BH 1991.10.404 A kötelezett tagadása esetén, továbbá ha a jótállási kötelezettség nem jogszabályon alapul, a jogosultnak bizonyítania kell, hogy a hibás teljesítésével kapcsolatban a kötelezett jótállással tartozik [Ptk. 248. § (1) bek.].

A felperes felemelt keresetében - az alperes garanciális kötelezettségvállalására alapítva - összesen 64 416 Ft és ennek 1989. november 1. napjától számított évi 20 %-os kamata megfizetésére kérte az alperest kötelezni, mert 1989. január 5-én "megrendelt" az alperes jogelődjénél 1 db felújított "Barkas" típusú sebességváltót, s ez - a beszerelés után, de még a "garanciális határidőn belül", 1989. júniusában meghibásodott. Az alperes a hibás váltót 1989. július 6-án ellenérték fejében kicserélte. A második váltó 1989. szeptember 26-án szintén meghibásodott. A felperes - reklamációjára - e helyett is kapott később sebességváltót, azt azonban nem tudta, hogy a hibás váltót kapta-e vissza kijavítva, vagy egy harmadik váltót kapott csereként. A keresetében a váltók ki- és beszerelésével, a második váltó 18 501 Ft-os ellenértékével, valamint a meghibásodott gépkocsik pótlására bérelt autók 40 550 Ft-os díjával felmerült költségei megtérítését igényelte.

Az alperes a kereset jogalapját tagadta, annak a bérleti díjra vonatkozó összegszerűségét is vitatta. Védekezése szerint a felperes nem bizonyította, hogy mi volt a hiba oka.

A megyei bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a felperes a Pp. 164. §-ának (1) bekezdésében írt bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget. Az elsőfokú bíróság jogi álláspontja szerint a felperes terhelte volna annak bizonyítása, hogy 1989. január 5-én és ezt követően 1989. nyarán hibásan felújított sebességváltót vásárolt. Megállapította, hogy a felperesnek nem sikerült bizonyítania, hogy az alperes jótállást vállalt volna a két sebességváltóért. Megítélése szerint a felperesnek kellett volna a sebességváltókat a meghibásodás felmerülésekor megvizsgáltatni és annak eredményét "írásba" foglaltatni.

Az ítélet ellen a felperes fellebbezett az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a keresetének helytadás iránt. Előadta, hogy az alperes felelőssége a Ptk. 248. §-ában írtak szerint áll fenn, mert a szolgáltatott termékre hat hónapos garanciális kötelezettséget vállalt. Utalt arra is, hogy az alperes kereskedelmi tevékenységet folytató cég, és mint ilyet "általánosságban" terheli garancia-vállalási kötelezettség. Rámutatott, hogy a bíróság figyelmét elkerülhette a 6. sorszámú szakvéleményhez Sz/2 alatt csatolt levél, amelyben az alperes garancia-vállalásról tesz említést. Hivatkozott T. F-nek az ő állításait erősítő tanúvallomására is. Hangsúlyozta, hogy az alperes az 1989. szeptember 26-i meghibásodást követő csere sebességváltó árát nem számlázta le, mintegy ezzel is elismerve felelősségét. Előadta, hogy 1989. szeptember 27. és 1989. november 29. között az alperes nem biztosította a sebességváltó cseréjét. Ennek ellenére az elsőfokú bíróság még sem adta annak indokát, hogy az üzemeltetés kiesésével összefüggő kárukat miért nem ítélte meg.

Az alperes a fellebbezésre nem adott észrevételt, a fellebbezési tárgyaláson nem jelent meg.

A fellebbezés részben alapos.

A Ptk. 305. §-ának (1) bekezdése szerint olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog nem felel meg a teljesítéskor a törvényes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A Ptk. 306. §-ának (1) bekezdése szerint hibás teljesítés esetén a jogosult választása szerint kijavítást vagy megfelelő árleszállítást kérhet. A Ptk. 310. §-a alapján a jogosult a szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti, a kötelezett viszont bizonyíthatja, hogy a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.