket kiszűrni hivatott rendszerről azt írja, hogy "Nagyon úgy tűnik, hogy a digitális karperec és a számítógépes adatellenőrzés dacára a rendszer kijátszható." "Maga a számítógépes rendszer is gyakran összeomlik" és amennyiben mégis működne, akkor sem nagyon bíznak benne, a név fürdőben például az öltözőkabin ajtaját "hús-vér kabinos zárja egyszerű kulccsal." "Olyan helyzet állt elő, hogy egyre többen sírják vissza a hagyományos beléptetést, arra hivatkozva, hogy a bliccelőkkel összejátszó pénztárosok is kisebb károkat okoztak."

A következő bekezdés azt rögzíti, hogy "abból a 1-es cég neve vezetése sem csinál titkot, hogy a beléptető rendszer rossz és megbízhatatlan.[...] Ugyanakkor 1-es személy, a 1-es cég neve vezérigazgatója szerint a hamis órákról már múlt időben beszélhetünk. 2011 májusában kétezret tiltottak le, a csalásban résztvevő belsős kollégáktól megszabadultak, rendőrségi feljelentést tettek.

Ezt követően a cikk a 1-es cég neve által 2008 tavaszán meghirdetett, a beléptető rendszerre kiírt közbeszerzési pályázattal kapcsolatosan tartalmaz információkat, mely szerint a másfél milliárd forintra kiírt pályázat első körét a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítette és 7 millió forintra büntette a 1-es cég neve-t, mivel a 2-es cég neve Zrt. alkalmazottja, aki 600 milliós pályázatot nyújtott be, készítette a kiírást a 1-es cég neve nevében.

A másodszor kiírt tenderen a 2-es cég neve nem indult, azonban az induló három pályázót (3-as cég neve, 4-es cég neve, 5-ös cég neve) kizárták. Az előbbieket műszaki alkalmatlanságra hivatkozással, míg a " felperes neve.-t jogi hibák miatt" - tartalmazza a cikk. "A harmadszor is meghirdetett meghívásos közbeszerzésen már csak ez utóbbi indulhatott. Összesen 2,1 milliárd forint értékű üzletet nyert el, azaz több, mint háromszor annyi pénzt fizethet neki az önkormányzati cég, mint az első, megsemmisített pályázat győztesének, a 2-es cég nevenak."

Ezt követően a cikk a szerződésekkel foglalkozik. Folyamatos tárgyalások vannak a 1-es cég neve Zrt. és a felperes neve. között. A cikk azt tartalmazza, hogy a "szerződés csak rendkívüli felmondással szüntethető meg, és a jelenlegi tárgyalások függvénye, élnek-e, s ha igen, mikor ezzel a lehetőséggel." "Nem vitás, azonnal felmondanák a szerződést, ha tehetnék, ugyanakkor pontosan, hónapról hónapra fizetnek, bár a teljesítés finoman szólva sem precízen történik.. A látszólagos ellentmondást a 2010 februárjában kötött bérleti szerződés egyik pontja oldja fel. Ebben a 1-es cég neve Zrt. 146,4 millió forint banki garanciát adott a pontos fizetésre. Amennyiben a bérleti szerződés alapján a felperes neve-nek járó díjat nem egyenlítenék ki pontosan, úgy annak jogában áll a bankgarancia lehívása. Függetlenül attól, hogy a bérbe adott rendszer hibátlanul üzemel-e. [...] Tavaly, a sorozatos tárgyalásoknak köszönhetően, a bankgaranciát kiváltották ugyan ügyvédi letétre, de ez a feltétel maradt. Más helyről, ám fizetni kellene. A bérleti mellett létezik egy üzemeltetési szerződés is, amelyben nincs semmilyen garanciavállalás."

A felperes úgy ítélte meg, hogy a cikk több valótlan és megalapozatlan tényt közölt, illetve híresztelt róla:

Valótlanul állítja a cikk, hogy a "Negyedik éve próbál megválni a 1-es cég neve (1-es cég neve) Zrt. attól a beléptető rendszertől, melynek kétmilliárd forintos ajánlatát megismételt közbeszerzési eljárás során választották ki". A valóság ezzel szemben az, hogy nincs annak semmilyen nyoma, hogy a 1-es cég neve szabadulni próbál a rendszertől, és nem kétmilliárd forintos volt az ajánlat, hanem 1,8 milliárd forint.

Valótlanul állítottuk, hogy "Nagyon úgy tűnik, hogy a digitális karperec és a számítógépes adatellenőrzés dacára a rendszer kijátszható." A valóság az, hogy ennek a valótlan állításnak semmilyen bizonyítéka nincs.

"Maga a számítógépes rendszer is gyakran összeomlik" A valóság az, hogy nem omlik össze.

"[...] a név fürdőben például az öltözőkabin ajtaját "hús-vér kabinos zárja egyszerű kulccsal." A valóság az, hogy nem kabinos zárja a kulccsal az öltözőkabinokat.

" Olyan helyzet állt elő, hogy egyre többen sírják vissza a hagyományos beléptetést, arra hivatkozva, hogy a bliccelőkkel összejátszó pénztárosok is kisebb károkat okoztak." továbbá "abból a 1-es cég neve vezetése sem csinál titkot, hogy a beléptető rendszer rossz és megbízhatatlan.[...]" sem felel meg a valóságnak. A valóság ezzel szemben az, hogy ilyet a 1-es cég neve vezetése sem állít.

Nem felel meg továbbá a valóságnak az sem, hogy ".. kizárták.. a felperes neve-t jogi hibák miatt". A valóság ezzel szemben az, hogy a felperes neve-t azért zárták ki, mert ajánlatából hiányzott, hogy a későbbiekben milyen áron szállít karórát. Ez nem jogi hiba, hanem a rengeteg ajánlati elem közül egy pótolható elem hiánya."