A Szegedi Ítélőtábla Gf.30120/2008/7. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 359. §] Bírók: Kiss Gabriella, Kissné dr. Koch Ágnes, Simonné dr. Gombos Katalin

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Gf.III.30.120/2008/7. szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla dr. Ottovay István ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - ... jogtanácsos által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2008. január 29. napján kelt 9.G.40.096/2006/56. számú kiegészítő ítéletével kiegészített 2007. december 7. napján kelt 9.G.40.096/2006/50. számú ítélete ellen a felperes által 57. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja, az alperesi marasztalás összegét 11.131.103 (Tizenegymillió-egyszázharmincegyezer-egyszázhárom) Ft-ra és ezen összegből 8.000.000 (Nyolcmillió) Ft után 2006. január 25. napjától a kifizetés napjáig az elsőfokú ítéletben írt mértékű kamatára felemeli.

Az alperes által az államnak külön felhívásra fizetendő le nem rótt eljárási illeték mértékét 234.000 (Kettőszázharmincnégyezer) Ft-ra felemeli, míg a felperes által ugyanilyen módon fizetendő illeték mértékét 666.000 (Hatszázhatvanhatezer) Ft-ra leszállítja.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 50.000 (Ötvenezer) Ft másodfokú perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 625.400 (Hatszázhuszonötezer-négyszáz) Ft, míg kötelezi az alperest, hogy ugyanilyen módon fizessen meg az államnak 243.200 (Kettőszáznegyvenháromezer-kettőszáz) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

- 2 -

I N D O K O L Á S :

A felperes tulajdonát képező ... forgalmi rendszámú nyergesvontatóból és az ... forgalmi rendszámú pótkocsiból álló gépjárműszerelvény 2005. május 13. napján balesetet szenvedett, amikor az ORFK Köztársasági Őrezred által használt Mercedes E-320 típusú ... forgalmi rendszámú gépkocsi áttért a menetirány szerinti baloldalra, ezért a gépjárműszerelvény vezetője az ütközés elkerülése érdekében a tehergépjárművet az árokba kormányozta. A járműszerelvény ennek következtében totálkáros lett.

A balesetért felelős személy felelősségbiztosítója az alperes. Az alperes 2006. január 25. napján 2.560.884 Ft-os felperesi kártérítési igényt ismert el és térített meg a felperesnek.

A felperesi társaság részére fuvarozási tevékenysége végzéséhez az ... Takarékszövetkezet 2004. évben 8.000.000 Ft hitelkeretet biztosított, amelyet a felperes részben a perbeli gépjármű megvásárlására, illetve az ahhoz kapcsolódó járulékos költségek finanszírozására használt fel. A hitel egyenlege 2005. május 13. napján 6.189.421 Ft volt.

A felperes 2005. évben kizárólag fuvarozási tevékenységet végzett. A ... Kft-vel kötött alvállalkozói szerződésben 2006. december 31. napjáig vállalta az M5-ös autópálya munkálatai során különböző fuvarozási feladatok elvégzését. A baleset időpontjáig a felperes 8 napon keresztül végzett munkát a megrendelő részére ezen alvállalkozói szerződés értelmében. A felperes a baleset bekövetkezéséről és a jármű üzemképtelenné válásáról haladéktalanul értesítette a ... Kft-t, és a 8 napra jutó tevékenysége ellenértékét 1.391.514 Ft végösszegű számlával érvényesítette. A ... Kft a számla összegét 2005. augusztus 9. napján megfizette a felperesnek. A felperes időarányos nyeresége 2005. május 3. napjától 2005. május 13. napjáig - a költségek, kiadások levonása mellett - 355.316 Ft volt.

A felperes több teherfuvarozót és tehergépjármű értékesítéssel foglalkozó társaságot keresett fel fuvareszközének pótlása és a ... Kft-vel kötött szerződés teljesíthetősége érdekében. Erőfeszítései eredményre nem vezettek, a megkeresett cégek, vállalkozók maguk is az autópálya beszállítási munkálataira szerződtek, járműszerelvényt a felperesnek biztosítani nem tudtak, és a felperes fennálló hitelkeret szerződése miatt járművet lízingelni sem tudott.

A felperes a balesetet követően az alvállalkozói szerződés alapján fuvarozási tevékenységét folytatni nem tudta. A nyergesvontató a forgalomból véglegesen ki lett vonva. Erre tekintettel a felperes kérte árufuvarozói tevékenysége szüneteltetését, kérelmét a Heves Megyei Közlekedési Felügyelet 2006. február 28. napjáig tudomásul vette.

A felperes többször módosított kereseti kérelmében a járműszerelvényben bekövetkezett és meg nem térült, összesen 3.019.000 Ft kár megtérítése és ezen

- 3 -

Gf.III.30.120/2008/7. szám

összeg után 2005. május 13. napjától a kifizetés napjáig késedelmi kamat, továbbá 28.731.705 Ft elmaradt haszon és ezen összeg után 2006. január 25. napjától a kifizetés napjáig késedelmi kamat, és összesen 112.103 Ft különböző részelemekből összetevődő tényleges kár és költségei megtérítése iránti igényt terjesztett elő az alperessel szemben. A gépjármű kár iránti igényét az előzetes bizonyítási eljárásban beszerzett igazságügyi szakértői véleményre alapította, elszámolta az alperes által a peres eljárást megelőzően részére megtérített összeget. Az elmaradt haszon igényét arra figyelemmel terjesztette elő, hogy 8 nap alatt milyen összegű bevételre tett szert az alvállalkozói szerződés alapján, és amennyiben a baleset nem következik be, úgy ezen tevékenységét egészen 2006. december 31. napjáig folytatni tudta volna.

Az alperes 112.103 Ft tényleges kár és költségek tekintetében a felperes keresetét elismerte, ezt meghaladóan a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy az általa a járműszerelvényben bekövetkezett kár ellentételezésére megfizetett összeg ellensúlyozza a felperes gépjármű kárát, így ezen a címen további összeg igénylésére a felperes nem jogosult. Az előzetes bizonyítási eljárásban készült szakértői véleményt nem fogadta el. Az elmaradt haszonigény elutasítását azért kérte, mert álláspontja szerint az alperes által a felperes részére kifizetett kártérítési összeg felhasználásával a felperesnek gondoskodnia kellett volna a kiesett gépjármű pótlásáról, így miután a felperes kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget, részére kártérítés nem fizethető. Előadta, hogy a felperesnek lehetősége lett volna a gépjármű pótlására, mert főtevékenysége többek között gépkocsi kölcsönzés is. Kérte annak értékelését is, hogy a felperes fuvarozói tevékenységét szünetelteti. Állította, hogy a felperes az őt ért elmaradt haszon mértékét nem is bizonyította.

Az elsőfokú bíróság kiegészített ítéletével alaposnak ítélte a 3.019.000 Ft és járulékai erejéig előterjesztett gépjármű kárigényt, valamint az alperes által is elismert 112.103 Ft tényleges kárból és költségekből összetevődő kártérítési igényt. Az elmaradt haszon vonatkozásában a kereseti kérelmet 4.000.000 Ft és járulékai erejéig ítélte megalapozottnak, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a felperesnek 2006. december 31. napjáig a ... Kft-vel kötött szerződés alapján reális lehetősége lett volna az autópálya építés során fuvarozási tevékenységet végezni, így a felperest ért elmaradt haszonban jelentkező kár kiinduló viszonyítási alapjaként elfogadható a perben kirendelt könyvszakértő véleményében kimunkált 18.476.432 Ft összegű nyereség, amelyet a szakértő arra tekintettel határozott meg, hogy ha a felperes a korábbihoz képest mindenben azonos feltételekkel végezhette volna a gazdasági tevékenységét, úgy ilyen mértékű nyereségre tehetett volna szert 2006. december 31. napjáig. Figyelemmel azonban arra, hogy kétséget kizáróan az nem volt megállapítható, hogy a felperes az alapszámítás szerinti kiadásokkal és árbevétellel minden munkanap ugyanannyi óraszámban, ugyanilyen típusú, azonos egységárú munkavégzést teljesített volna egyező feltételek mellett, így a szakértői véleményben is kimunkált nyereségszámítás csak kiindulópontja lehet a kártérítési összegnek, és miután annak mértéke pontosan nem bizonyítható, így indokolt általános kártérítést alkalmazni. Vizsgálta azt is, hogy a felperestől elvárható lett volna-e a járműszerelvény pótlása