A Kúria Knk.37234/2015/2. számú precedensképes határozata. Bírók: Balogh Zsolt, Kalas Tibor, Marosi Ildikó

A határozat elvi tartalma:

Vasárnapi munkavégzés tilalmának megszüntetésével kapcsolatos népszavazási kezdeményezés

***********

A Kúria

Knk.IV.37.234/2015/2.

A Kúria a Doszpolyné dr. Mészáros Melinda jogtanácsos által képviselt Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Cím1 és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája Cím2) kérelmezőknek, a dr. Pálffy Ilona elnök által képviselt Nemzeti Választási Bizottság (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) által aláírásgyűjtő ív mintapéldánya hitelesítése kapcsán meghozott 18/2015. (II. 12.) számú határozatának felülvizsgálata tárgyában, nem peres eljárásban, meghozta az alábbi

v é g z é s t:

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 18/2015. (II. 12.) határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

I.

1. A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 18/2015. (II. 12.) határozatában (az NVB közleménye megjelent a Magyar Közlöny Hivatalos értesítő 2015. február 16-i, 8. számában, a továbbiakban: Határozat 1.) megtagadta a kérelmezők által hozzá - ismételten 2015. január 28-án - benyújtott aláírásgyűjtő ív hitelesítését, amelyen a következő kérdés szerepelt:

"Egyetért-e Ön azzal, hogy a kiskereskedelmi szektorban a vasárnapi munkavégzés tilalma megszüntetésre kerüljön?"

2. Az NVB a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban Nsztv.) 8. § (1) bekezdés b) pontjára, valamint a 8. § (3) bekezdésére és a 11. §-ára alapította eljárását. Indokai értelmében a kérelmezők kérdése alapján megtartott érvényes és eredményes népszavazást követően az Országgyűlésnek a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) üzletek zárva tartásáról rendelkező 3. §-t kellene módosítania. Ugyancsak ezt a kötelezettséget keletkeztetné Szepessy Zsolt, az Összefogás Párt elnöke által 2015. január 7-én benyújtott és az NVB által 2015. január 23-án meghozott 9/2015. számú határozatában (a továbbiakban: Határozat 2.) elbírált kérdése is. A Határozat 2. a Kúria előtti felülvizsgálati eljárásra tekintettel a Határozat 1. meghozatala idején még nem emelkedett jogerőre.

3. A határidőben érkezett felülvizsgálati kérelemben a kérelmezők az NVB határozatának az Nsztv. 30. § (1) bekezdésén alapuló megváltoztatását kérték. Álláspontjuk szerint az általuk népszavazásra feltenni szándékozott kérdés tárgya különbözik a Határozat 2.-ben elbírálttól: a kérelmezők kérdése a Ktv. vasárnapi munkavégzésre vonatkozó általános tilalmát kívánja megszüntetni, ezzel szemben a Határozat 2.-ben vizsgált kérdés az üzletek zárva tartására kérdez rá. Álláspontjuk értelmében a vasárnapi munkavégzés tilalma fogalmilag nem esik egybe az üzletek nyitva/zárva tartásával. A kérdésben ugyanis a munkavégzés helye abból a szempontból bír jelentőséggel csupán, hogy a Ktv. szabályozását megelőzően a plázákban lehetőség volt a kiskereskedelmi munkavégzésre vasárnap is, míg más üzletekben - a kúriai gyakorlat értelmében - nem volt lehetőség rendes munkaidő beosztására. Eredményes és érvényes népszavazás esetén, a Ktv. általános hatályú tilalma helyett a vasárnapi munkavégzés csupán a Munka törvénykönyve szerint lenne korlátozható.

A kérelmezők utaltak arra is, hogy a két kérdés közötti azonosság nem állapítható meg azért sem, mivel a Határozat 2.-ben elbírált kérdésből - szemben a kérelmezők által megfogalmazottal - nem lehet a kívánt jogalkotói változás irányára következtetni.

A kérelmezők sérelmezték a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 1-2., valamint 4. §-ai szerinti alapelvi rendelkezések, valamint a 72. § e) pontjának megsértését azzal, hogy az NVB az Összefogás Párt által a tárgykörben benyújtott több hitelesíteni kívánt kérdés kapcsán határozatait nem egy időben, illetve eltérő, téves indokokkal utasította el. Mindezzel késleltette a jogerős határozat meghozatalát, végső fokon a népszavazási kezdeményezés jogának gyakorlását.

II.