BH 2011.3.64 A jogerős ítéleten alapuló, az ítélet meghozataláig lejárt és a jövőben esedékes használati díj követelését a tulajdonostárs az őt terhelő megváltási ár tartozásba beszámíthatja. A megváltási ár tartozás beszámítás útján történt kiegyenlítésének megállapítása iránt kereset indítható [Ptk. 296. §, 297. §, Pp. 123. §, 229. §].

A perbeli házas ingatlan a felperes szüleinek egyenlő arányú közös tulajdona volt; a felperes az ingatlan 1/2 tulajdoni illetőségét az édesanyjától örökölte. Édesapja újabb házasságot kötött a II. r. alperessel, majd a házasságuk felbontása után öröklési szerződéssel örökösévé tette volt házastársát, a felperes apjának halálát követően így lett az alperes az ingatlan másik 1/2 tulajdoni illetőségének tulajdonosa.

Az elsőfokú bíróság ítéletével az ingatlanon a közös tulajdont megszüntette akként, hogy az alperes tulajdoni illetőségét az alperes által lakottan 2 866 000 forint megváltási ár ellenében a felperes tulajdonába adta. Megkereste a földhivatalt, hogy a megváltási ár megfizetésének igazolása mellett az alperes tulajdoni illetőségére a felperes tulajdonjogát jegyezze be. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 1 491 995 forint 2003. november 30-ig lejárt többlethasználati díjat és annak 2001. január 1-jétől járó törvényes késedelmi kamatát, 2003. október 1-jétől pedig havonta 45 110 forint használati díjat.

A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta s az alperesnek járó megváltási árat 4 290 000 forintra felemelte, a felperest feljogosította, hogy a megváltási árba beszámíthassa az alperes a 2005. február 28-ig lejárt 2 708 865 forint használati díj-tartozását. A földhivatalnak szóló megkeresést akként módosította, hogy a felperes tulajdonjogának bejegyzését a másodfokú ítéletben meghatározott megváltási ár megfizetésének igazolása után jegyezze be.

Az alperes jogerős ítélettel szemben sikertelenül kezdeményezett perújítást.

A felperes 2006. február 6-án írásban közölte az alperessel, hogy a jogerős ítélet meghozatala után keletkezett 410 260 forint használati díj tartozását is beszámítja az alperesnek járó megváltási árba.

A földhivatal felhívta a felperest, hogy igazolja: a jogerős ítéletben meghatározott használati díj-tartozás beszámítása után fennmaradó 1 581 135 forint megváltási árat az alperesnek megfizette, vagy ügyvédi letétbe helyezte. A felperes a hiánypótlási felhívásra közölte a földhivatallal, hogy a jogerős ítélet meghozatala óta felgyűlt használati díj követelésének a megváltási árba való beszámításával a megváltási ár tartozása megszűnt, ezért a tulajdonjoga bejegyzésének nincs akadálya.

A földhivatal a felperes kérelmét elutasította azzal az indokolással, hogy a hiánypótlási kötelezettségének nem tett eleget, a határozatát a másodfokú ingatlanügyi hatóság helybenhagyta.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy 2007. június 30-án neki kamatokkal együtt 1 875 619 forint megváltási ár tartozása állt fenn, neki azonban eddig az időpontig ugyancsak kamatokkal 2 454 980 forint használati díj követelése keletkezett az alperessel szemben. Kérte arra való feljogosítását, hogy a használati díj követelését az alperes megváltási ár követelésébe beszámíthassa; a beszámítással pedig a tartozása megszűnt. Mivel ily módon a jogerős ítéletben megállapított megváltási ár fizetési kötelezettségének eleget tett, a tulajdonjoga bejegyzésének nincs akadálya.

Az alperes elsődlegesen a per megszüntetését kérte arra való hivatkozással, hogy a felperesi igény tárgyában már jogerős ítélet született.

Érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet a felperest fizetésre kötelezte; a felperes a jogerős ítéleti rendelkezésnek akkor tett volna eleget, ha az ítélet előírásainak megfelelően teljesíti a kötelezettségét. Hangsúlyozta, hogy a felperesek a közös tulajdon megszüntetése tárgyában hozott jogerős ítélet után lejárt használati díjakat csak akkor számíthatta volna be az ő megváltási ár követelésébe, ha ő a követelése végrehajtását kéri. Állította, hogy az ingatlanon 7 000 000 forint értékű beruházást végzett, melyet a közös tulajdon megszüntetése iránt folyt perben a bíróságok nem számoltak el a javára. Előadta, hogy a közös tulajdont megszüntető ítélet meghozatala óta is végzett 2 000 000 forint értékben beruházásokat az ingatlanon. Úgy nyilatkozott, hogy a beruházásai értékét beszámítja a felperes használati díj-követelésébe.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy 2007. június 30-án a felperesnek az alperessel szemben 1 875 619 forint megváltási ár, az alperesnek a felperessel szemben a 2 140 532 forint használati díj-tartozása állt fenn feljogosította a felperest, hogy a használati díj-követelését az alperes megváltási ár követelésébe beszámítsa, megállapította, hogy a felperes megváltási ár-tartozása a beszámítással megszűnt, az alperest kötelezte a felperes tulajdonjogának a korábbi perben hozott jogerős ítélet alapján történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének tűrésére. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

Az alperes pergátló kifogását alaptalannak tartotta, mert a felperes perben érvényesített megállapítási keresetére a közös tulajdon megszüntetése iránt folyt perben hozott ítélet jogereje nem terjed ki. Az érdemi döntésének indokolásában kifejtette: A közös tulajdon megszüntető ítélet meghozatala óta a felperesnek a megváltási ár tartozását meghaladó használati díj-követelése keletkezett, így okkal nem kívánt az alperesnek a megváltási árra fizetéseket teljesíteni. Ezért a megállapítási kereset indíthatóságának Pp. 123. §-ában megszabott feltételei fennálltak.

A felperes 2007. június 30-án 1 581 135 forinttal és annak 2005. február 18-ától járó kamataival tartozott megváltási ár címén az alperesnek; a tartozása kamatokkal együtt 1 875 619 forintot tett ki. Ugyanebben az időpontban az alperes tartozott a 2005. március 1-je és 2007. június 30. között keletkezett havi 45 110 forint, összesen 1 263 080 forint használati díjjal és a másodfokú ítélet meghozatalakor fennálló 1 941 995 forint használati díj-tartozás 2001. január 1-je. és 2005. február 17. napja között lejárt kamataival 877 452 forinttal. A felperes a használati díj-követelését a Ptk. 296. §-a alapján a megváltási ár-tartozása erejéig jogosult volt beszámítani. A beszámítással a felperes tartozása megszűnt, ez pedig azzal a következménnyel jár, hogy az alperes köteles tűrni a felperes tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését.

A felperes pénzkövetelést nem érvényesített, ezért az alperesnek nem volt mibe a 9 000 000 forintos követelését beszámítani. A beszámítást a Ptk. 297. §-ának (4) bekezdése egyébként is kizárta volna, mert az alperes beszámítani kívánt követelése nincs végrehajtható határozatba foglalva, míg az alperes használati díj-fizetési kötelezettségét jogerős és végrehajtható ítélet állapította meg.

A perben a bíróságnak arra nem volt lehetősége, hogy az ingatlanügyi hatóságot a felperes tulajdonjogának bejegyzése végett megkeresse, mert az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. tv. 26. §-ának (8) bekezdése értelmében a bíróság csak akkor kezdeményezhet földhivatali eljárást, ha az eljárása során bejegyezhető jogra, vagy feljegyezhető tényre vonatkozó határozatot hozott, a per tárgya pedig nem az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jog vagy tény, hanem annak megállapítása volt, hogy van-e a felperesnek még fennálló megváltási ár tartozása vagy sem. Ugyanezen indokokra tekintettel a felperes ingatlanügyi hatóság megkeresése iránti kereseti kérelmét el kellett utasítani.