BH+ 2005.4.154 I. Több terhelt közös védelmét kizáró érdekellentét akkor keletkezik, ha védekezésük lényeges kérdésben nem vág egybe, vagy eltérő, s mindegyiküknek az az érdeke, hogy a bíróság az ő védekezését, vallomását fogadja el, így az egyik érdeke csak a másik ellenében érvényesülhet.

II. Ha mindkét terhelt tagadta a bűncselekmény elkövetését és a vallomásaikban lényeges eltérés nem volt, az a tény, hogy a bűncselekményt egyikük javaslatára követték el, az érdekellentét megállapítását nem alapozza meg, így nincs törvényes akadálya annak, hogy közös védőjük legyen. [Be. 44. § (4) bek.]

A városi bíróság a 2003. augusztus 10-én meghozott ítéletével a IV. r. terheltet bűnösnek mondta ki többek által elkövetett erőszakos közösülés bűntettében, s ezért 6 év fegyházra valamint 5 év közügyektől eltiltásra ítélte.

A másodfokú eljárásban a megyei főügyészség az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás elrendelését indítványozta, mivel álláspontja szerint a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek részvétele a törvény szerint kötelező lett volna. Az erőszakos közösülés két elkövetőjének, a III. r. és IV. r. terheltnek a védelmét mindvégig egy védő látta el annak ellenére, hogy a cselekményt a IV. r. terhelt javaslatára követték el, s ez közöttük a közös védelmet kizáró objektív érdekellentét meglétét jelentette.

A megyei bíróság a 2003. november 3-án meghozott végzésével a városi bíróság ítéletét helybenhagyta.

A végzés indokolása szerint az ítéletet nem kellett hatályon kívül helyezni, mivel a terheltek között nem volt olyan érdekellentét, amely a közös védelmet kizárta volna. Ilyen ellentét akkor keletkezik, ha a védekezésük lényeges kérdésben nem vág egybe vagy eltérő, s mindegyiküknek az az érdeke, hogy a bíróság az ő védekezését, vallomását fogadja el, így az egyik érdek csak a másik ellenében érvényesülhet. A jelen esetben mindkét terhelt tagadta a bűncselekmény elkövetését, a vallomásaikban lényeges eltérés nem volt; az a tény, hogy a cselekményt az egyikük javaslatára követték el, az érdekellentét megállapítását nem alapozza meg, így nem volt törvényi akadálya annak, hogy közös védőjük legyen.

A jogerős határozatok ellen, azok hatályon kívül helyezése és új eljárás elrendelése végett IV. r. terhelt védője felülvizsgálati indítványt nyújtott be. Indokul két okot jelölt meg. Az egyik szerint törvénysértést követett el a másodfokú bíróság, amikor a főügyészség indítványát elvetve, nem helyezte hatályon kívül az elsőfokú ítéletet, az annál inkább is törvénysértő volt mivel az ügyészség által megjelölt okon kívül érdekellentétet keletkeztető körülmény volt még az is, hogy a terheltek többször változtattak a vallomásaikon, s eltérő vallomást tettek arról, hogy a IV. r. terhelt a cselekmény napján mikor érkezett haza. Az indítvány szerint törvénysértés volt az is, hogy az elsőfokú bíróság mellőzte annak az idézés ellenére meg nem jelent tanúnak az ismételt megidézését és kihallgatását, akinek az idézése lehet, hogy nem volt szabályszerű, s akinek a vallomása akár a IV. r. terhelt felmentését is eredményezhette volna.

A Legfőbb Ügyészség átiratával a felülvizsgálati indítvány tanácsülésen történő elbírálását és a megtámadott határozatok hatályban fenntartását indítványozta, mivel álláspontja szerint az indítvány részben nem felülvizsgálati okra, egyebekben pedig téves jogértelmezésre van alapítva.

A felülvizsgálati indítvány alaptalan.