A Szegedi Törvényszék Mf.20845/2013/6. számú határozata. [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 23. §, 25. §] Bírók: Doblerné dr. Alács Ágota, Komáromi Zoltán, Pap János

Szegedi Törvényszék

2.Mf.20.845/2013/6.

A Szegedi Törvényszék dr. Bába István ügyvéd (...) által képviselt felperes neve felperes címe. sz. alatti lakos felperesnek - dr. Sávai János ügyvéd (...) által képviselt alperes neve ... sz. alatti székhelyű alperes ellen - egyéb anyagi juttatás iránt indított perében a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2013. április 10. napján kelt 4.M.563/2012/10. számú ítélete ellen az alperes 11. sorszám alatti, valamint a felperes 12. sorszám alatti fellebbezése alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét részben és akként változtatja meg, hogy a felperes keresetét teljes egészében e l u t a s í t j a .

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 35.000,- (Harmincötezer) Ft elsőfokú eljárási költséget.

A le nem rótt eljárási illetéket az állam viseli.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000,- (Tízezer) Ft másodfokú eljárási költséget.

A le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

Az alperes a közúti közlekedési alágazatban megkötött Kollektív Szerződés (AKSZ) és a helyi Kollektív Szerződés hatálya alatt állt. A helyi Kollektív Szerződés a szakszervezeti tisztségviselőket megillető munkaidő-kedvezményt az AKSZ vonatkozó rendelkezéseire utalva szabályozta azzal, hogy annak felhasználását az érintett szakszervezeti szervvel évente kötött megállapodásban rögzíteni kell. Az AKSZ szakszervezeti tagonként havi 1 óra munkaidő-kedvezményt biztosított.

A felperes az Autóbusz-vezetők Független Szakszervezetének elnöke. A szakszervezet akként döntött, hogy a szakszervezeti tisztségviselőket megillető valamennyi munkaidő-kedvezményt az elnök jogosult igénybe venni. A felperesnek a szakszervezet 175 tagja után havi 175 óra munkaidő-kedvezményt járt, munkavégzés alóli mentessége miatt forgalmi feladatokat nem végzett.

A 2011. augusztus 11. napján megtartott társasági érdekegyeztető tanács ülésén az alperes bejelentette, hogy az AKSZ 2011. december 31. napjára felmondásra került.

Az alperes közölte az Autóbusz-vezetők Független Szakszervezetével, hogy 2012. január 1. napjától a szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezményére az AKSZ kedvezőbb szabályai helyett az Mt. vonatkozó rendelkezései az irányadók. Ennek értelmében a szakszervezet 175 tagja után havi 117 óra munkaidő-kedvezmény jár.

Az Autóbusz-vezetők Független Szakszervezete 2012. március 14. napján az alperes 2012. március 8-án kelt intézkedésével szemben kifogást terjesztett a munkáltató elé. A kifogással kapcsolatos egyeztetés nem vezetett eredményre, de a szakszervezet nem fordult határidőn belül bírósághoz.

A felperes 2008. szeptember 30-ig autóbusz-vezetői munkakörben dolgozott és 678,- Ft/óra személyi alapbérben részesült.

2008. október 1. napjától a felek megállapodást kötöttek arról, hogy a felperes egy személyben veszi igénybe az Autóbusz-vezetők Független Szakszervezete részére biztosított munkaidő-kedvezményt és munkavégzés alóli mentességére tekintettel forgalmi feladatokat további intézkedésig nem végez.

Ugyanezen időponttal sor került a felperes munkaszerződés módosítására, melynek értelmében a felperes személyi alapbére határozott időre, választott szakszervezeti elnöki tisztségének időtartamára a részére biztosított munkaidő-kedvezményre 902,- Ft/órában került megállapításra.

Az alperesnél 2009. január 1. napjától bérfejlesztés került végrehajtásra, melyre tekintettel az ugyanezen a napon kelt munkaszerződés módosításban foglaltak szerint a felperes személyi alapbére 929,- Ft/órára emelkedett.

A felperes kezdeményezésére 2010. január 1. napjától munkaszerződése a munkabér vonatkozásában akként módosult, hogy részére 240.000,- Ft/hó havi bér került megállapításra határozott időre, választott szakszervezeti elnöki tisztségének időtartamára.

A felek a felperes személyi alapbérét 2012. október 1. napjától 245.400,- Ft/hó összegre módosították.

A felperest az alperes 2012. január, február és március hónapban teljes havi munkaidő-kedvezményben részesítette és részére havi 245.000,- Ft személyi alapbért fizetett.

2012. áprilisától kezdődően a felperes a részére biztosított 117 óra munkaidő-kedvezmény feletti havi munkaidőt autóbusz-vezetőként dolgozza le. Az alperes erre tekintettel ezen időponttól munkaszerződés módosítás iránti javaslattal élt, melyben az autóbusz-vezetői tevékenység ellátásáért a felperes órabérét 800,- Ft/órában határozta meg, míg a szakszervezeti munkaidő-kedvezmény időtartamára a 245.400,- Ft/hó havi bér összeg órabéresítésével 1.410,- Ft/óra alapulvételével számolt.

A felek e munkaszerződés módosítást nem írták alá, a felperes díjazására azonban 2012. április hónaptól kezdődően a munkáltató ajánlata szerint került sor akként, hogy figyelembe véve, hogy az autóbusz-vezetők kéthavi munkaidőkeretben kerülnek foglalkoztatása, a munkaidőkeret felett teljesített óra rendkívüli munkavégzésként elszámolásra került, míg ha a ténylegesen teljesített munkaidő kevesebb volt a kéthavi munkaidő-keretnél, úgy az alulfoglalkoztatás került kifizetésre.

A felperes az alapeljárásban előterjesztett keresetében annak megállapítását kérte, hogy a szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezményére nem az Mt. szabályai, hanem a munkahelyi KSZ szabályai, valamint az ott hivatkozott AKSZ szabályai irányadók.

A Szegedi Munkaügyi Bíróság a 4.M.170/2012/5. számú ítéletével a felperes megállapításra irányuló keresetét a Pp. 123. §-ában írt feltételek fennállása hiányában elutasította.

A felperes fellebbezése folytán eljárt Szegedi Törvényszék a 2.Mf.21.352/2012/4. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és ugyanezt a bíróságot a per újabb tárgyalására és új érdemi határozat hozatalára utasította, tekintettel arra, hogy a felperes a fellebbezési eljárásban megállapítás helyett teljesítést követelt, és a 2012. április-június hónapok kapcsán rendkívüli munkavégzésért járó pótlék megfizetésére kérte az alperest kötelezni.

A megismételt eljárásban a felperes módosított keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a 2012. április, május, június hónapra eső rendkívüli munkavégzésért járó díjazás címén 313.420,- Ft és ezen összeg után 2012. május 25. napjától járó törvényes kamat, másrészt személyi alapbér-különbözet címén 2012. április 1. napjától 2013. február 28-ig számolva 402.927,- Ft és ezen összeg után - középarányosan - 2012. szeptember 10. napjától a kifizetésig járó törvényes kamat megfizetésére.

A felperes első kereseti kérelmével kapcsolatban arra hivatkozott, hogy a szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezményére nem az Mt. szabályai, hanem a munkahelyi KSZ szabályai az irányadók, ezért a szakszervezet 175 tagja után havi 175 óra munkaidő-kedvezmény illeti, így az alperes által elrendelt 117 óra feletti munkavégzés rendkívüli munkavégzésnek minősül.