3247/2014. (X. 3.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Ítélőtábla 15.Pk.50.022/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozó mint választási eljárásban kérelmező, 2014. szeptember 23. napján alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Fővárosi ítélőtáblánál az Alkotmánybírósághoz címezve az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése és 27. §-a, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 233. § (1) bekezdése alapján.

[2] 1.1. Az ügy előzményéhez tartozik, hogy a Fővárosi ítélőtábla 15.Pk.50.022/2014/2. számú végzése a Nógrád Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) 24/2014. (IX. 15.) számú határozatát helybenhagyta.

[3] A kérelmező a 2014. október 12. napjára kitűzött helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán független polgármester-jelöltként kívánt indulni, és ennek érdekében a jelöléshez szükséges mennyiséget meghaladó ajánlást nyújtott be a Balassagyarmati Választási Bizottságnál (a továbbiakban: HVB). A 81/2014. (IX. 9.) számú határozat a nyilvántartásba vételt megtagadta, mert a jelöltséghez szükségesnél kevesebb volt az érvényes ajánlások száma. A HVB döntésével szemben a TVB-hez fordult, amely 24/2014. (IX. 15.) számú határozatával a kérelmező fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Az elutasítás indoka az volt, hogy a fellebbezés tartalma nem felelt meg a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak: nem jelölte meg sem a HVB határozatát, sem a sérelmezett jogszabályt, valamint nem tartalmazta a kérelmező személyi azonosítóját. A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint ezek a hiányosságok a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítását eredményezik.

[4] A felülvizsgálati kérelem nyomán a Fővárosi Ítélőtábla a TVB határozatát helybenhagyta, indokolásában hangsúlyozta: "a Nógrád Megyei Területi Választási Bizottság a döntése alapjául szolgáló tényeket helyesen állapította meg, s helytálló az abból levont jogi következtetése is, amely a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítását eredményezte." Az ítélőtáblai végzés 2014. szeptember 19. napján kelt, és a panaszos jogi képviselője számára aznap 18 óra 38 perckor kézbesítették.

[5] 1.2. Az alkotmányjogi panaszt előterjesztő indítványozó két megközelítésben támadta a Fővárosi Ítélőtábla döntését. Egyrészt az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján közvetlen alkotmányjogi panaszként azt állította, hogy nincs olyan jogorvoslat, amely az érvénytelen ajánlások orvoslását, vagy újabb ajánlások benyújtásával a polgármester jelöltként történő nyilvántartásba vételét lehetővé tenné, másrészt az Abtv. 27. §-ára alapozottan kifogásolta a bírói döntést. Ennek megfelelően az alábbi határozott kérelmet terjesztette elő:

[6] - kérte a Ve. ajánlással kapcsolatos rendelkezései közül a 120. § (1) bekezdése, 124. § (1) és (2) bekezdése, a 126. §, valamint a 307/G. § (1) bekezdése, továbbá a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. október 12. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 2/2014. (VII. 24.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 15. § és 17. § (az ajánlóívek átadási határideje, illetve a jelöltek bejelentésének határideje) alaptörvény-ellenessége megállapítását, és a kifogásolt rendelkezések megsemmisítését;

[7] - kérte továbbá az Abtv. 45. §-ára hivatkozással az általa támadott rendelkezések saját ügyében történő alkalmazási tilalmának megállapítását;

[8] - kérte végezetül a Fővárosi Ítélőtábla 15.Pk.50.022/2014/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását, és a végzés megsemmisítését.

[9] Véleménye szerint sérül az Alaptörvény XV. cikk (1) és (2) bekezdése, a XXIII. cikk (1) bekezdése, valamint a XXVIII. cikk (7) bekezdése, továbbá a bírói döntéssel kapcsolatban a 28. cikkben foglalt rendelkezés.

[10] Részletező érvelésében hivatkozik a választójogra, mint alapvető jogra, a jogorvoslati jogra, valamint a diszkrimináció tilalmára. Ezt követően ismerteti az ajánlással kapcsolatos jogi helyzetet. Ebből saját ügyére nézve azt a következtetést vonja le, hogy a támadott rendelkezések alkalmazása kizárta őt a passzív választójoga gyakorlásából (nem indulhat polgármester-jelöltként). Szerinte az elkövetett kisebb hibák nem eredményezhetik a választójog ilyen mértékű korlátozását.

[11] Az ítélőtáblai döntéssel kapcsolatban azt emelte ki, hogy mind a fellebbezés elbírálása, mind pedig a felülvizsgálat során a jogszabályok szűkítő értelmezésével az eljárt hatóságok megakadályozták a választójog minél teljesebb érvényesülését.

[12] 2. A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be. Az Alkotmánybíróság a jelen ügyben megállapította, hogy a Ve. 10. § (4) bekezdésére figyelemmel az alkotmányjogi panasz határidőben érkezett.

[13] A (2) bekezdés kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról az Abtv. 56. §-a szerint a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt. A jelen ügyben az alkotmányjogi panasz az TVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem elbírálásáról szóló végzést, az alapul fekvő jogszabályokat, illetve azok alkalmazását támadja.

[14] 3. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság formai feltételeinek nem felel meg.

[15] Az Abtv. az alkotmányjogi panasz feltételéül szabja a jogorvoslat kimerítésének kötelezettségét [Abtv. 27. § b) pont]. Az indítványozó azonban a jelen ügyben a jogorvoslatot érdemben nem merítette ki. Fellebbezését ugyanis a HVB határozat ellen hiányosan nyújtotta be, azért azt a TVB - a Ve. 224. § (3) bekezdésére hivatkozva, a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján - érdemi vizsgálat nélkül elutasította [l. 3073/2014. (III. 26.) AB végzés, legutóbb: 3131/2014. (VI. 24.) AB végzés]. A Fővárosi Ítélőtábla vizsgálatot csak abban a vonatkozásban folytatott, hogy a TVB fellebbezést elutasító döntése a jogszabályoknak megfelelt-e. A FőVárosi Ítélőtábla végzése éppen ez utóbbi miatt nem hozható összefüggésbe az indítványozó által felhozott választással kapcsolatos alapelvekkel.

[16] A Ve. és az IM rendelet jelen alkotmányjogi panasszal támadott rendelkezései az ajánlással kapcsolatos szabályairól szólnak, éppen ezért az alkotmányjogi panasznak az Abtv. 26. § (2) bekezdésére alapított része tartalmilag mulasztás megállapítására irányul, nevezetesen arra, hogy hiányzik az a jogi szabályozás, amely közvetlenül lehetővé tenné az érvénytelen ajánlások orvoslását. Az Abtv. 46. § (1)-(2) bekezdése a jogalkotó általi mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállásának megállapítását mint az Alkotmánybíróság által hatáskörei gyakorlása során alkalmazható jogkövetkezményt szabályozza, nem önálló eljárásként. Ebből következően külön mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállásának megállapítására irányuló indítvány előterjesztésére senkinek nincs jogszabály adta lehetősége.

[17] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Ve. egyes támadott rendelkezései vonatkozásában az alkotmányjogi panasz el is késett, mert az Abtv. 30. § (1) bekezdés szerinti 180 napon túl érkezett.

[18] Az Alkotmánybíróság a fentiekre figyelemmel az Abtv. 56. § (3) bekezdés, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés d), e) és h) pontja alapján az alkotmányjogi panaszt visszautasította.

Budapest, 2014. szeptember 29.

Dr. Lévay Miklós s. k.,

tanácsvezető, előadó alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Salamon László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szalay Péter s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1624/2014.