BH 1979.8.266 I. A jogról való lemondást csak akkor lehet megállapítani, ha a jogosult erre vonatkozóan kifejezett nyilatkozatot tett, vagy ha a lemondás a körülményekből kétségtelenül következik [Ptk. 207. § (2) bek.].

II. A közjegyzőnek az örököst házassági vagyonjogi igényének érvényesítéséről megfelelően tájékoztatni kell [6/1958. (VIII. 4.) IM sz. r. 52. § (4) bek].

A felperes felesége, Cz. R. a felperessel fennállott házassági életközössége alatt megvásárolta a hagyatékhoz tartozó lakóház és udvar 3/5 részét, továbbá a kertingatlant.

A felperes felesége 1972. július 8-án meghalt, és a hagyatékaként leltározott fenti ingatlanokat (házilletőséget és kertet) az állami közjegyző végzésével az örökhagyó gyermekeinek: az I-II. r. alpereseknek adta át a felperes özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten.

Az ingatlannyilvántartásban ennek folytán a lakóház 3/10-3/10, a kert-ingatlan pedig 1/2-1/2 arányban az I-II r. alperesek nevére került. A III-IV. r. alperesek a lakóház 4/10 részének a tulajdonosai.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy a felesége hagyatékában szereplő ingatlanok fele része házastársi vagyonközösség címén őt illeti. Kérte továbbá a közös tulajdonnak közte és az I. r. alperes között történő olyan megszüntetését, hogy ő az I. r. alperes tulajdoni hányadát magához válthassa.

Az I. r. alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes az ingatlanokra tulajdoni igényt nem támasztott, csupán az özvegyi haszonélvezeti jogot kívánta fenntartani magának.

A II. r. alperes a kereset elutasítását nem ellenezte.

A III-IV. r. alperesek nem nyilatkoztak, a tárgyalásokon nem jelentek meg.

A járásbíróság ítéletében megállapította, hogy a cs-i 817 (korábban 113.) helyrajzi számú házingatlan 6/10, a cs-i 819. (korábban 114/2.) helyrajzi számú kertnek pedig az 1/2 része házastársi közös vagyon címén a felperest illeti. Ennek folytán az I-II. r. alperesek tulajdoni hányadai a házingatlanból fejenként 3/20, a kertből pedig fejenként 1/4 illetőségre változnak.

Az első fokú bíróság ítélete indokolásában megállapította, hogy a szóban levő ingatlanokat az I-II. r. alperesek anyja a felperessel fennállott házassági életközössége alatt szerezte, ezért azok fele része a Csjt. 27. §-ában foglalt rendelkezések folytán a felperest illeti. A bíróság nem találta megállapíthatónak azt, hogy a felperes a tulajdoni igényéről lemondott, illetőleg hogy az I-II. r. alpereseket meg akarta ajándékozni, s mivel a tulajdoni igény a Ptk. 115. §-ának (1) bekezdése értelmében nem évül el, a felperes a követelését jogszerűen érvényesíthette. A közös tulajdon megszüntetése iránt indított keresetet a járásbíróság a felperes fizetőképességének a hiányára utalással utasította el.