A Kúria Pfv.20169/2015/6. számú precedensképes határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 76. §, 78. §] Bírók: Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Kovács Zsuzsanna, Mészáros Mátyás

A határozat elvi tartalma:

A sajtószervet a folyamatban lévő büntetőeljárásról való valósághű tájékoztatás esetén a kifogásolt, tartalmilag azonban a vád tárgyával megegyező tényállítás bizonyításának kötelezettsége nem terheli. Ezért a vád szerinti, felperes által valótlannak tartott tényállítás miatt a jóhírnév és becsület sérelme nem állapítható meg.

***********

Pfv.IV.20.169/2015/6.szám

A Kúria a Józsa Edina Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Józsa Edina ügyvéd) által képviselt felperesnek a dr. Ligeti György ügyvéd által képviselt alperessel szemben személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt a Fővárosi Törvényszék előtt 35.P.20.131/2012. számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 18.Pf.20.355/2014/10. számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes által 32. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán és a felperes által Pfv.4. sorszám alatt benyújtott csatlakozó felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezéseit hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek összesen 225.000 (kettőszázhuszonötezer) forint első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt, összesen 450.000 (négyszázötvenezer) forint első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes a .. című újság 2012. január 2-i számában "Nyafi retteg a halálbrigádtól" című sajtóközleményben a felperesre vonatkozó azon tényállításával, miszerint a felperes brutális sorozatgyilkos és hogy a felperes számlájára tucatnyi, romák elleni támadás írható, amelyekben összesen hat ártatlan ember, közöttük egy kisgyermek vesztette életét, megsértette a felperes jóhírnevét és becsületét. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül a .. című lapban a "Nyafi retteg a halálbrigádtól" című sajtóközleménnyel azonos helyen és formában tegye közzé az ítéletnek a jogsértést megállapító rendelkezését, továbbá fizessen meg a felperesnek 1.500.000 forintot, valamint annak 2012. január 2-ától járó törvényes mértékű kamatát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította, és rendelkezett az elsőfokú eljárási költség és illeték viseléséről.

Az első fokú ítélet indokolása szerint az alperes kiadásában megjelent Blikk című napilapban a - fentiekben megjelölt - perbeli cikk tényként állította azt, hogy a felperes bűncselekményt, emberölést követett el, holott a sajtóközlemény megjelenésének időpontjában a felperes büntetőjogi felelősségét bíróság még nem állapította meg. A cikk azzal, hogy a felperest "brutális sorozatgyilkosnak", illetve több, romák elleni bűncselekmény elkövetőjeként nevezte meg, megsértette a felperes jóhírnevét és a Ptk. 76. §-ában védett becsületét. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság - tartalmilag - a Ptk. 84. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jogsértést megállapította és a c) pont szerint az alperest elégtétel adására kötelezte. Az elsőfokú bíróság az emberi méltóság és a képmás védelméhez fűződő jog megsértése, valamint az alperes további jogsértéstől való eltiltása iránti keresetet alaptalannak találta. Az elsőfokú bíróság a brutális sorozatgyilkosra vonatkozó közlések súlyára tekintettel, köztudomású tényként elfogadva a jogsértéssel összefüggésben a hátrány bekövetkezését, a kártérítés keresetben igényelt 3.000.000 forint összegéből 1.500.000 forintot talált alaposnak.

Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, a fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatta és az alperes által fizetendő marasztalás összegét 500.000 forintra leszállította, ezt meghaladóan az első fokú ítéletet azzal hagyta helyben, hogy az alperes valótlan tény állításával sértette meg a felperes jóhírnevét és becsületét. Rendelkezett továbbá az első- és másodfokú eljárási költség és illeték viseléséről.

A jogerős ítélet indokolása szerint az alperes a sajtóközleményben nem csupán a folyamatban lévő büntetőeljárásra utalt, hanem tényként állította a felperesről, hogy sorozatgyilkos. A tényállítás valóságát azonban az alperes nem bizonyította, így a valótlan tényállítás miatt helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság a személyhez fűződő jog megsértését. A nem vagyoni kártérítéssel összefüggésben a másodfokú bíróság kifejtette, hogy az alperes által kiadott lap rendkívül súlyos bűncselekmény, emberölés elkövetésével hozta összefüggésbe a felperest, amely kiemelkedő súlyú jogsértésnek minősül. A jogsértéssel összefüggésben okozott, köztudomás alapján elfogadható hátrány kompenzációjaként azonban az elsőfokú bíróság által megállapított kártérítés összegét eltúlzottnak tartva, a másodfokú bíróság a marasztalás összegét leszállította.