A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20192/2011/4. számú határozata jogsértés megállapítása tárgyában. [1997. évi CLV. törvény (Fgy. tv.) 39. §] Bírók: Bartal Géza, Farkas Attila, Fehér Ferenc

Pfv.VII.20.192/2011/4. szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Bonomi Nóra Katalin ügyész által képviselt szám székhelyű felperesnek a dr. Borbíró István ügyvéd által képviselt szám székhelyű alperes ellen jogsértés megállapítása iránt a Budaörsi Városi Bíróságon 27.P.22.664/2009. szám alatt indult, és a Pest Megyei Bíróság 5.Pf.22.519/2010/4. számú ítéletével befejezett perében az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

I n d o k o l á s :

Az alperes főtevékenysége élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem. A fogyasztóvédelmi hatóság munkatársai 2008. december 9. és 2009. augusztus 3. között az alperes által üzemeltetett 6 ... áruház területén összesen 13 alkalommal ellenőrzést végeztek. Ennek során különböző, a többi között a termékek árának feltüntetésével kapcsolatos fogyasztóvédelmi rendelkezés megsértését tapasztalták, amelynek jogkövetkezményeként valamennyi esetben fogyasztóvédelmi bírságot szabtak ki.

A felperes keresetében a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) alapján annak megállapítását kérte, hogy az alperes a megjelölt esetekben megszegte a rá vonatkozó fogyasztóvédelmi jogszabályi rendelkezéseket, ez által megsértette a fogyasztók megfelelő tájékoztatásához való jogát. A Ptk. 341. §-ában foglaltakra figyelemmel kérte, hogy a bíróság tiltsa el az alperest a jogszabálysértő tevékenységtől, és a Fgytv. 39. § (3) bekezdés alapján jogosítsa fel a felperest arra, hogy az alperes költségére az ítéletet országos napilapban tegye közzé.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.

A bíróság jogerős ítéletében megállapította, hogy az alperes megsértette a fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos fogyasztóvédelmi rendelkezéseket, és az alperest a további jogsértéstől eltiltotta. Feljogosította a felperest, hogy az ítéletet az alperes költségére egy alkalommal országos napilapban közzétegye. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította, és rendelkezett a perköltség viseléséről.

A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Fgytv. 39. § (1) és (3) bekezdését, a Ptk. 341. §-át és a Pp. 221. §-át.

Érvelése értelmében a bíróság helytelenül értelmezte a Fgytv. 39. § (1) bekezdését. Nem vizsgált, és így figyelembe sem vett több olyan mérlegelési szempontot, amely nélkül a közérdekű kereset feltételét nem lehet megalapozottan megítélni, emellett viszont olyan mérlegelései szempontokat is vizsgált, amely a jogkérdés megítélése szempontjából irreleváns. Szerinte mindezek alapján jogszabálysértő a bíróság mérlegelése. Arra hivatkozott, hogy a közérdekű kereset indításának feltételei nem álltak fenn, mivel nem tanúsított olyan jogszabályba ütköző tevékenységet, amely a fogyasztók széles körét érinti. A BH 2009.246. számú eseti döntés alapján kifejtette, hogy az ügyészi keresetindítás feltételeinek vizsgálatánál a jogsértés tárgyi súlyának van alapvető jelentősége, és a mérlegelés során az ezt meghatározó körülményeket kell elsődlegesen figyelembe venni. Szerinte az ügyészség csak jelentősebb súlyú jogsértések esetén léphet fel. Előadta, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság egyszer már megbüntette, így ugyanazon magatartás miatt további joghátrány csak jelentős tárgyi súlyú jogellenesség esetén lehetséges. Szerinte a bíróság ebből a szempontból a tényállást nem megfelelően tárta fel. Érvelése értelmében az egyes jogsértések jelentős tárgyi súlyát önmagában nem alapozza meg a jelentős számú vásárlói érintettség. Szerinte további szempontok figyelembevétele is szükséges, amelyek az egyes jogellenes magatartás konkrét fogyasztói érintettségére, annak tárgyi súlyára vonatkoznak. Arra hivatkozott, hogy a Fgytv. 39. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek az egyes ellenőrzések, illetve az annak során meghatározott egyes jogszabályba ütköző tevékenységek vonatkozásában kell fennállniuk. Szerinte a jogsértés gyakorisága olyan szempont, amelyet a bíróság a keresetindítás feltételeinek vizsgálatánál nem értékelhet.

Hangsúlyozta, hogy a tevékenysége nagyságrendjénél fogva azzal együtt jár a kisebb fogyasztóvédelmi hibák elkövetése. Ezt a jogsértés tárgyi súlyának megállapításához mindenképpen figyelembe kell venni a mérlegelés körébe kell vonni. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésén túl semmi sem indokolja, hogy automatikusan többlet jogkövetkezményeket is viselnie kelljen. Szerinte azok a jogsértések, amelyek ebbe a körbe tartoznak, nem minősülnek jelentős súlyúnak.

Sérelmezte, hogy a bíróság nem értékelte, hogy az áruházakban több ponton árleolvasó berendezések vannak, amelyekkel a pontos ár megállapítható, illetve ellenőrizhető, továbbá időszaki kiadványokat is megjelentet, amelyeknek a célja a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása, a megfelelő tájékoztatás. Előadta, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság határozataiban megjelölt jogsértéseket már orvosolta, a hiányosságok túlnyomó része már az ellenőrzéssel egy időben megszüntetésre került, így a konkrét jogsértések nem állnak fenn, az eltiltás nem értelmezhető. Kifogásolta, hogy a bíróság nem indokolta, hogy miért tekinti a terhére megállapított jogsértéseket olyan jelentőségűnek, amelyek megalapozzák a közzététel alkalmazását.