36/2009. (VI. 19.) KHEM utasítás

a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium közbeszerzéseinek szabályozásáról

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 6. §-ának (1) bekezdése alapján a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (a továbbiakban: KHEM) közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjéről, a KHEM nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, szervezetek felelősségi köréről - különös tekintettel az eljárás során hozott döntésekért felelős személyek, testületek kijelölésére - és a közbeszerzési eljárások dokumentálási rendjéről - összhangban a vonatkozó jogszabályokkal - az alábbiak szerint rendelkezem:

Az utasítás hatálya

1. §

(1) Az utasítás hatálya a KHEM Igazgatás, a KHEM fejezeti kezelésű előirányzatai, valamint a KHEM által kiírt és európai uniós forrás felhasználásával megvalósuló árubeszerzésekre, építési beruházásokra, építési koncessziókra, szolgáltatási koncessziókra és szolgáltatások megrendelésére (a továbbiakban együtt: beszerzés) terjed ki.

(2) Nem terjed ki az utasítás hatálya azokra a beszerzésekre, amelyeknél - a társfinanszírozásra (pl. PHARE, EIB, EBRD) tekintettel - a finanszírozásban részt vevő nemzetközi szervezetek által előírt feltételek szerinti eljárást kell alkalmazni, továbbá amelyeket beszerzőként a KHEM irányítása alatt álló költségvetési szervek, vagy a KHEM-mel kötött külön szerződés alapján gazdasági vagy közhasznú társaságok folytatnak le.

Értelmező rendelkezések

2. §

Jelen utasítás alkalmazásában:

a) közbeszerzés: a KHEM mint a Kbt. által ajánlatkérőként meghatározott szervezet visszterhes szerződés megkötése céljából kötelezően lefolytatandó eljárása, megadott tárgyú (árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése, illetőleg a nemzeti értékhatárokat elérő értékű beszerzések esetében szolgáltatási koncesszió) és értékű beszerzések, amelyek értéke meghaladja a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott közbeszerzési értékhatárt. A tárgyévre irányadó értékhatárokat a Közbeszerzések Tanácsa közzéteszi a honlapján (www.kozbeszerzes.hu);

b) központosított közbeszerzés: a Kbt. 17. §-a alapján a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendeletben felsorolt kiemelt termékek megrendelése, a kormányrendelet szerint lefolytatandó közbeszerzési eljárás keretében;

c) közmegrendelés: közösségi célokat szolgáló, a KHEM által megvalósított, vagy általa többségi részben közvetlenül támogatott építési beruházás vagy építési koncesszió esetén a beruházással szervesen összefüggő, vagy annak környezetében elhelyezendő, a közmegrendelési pályázat kiírása, illetve az alkotás beszerzése évének első napján élő művész által műfaji és technikai kötöttség nélkül megvalósítandó képzőművészeti és iparművészeti alkotás (a továbbiakban: kortárs képzőművészeti vagy iparművészeti alkotás) létrehozására, vagy a közösségi célokat szolgáló, vagy a megvalósuló műtárgyhoz kapcsolódó építményben elhelyezendő kortárs képzőművészeti vagy iparművészeti alkotás beszerzésére irányuló, kormányrendeletben kötelezően előírt pályázat (Kbt. 4. § 13/A. pont);

d) árubeszerzés: olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő -megszerzése a KHEM részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és az üzembe helyezést is. A nemzeti értékhatárokat elérő értékű beszerzés esetén árubeszerzésnek minősül az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése;

e) szolgáltatás megrendelése: árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése. Szolgáltatás megrendelésének minősül az a szerződés is, amelynek tárgya szolgáltatás és árubeszerzés, ha a szolgáltatás értéke meghaladja az árubeszerzés értékét;

f) építési beruházás: olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a Kbt. 1. mellékletében felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt, továbbá építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt, valamint a KHEM által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyeneszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése;

g) építési koncesszió: olyan építési beruházás, amely alapján a KHEM ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése, vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt;

h) szolgáltatási koncesszió: olyan szolgáltatásmegrendelés, amely alapján a KHEM ellenszolgáltatása a szolgáltatás nyújtásával összefüggő hasznosítási jog meghatározott időre történő átengedése, vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt.

A KHEM Közbeszerzési Bizottsága

3. §

A Kbt.-ben megfogalmazott célok érvényesülése, a KHEM költségvetési forrásainak hatékony, átlátható és ellenőrizhető felhasználása, a közbeszerzései során a verseny tisztaságának biztosítása, a KHEM szervezetén belül a koordináció ellátása és egységes eljárásrend megteremtése érdekében a KHEM-ben közbeszerzési bizottság (a továbbiakban: KB) működik.

4. §

A KB feladatkörébe tartozik:

a) a KHEM közbeszerzései tekintetében a jelen utasítás szerinti döntések meghozatala,

b) a Kbt. szerinti kivételek körébe utalt beszerzések [a továbbiakban: kivétel(ek)] tekintetében a szerződéstervezetek véleményezése,

c) a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) hatálya alá tartozó közbeszerzések ellenőrzése és felügyelete.

5. §

A KB a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkárnak alárendelten működik.

6. §

(1) A KB állandó és ideiglenes tagokból áll, továbbá ülésein állandó meghívottként az Ellenőrzési Főosztály vezetője is részt vesz.

(2) A KB állandó tagjai:

a) a Közbeszerzési és PPP Főosztály Közbeszerzési Osztályának vezetője;

b) a Költségvetési, Tervezés-koordinációs és Kontrolling Főosztály képviseletében a Költségvetési, Tervezés-koordinációs és Kontrolling Főosztály vezetője által kijelölt köztisztviselő;

c) a Jogi Főosztály képviseletében a Jogi Főosztály vezetője által kijelölt köztisztviselő és

d) a miniszteri kabinet képviseletében a kabinetfőnök által kijelölt köztisztviselő.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott szervezeti egységek vezetői - az állandó tag akadályoztatása esetére - egy vagy több állandó póttagot (továbbiakban: póttag) jelölnek.

(4) Az egyes közbeszerzések lebonyolítása során a KB ideiglenes taggal (tagokkal) egészül ki. Ideiglenes tag a közbeszerzést kezdeményező szervezeti egység vezetője vagy az általa kijelölt személy, fejezeti kezelésű előirányzatból finanszírozott közbeszerzés esetén az előirányzat külön utasítás szerinti szakmai kezelőjének vezetője vagy az általa kijelölt személy. Ideiglenes tag lehet továbbá más érdekelt szervezeti egység vezetője vagy az általa kijelölt személy, illetve a külső szakértő. Az ideiglenes tagok az adott eljárásban szavazati joggal rendelkeznek.

(5) A KB elnöke (a továbbiakban: elnök) a Közbeszerzési és PPP Főosztály Közbeszerzési Osztályának vezetője. A KB nevében az elnök ír alá.

(6) A KB a közbeszerzési feladatok ellátásához külső szakértő(ke)t, szakértő cég(ek)et is igénybe vehet, ha ezt a közbeszerzés értéke, a feladat speciális jellege indokolja. Az ilyen célú megbízási szerződések megkötését, illetve a szakértő(k) kiválasztására irányuló versenyeztetési eljárás lefolytatását a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár engedélyezi. A külső szakértő az adott eljárásban - a KB ülésén, mint ideiglenes tag - tanácskozási joggal rendelkezik.

(7) A közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés, továbbá versenypárbeszéd alkalmazása esetén a nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés esetében a közbeszerzési eljárásba a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzékben szereplő hivatalos közbeszerzési tanácsadót kell bevonni. A hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységet a KHEM állományában álló köztisztviselő is elláthatja (kivéve az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzések esetét, amikor független hivatalos közbeszerzési tanácsadó bevonása kötelező).

(8) A kiválasztást követően a külső szakértővel és a közbeszerzési tanácsadóval a közbeszerzést kezdeményező szervezeti egység szerződik vagy tartja a kapcsolatot. A Közbeszerzési és PPP Főosztály Közbeszerzési Osztálya felelős azért, hogy a külső szakértő az összeférhetetlenségi nyilatkozatot megtegye. A külső szakértők és a külső hivatalos közbeszerzési tanácsadók az általuk végzett feladatok (elkészített dokumentumok) tekintetében megfelelőségi nyilatkozatot tesznek, amelyben nyilatkoznak az általuk elvégzett feladatok, elkészített dokumentumok jogszerűségéről, illetve az adott szakterület szerinti szakszerűségéről.

(9) A KB titkársági feladatait a Közbeszerzési és PPP Főosztály Közbeszerzési Osztálya látja el.

(10) A KB állandó tagjait, valamint póttagjait a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár bízza meg.

(11) Az elnök, a KB állandó tagjai és a póttagok megbízatása visszavonásig érvényes. A KB tagjai megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni. Az állandó tag akadályoztatása esetén őt a póttag - így az elnököt a Közbeszerzési és PPP Főosztály Közbeszerzési Osztályának póttagja - helyettesíti. A helyettesítés kiterjedhet a teljes beszerzési eljárás lefolytatására, vagy egyes eljárási cselekményekben való részvételre is.

(12) A KB állandó, illetve póttagjainak megbízatása megszűnik:

a) a megbízás visszavonásával;

b) lemondással;

c) a KB tagjaira vonatkozó kizáró körülmények bekövetkezése esetén;

d) a KHEM-mel fennálló köztisztviselői jogviszony megszűnése esetén.

(13) A KB állandó tagjának megbízatása megszűnése esetén az új tag kijelölésére a (2) és (10) bekezdésben foglaltakat kell irányadónak tekinteni. Az új tag kijelöléséig a póttag látja el az állandó tagot terhelő kötelezettségeket és gyakorolja az állandó tagot megillető jogokat. Abban az esetben, ha póttag jelölésére nem került sor, akkor a KB határozatképességének folyamatos biztosítása érdekében az eredeti állandó tagot delegáló szervezeti egység legfeljebb az állandó tag megbízatása megszűnését követő egy héten belül köteles az új állandó tag és az őt helyettesítő póttag kijelöléséről gondoskodni.

(14) A KB állandó tagjává vagy póttagjává csak olyan köztisztviselő nevezhető ki, aki a kinevezését megelőzően jogszabályban meghatározott módon vagyonnyilatkozatot tett. A KB állandó tagjai, a póttagok és az ideiglenes tagok az adott eljárás vonatkozásában kötelesek összeférhetetlenségi nyilatkozatot tenni.

(15) A KB állandó tagjai és póttagjai, az eljárásba bevont külső szakértők tevékenységük során nem vehetnek részt azoknak az ügyeknek az intézésében, amelyeknél részükről a Kbt. 10. §-a szerinti összeférhetetlenség áll fenn. Az összeférhetetlenségről az elnököt haladéktalanul tájékoztatni kell. A KB nem veheti igénybe azon állandó tag, póttag, külső szakértő közreműködését, akivel szemben az adott eljárás folyamán összeférhetetlenségi ok merült fel. Az elnök a saját személyét érintő összeférhetetlenségi okról a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkárt tájékoztatja, aki az adott eljárásban az elnöki jogokkal a KB valamelyik állandó tagját bízza meg. Állandó tag összeférhetetlensége esetén helyébe a póttag lép, az ideiglenes tag és a külső szakértő személye vonatkozásában felmerülő összeférhetetlenség esetén a beszerzést kezdeményező szervezeti egység gondoskodik a helyettesítésről. A közbeszerzési eljárás megkezdése előtt szükséges gondoskodni az összeférhetetlenségi nyilatkozat aláírattatásáról, és a közbeszerzési eljárás mindaddig nem kezdhető meg, amíg azok nem állnak rendelkezésre a Közbeszerzési és PPP Főosztály Közbeszerzési Osztálya részére. Az adott eljárásra vonatkozó összeférhetetlenségi nyilatkozatokat az adott eljárás dokumentumaként kell kezelni.

(16) A KB az ügyrendjét jelen utasítás keretei között maga határozza meg és azt a miniszter hagyja jóvá.

7. §

(1) A KB üléseiről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök ír alá, és az elnök által kijelölt tag hitelesít. A jegyzőkönyvet az adott eljárás dokumentumaként kell kezelni. A jegyzőkönyvet a KB tagjainak kérésre részükre meg kell küldeni.

(2) A KB üléséről készült jegyzőkönyvet tájékoztatásul, kérésre, meg kell küldeni a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkárnak.

(3) A KB az állandó tagok - vagy azokat helyettesítő póttagok - többsége, a közbeszerzést kezdeményező szervezeti egység egy képviselője [6. § (4) bekezdés] és a 6. § (6) bekezdésében meghatározott esetben legalább további egy ideiglenes tag jelenlétében határozatképes.

(4) A KB a döntéseit szótöbbséggel hozza.

(5) A döntésre vonatkozó szavazatokat a jegyzőkönyvben - egyhangú döntés kivételével - név szerint kell feltüntetni. Az állandó tag (póttag) a nemleges szavazatát köteles megindokolni és kérésére különvéleményét a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

8. §

(1) A Közbeszerzési és PPP Főosztály Közbeszerzési Osztálya a Kbt. 5. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint a költségvetési év elején, tárgyév április 15-ig éves összesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: Közbeszerzési Terv) készít az adott évre tervezett közbeszerzésekről, amelyet a KHEM szervezeti egységeitől bekért, az adott szervezeti egység tárgyévi tervezett beszerzéseinek adatai alapján állít össze, amelyek a következők:

a) a beszerzés típusa, valamint tárgyának rövid, összefoglaló megnevezése,

b) a beszerzés tárgyának részletes leírása (olyan részletezéssel, amiből megállapítható, hogy az adott beszerzés konkrétan mire irányul);

c) a beszerzés várható nettó értéke (becsült érték);

d) a szerződéskötés tervezett időpontja;

e) tervezett teljesítési időpont;

f) szerződő fél, felek (ha ismert);

g) kivételek és a mindenkori közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzések esetén jogszabályi hivatkozás vagy az indokoló körülmény megjelölése;

h) közbeszerzés esetén az eljárás tervezett típusa (nyílt, meghívásos, tárgyalásos, versenypárbeszéd, keretmegállapodás, gyorsított, egyszerű);

i) közbeszerzés esetén az eljárás indításának tervezett időpontja;

j) a kötelezettségvállaló megnevezése.

(2) A tervezés menete és nyomon követése:

a) a Közbeszerzési és PPP Főosztály Közbeszerzési Osztálya a 1. melléklet szerinti szerződéskötési tervlapot megküldi a KHEM valamennyi szervezeti egysége részére;

b) az egyes szervezeti egységek a szerződéskötési tervlapokat kitöltést és jóváhagyást követően megküldik a Közbeszerzési és PPP Főosztály Közbeszerzési Osztálya részére;

c) a Közbeszerzési és PPP Főosztály Közbeszerzési Osztálya feldolgozza a beérkezett szerződéskötési tervlapokat és elkészíti a KHEM beszerzési tervét, amelyből leképezi a Kbt. szabályainak figyelembevételével - ideértve az ún. egybeszámítási szabályokat is - a KHEM Közbeszerzési Tervét. A Közbeszerzési Terv tartalmazza a KHEM adott évben, az irányadó legalacsonyabb közbeszerzési értékhatárt elérő értékű, kivételnek nem minősülő beszerzéseit, illetve utal a központosított közbeszerzési körbe tartozó közbeszerzésekre, valamint a Közbeszerzési Terv elkészítése előtti tárgyévben megvalósított közbeszerzésekre is;

d) a szervezeti egységek (adatszolgáltatók) által benyújtott szerződéskötési tervlapok feldolgozását követően, az egyes szervezeti egységek adatszolgáltatásában szereplő valamennyi tételre vonatkozóan a Közbeszerzési és PPP Főosztály Közbeszerzési Osztálya javaslatot tesz a szervezeti egységek részére az egyes szerződések megkötésére - közbeszerzési szempontból - indokolt eljárásrendet, ütemtervet illetően;

e) a Közbeszerzési és PPP Főosztály Közbeszerzési Osztálya a véglegesített Közbeszerzési Tervet megküldi a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkárnak jóváhagyásra, oly módon, hogy a jóváhagyás tárgyév április 15-éig megtörténjen.

(3) A jóváhagyott Közbeszerzési Tervet az év közben bekövetkező változásokra tekintettel szükség szerint aktualizálni kell, amelynek eljárásrendje tekintetében a (2) bekezdésben foglaltak értelemszerűen irányadók.

(4) A Közbeszerzési Terv nyilvános, az ezzel kapcsolatosan felmerülő tevékenységek elvégzése a Közbeszerzési és PPP Főosztály Közbeszerzési Osztálya feladata.

(5) A Közbeszerzési és PPP Főosztály Közbeszerzési Osztálya negyedévente - az egyes szervezeti egységektől (feljegyzés formájában) kapott információk alapján - jelentést készít a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár részére a Közbeszerzési Terv megvalósítása aktuális helyzetéről, amelyben rögzíti az adott időszakra a Közbeszerzési Tervben tervezett megvalósult és megvalósulatlan közbeszerzéseket.

(6) A jóváhagyott Közbeszerzési Tervben nem szereplő közbeszerzési igény esetén a közbeszerzést kezdeményező szervezeti egységnek a Közbeszerzési és PPP Főosztály Közbeszerzési Osztályának szóló feljegyzésben meg kell indokolnia az eljárás lefolytatásának szükségességét, és egyidejűleg kezdeményeznie kell a Közbeszerzési Terv módosítását.

9. §

(1) A KB a 4. § meghatározott feladatkörében a jelen utasításban foglaltak szerint - a 18. § szerinti döntési mátrixra, illetve a 12. § (3) bekezdés szerinti kiemelt eljárásra vonatkozó rendelkezésekre figyelemmel - dönt a közbeszerzési eljárás megindításáról, az eljárás fajtájának kiválasztásáról, az ajánlati, illetve részvételi felhívás és a dokumentáció tartalmáról, az elbírálás szempontjairól, valamint értékeli a beérkezett ajánlatokat.

(2) Az elnök gondoskodik az adott évre tervezett közbeszerzések tekintetében a tárgyév április 15-éig elkészítendő és jóváhagyandó Közbeszerzési Terv elkészítéséről és esetleges módosításáról, figyelemmel kíséri az abban foglaltak megvalósulását [8. § (5) bekezdés]. Az elnök gondoskodik továbbá a költségvetési év végén az éves közbeszerzésekről a Közbeszerzések Tanácsának adandó összegezés összeállításáról, a tárgyévet követő év május 31-éig intézkedik az éves összegezés Közbeszerzések Tanácsához történő eljuttatásáról.

(3) A Közbeszerzési és PPP Főosztály Közbeszerzési Osztálya nyilvántartja, kezeli és irattárazza a közbeszerzések dokumentumait, valamint gondoskodik aközbeszerzé-si eljárás alapján megkötött szerződések tekintetében a szerződés megkötését követően a szerződés nyilvánosnak minősülő részének a KHEM honlapján történő haladéktalan közzétételéről, valamint a jogszabályban meghatározott honlapon történő egyéb közzétételi kötelezettség teljesítéséről.

(4) A KB jóváhagyása szükséges a kivételek körébe sorolt, továbbá a közbeszerzési értékhatárt el nem érő értékű szerződések megkötéséhez.

(5) Jogorvoslattal érintett közbeszerzési eljárás esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti képviseletet a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár által kijelölt vagy megbízott személy látja el.

Közbeszerzési eljárás lefolytatása

10. §

(1) Közbeszerzési eljárás kezdeményezésére a KHEM Igazgatás jóváhagyott éves költségvetésében tételes előirányzattal vagy az előirányzat felosztása következtében jóváhagyott összeggel rendelkező szervezeti egység, a külön utasításban meghatározott szakmai kezelő, európai uniós forrásból megvalósuló beszerzés esetén a forrás felett rendelkezési jogkörrel rendelkező szervezeti egység (a továbbiakban együtt: közbeszerző szervezeti egység) vezetője jogosult. A közbeszerző szervezeti egység vezetőjének az eljárás megindítására vonatkozó, Közbeszerzési és PPP Főosztály Közbeszerzési Osztályához címzett kezdeményezéséhez (a feljegyzéshez) csatolnia szükséges a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes feladatspecifikációt (műszaki leírást) és a műszaki-szakmai alkalmassági feltételekre vonatkozó javaslatot, a kötelezettségvállalási adatlapot, valamint a közbeszerzés tárgya szerint szakmailag illetékes felsővezető jóváhagyását, továbbá a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár előzetes egyetértését tartalmazó dokumentumot.

(2) Amennyiben a kötelezettségvállalásra - külön utasításban vagy jogszabályban foglaltak alapján - a miniszter, az államtitkár, az illetékes szakállamtitkár vagy a kabinetfőnök jogosult, a közbeszerzést a kötelezettségvállalásra jogosult írásbeli engedélyével lehet kezdeményezni.

(3) A közbeszerző szervezeti egység vezetőjének feladata:

a) az ideiglenes tag(ok) személyére és az eljárás típusára vonatkozó indokolt javaslat megfogalmazása;

b) az eljárás megindításának előfeltételét képező nyilatkozatok [(1) és (2) bekezdés] beszerzése és megküldése a Közbeszerzési és PPP Főosztály Közbeszerzési Osztálya részére;

c) az ajánlati (részvételi) felhívás összeállítása érdekében a közbeszerzés tárgya szerint megkívánt minimum műszaki és szakmai alkalmassági feltételrendszer kidolgozása, valamint az ajánlati dokumentáció tervezetének összeállítása érdekében a közbeszerzés tárgya részletes leírása (műszaki specifikáció, részletes feladatmeghatározás);

d) a közbeszerzés vizsgálata abból a szempontból, hogy tárgyának jellege lehetővé teszi-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítását. Amennyiben a közbeszerzés tárgyának természetéből adódóan részajánlat-tételi lehetőség biztosítható és az nem ellentétes a gazdasági ésszerűséggel, az ajánlati felhívásban lehetővé kell tenni a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt;

e) az értékelési szempontrendszer kidolgozása;

f) a hirdetmények megjelentetéséhez szükséges anyagi fedezetről való gondoskodás;

g) a szükséges intézkedések megtétele a szerződés létrejötte (megkötése) iránt, valamint a szerződéskötés ajánlattételi felhívásban meghatározott napját követő munkanapon tájékoztatás nyújtása - és az aláírt szerződés papír alapú vagy elektronikus másolatának megküldése - a Közbeszerzési és PPP Főosztály Közbeszerzési Osztálya részére;

h) a megkötött szerződés teljesítésének figyelemmel kísérése;

i) ha annak jogszabályi feltételei fennállnak, a megkötött szerződés módosításának kezdeményezése;

j) felsővezetői jóváhagyást igénylő eljárás esetében a döntési mátrix felsővezetői jóváhagyást igénylő pontjai és a jóváhagyási procedúra egyeztetése a felsővezetővel, valamint a tárgyban a KB tájékoztatása az elnök útján.

(4) Az eljárást kezdeményező felhívás (ajánlattételi, illetve részvételi felhívás) és az ajánlati (ajánlattételi, illetve részvételi) dokumentáció szakmai követelményrendszerének szakszerűségét illetően a közbeszerző szervezeti egység vezetője tartozik felelősséggel.

(5) A közbeszerző szervezeti egység vezetőjének a (3) bekezdésben meghatározott feladatait úgy kell végrehajtania, hogy az egyes eljárási cselekmények, értesítések és tájékoztatások megtételéhez, valamint a hirdetmények közzétételéhez legalább egy munkanap álljon a Közbeszerzési és PPP Főosztály Közbeszerzési Osztálya rendelkezésére, és az esetleges késedelem ne veszélyeztesse az eljárás szabályszerűségét.

11. §

Az eljárás típusának (úgymint: nyílt, meghívásos, tárgyalásos, versenypárbeszéd, keretmegállapodásos, gyorsított, egyszerű) megválasztásánál törekedni kell a széles körű részvétel lehetőségének biztosítására. Az eljárás egyes típusainak főbb jellemzőit az utasítás 2. melléklete tartalmazza. Az eljárás típusának kiválasztása az eljárást megindító felhívás elkészítésével egyidejűleg történik.

12. §

(1) A közbeszerzést a Közbeszerzési és PPP Főosztály Közbeszerzési Osztálya vezetőjének írt feljegyzésben kell kezdeményezni. Az eljárás kezdeményezése időpontjának lehetőleg összhangban kell állnia a Közbeszerzési Tervben foglaltakkal.

(2) A kezdeményezéssel egyidejűleg a közbeszerző szervezeti egység vezetője a KB-ba ideiglenes tago(ka)t delegál, javaslatot tesz az eljárás típusára, valamint az eljárás tárgya szerint megkívánt műszaki és szakmai alkalmassági feltételekre, megjelöli az eljárás becsült értékét és csatolja egy példányban az előkészített szerződéstervezetet1 a Költségvetési, Tervezés-koordinációs és Kontrolling Főosztály, illetőleg az előirányzat szakmai kezelője forrás rendelkezésre állásáról szóló igazolását, a közbeszerzés tárgya szerint szakmailag illetékes felsővezető jóváhagyását, továbbá az egyéb irányadó belső szabályozással összhangban a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár előzetes egyetértését tartalmazó dokumentumot. Az ideiglenes tag akadályoztatása esetén a közbeszerző szervezeti egység vezetője az ideiglenes tag helyébe új tagot delegál. A közbeszerzési eljárás kezdeményezésére irányuló feljegyzés mintáját a jelen utasítás 3. melléklete tartalmazza.

(3) Az ajánlati (részvételi, ajánlattételi) felhívás és dokumentáció - valamint versenypárbeszéd esetén az ismertető - elkészítése a Közbeszerzési és PPP Főosztály Közbeszerzési Osztálya feladata a közbeszerző szervezeti egység közreműködésével.

Az elkészített dokumentumok jóváhagyása a 18. § (7) bekezdésében meghatározott döntési mátrix szerint történik, amennyiben az eljárásban - a miniszter, az államtitkár, a kabinetfőnök vagy az illetékes szakállamtitkár igénye, utasítása alapján - nem került meghatározásra ettől eltérő, bizonyos eljárási cselekményeket illetően felsővezetői (miniszter, államtitkár, kabinetfőnök, szakállamtitkár) jóváhagyást előíró döntési mátrix (a továbbiakban: kiemelt eljárás).

13. §

(1) A jóváhagyott ajánlati (ajánlattételi, részvételi) felhívás közzétételéről, illetőleg az érintettekhez történő eljuttatásáról a Közbeszerzési és PPP Főosztály Közbeszerzési Osztálya gondoskodik. Kiemelt eljárás esetén az ajánlati (ajánlattételi, részvételi) felhívás közzétételére, illetőleg az érintettekhez történő eljuttatására csak a meghatározott felsővezető(k) jóváhagyását követően kerülhet sor a 18. § (2) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával. A kiemelt eljárás esetén a 12. § (1) bekezdés szerinti feljegyzésben meg kell jelölni a jóváhagyó felsőveze-tő(ke)t, valamint a módosított döntési mátrixot (amely kifejezetten tartalmazza a felsővezetői jóváhagyást igénylő eljárási cselekményeket, kiemelten az eljárást megindító hirdetményre és az eredmény megállapítására vonatkozót).

(2) Azon közbeszerzési eljárások esetében, ahol az aján-latkérő(k) felkérése közvetlenül történik, annak meghatározása, hogy mely ajánlattevő(k) részére kerüljön megküldésre az ajánlattételi felhívás, a közbeszerző szervezeti egység felelősségi körébe tartozik.

(3) A KHEM mint ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban a Kbt. szerinti, az ajánlattevők felé fennálló kiegészítő tájékoztatási kötelezettségét a Közbeszerzési és PPP Főosztály Közbeszerzési Osztálya útján teljesíti. A kiegészítő tájékoztatási kötelezettség kizárólag írásban teljesíthető. Az ajánlattevők részéről az ajánlati (ajánlattételi, részvételi) felhívásban vagy dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban feltett kérdésekre a Közbeszerzési és PPP Főosztály Közbeszerzési Osztálya - az adott közbeszerzési tárggyal kapcsolatos szakmai megítélést igénylő kérdések tekintetében, a Kbt.-ben foglalt határidők megtartása mellett, a közbeszerző szervezeti egységgel egyeztetve - ad választ.

(4) A beérkezett részvételi jelentkezéseket, ajánlatokat a KB legalább két tagjából álló bontási bizottság bontja fel. A bontási eljárás - kiemelt eljárás esetén, külön eseti KB döntés alapján - közjegyző jelenlétében is történhet. A közjegyző működésével kapcsolatban felmerült költségek kiegyenlítéséről a közbeszerző szervezeti egység gondoskodik.

(5) A KB az ajánlatok (részvételi jelentkezések) felbontását követően - miután a Kbt.-ben foglalt eljárási szabályok és az ajánlati (ajánlattételi, részvételi) felhívásban meghatározott szempontok szerint a Közbeszerzési és PPP Főosztály Közbeszerzési Osztálya elvégezte az ajánlatok (részvételi jelentkezések) minősítését, értékelését - dönt a hiánypótlás elrendeléséről, az alkalmatlan ajánlattevők kizárásáról, az ajánlatok érvénytelenségéről és a nyertes ajánlattevő személyéről. Kiemelt eljárás esetén a nyertes személyére vonatkozó KB-döntést jóváhagyásra meg kell küldeni az erre irányuló kezdeményezésben meghatározott felsővezető(k)nek. A nyertes felsővezetői jóváhagyás hiányában nem hirdethető ki.

(6) Az eljárás során szükséges értesítések, hiánypótlásra való felhívás érintettek részére történő eljuttatása a Közbeszerzési és PPP Főosztály Közbeszerzési Osztályának feladata.

(7) Az eljárás eredményének (eredménytelenségének) kihirdetéséről, a külön jogszabályban meghatározott minta szerinti összegzés elkészítéséről, illetőleg közzétételéről a Közbeszerzési és PPP Főosztály Közbeszerzési Osztálya gondoskodik.

(8) A nyertes ajánlattevő kiválasztására vonatkozó, az eljárás eredményéről készített összegezés megküldésével a KB haladéktalanul tájékoztatja - a Közbeszerzési és PPP Főosztály Közbeszerzési Osztálya útján - a közbeszerző szervezeti egység vezetőjét a szerződés megkötése érdekében.

(9) A jóváhagyott feltételeknek megfelelő szerződést - a kötelezettségvállalásra vonatkozó előírásokra tekintettel - a kötelezettségvállalásra jogosult vezető köti meg a KHEM nevében, illetve kíséri figyelemmel annak teljesítését, igazolja az elvégzett munkát, és érvényesíti az esetleges igényeket. Amennyiben a kötelezettségvállalásra a 10. § (2) bekezdésében meghatározott vezető jogosult, a szerződés teljesítésével kapcsolatos feladatokat ellátásáért a közbeszerző szervezeti egység vezetője felelős.

(10) A megkötött szerződés egy - lehetőség szerint elektronikus - másolati példányát szerződéskötést követően haladéktalanul, legfeljebb 2 napon belül a közbeszerző szervezeti egység köteles a Közbeszerzési és PPP Főosztály Közbeszerzési Osztálya részére megküldeni.

(11) A közbeszerzés eredményeként megkötött szerződéseknek a Kbt. 303-305. §-ában meghatározott körben történő módosításához a KB jóváhagyása szükséges. A módosított szerződés egy - lehetőség szerint elektronikus - másolati példányát a közbeszerző szervezeti egység köteles a módosítást követően haladéktalanul, legfeljebb egy munkanapon belül a Közbeszerzési és PPP Főosztály Közbeszerzési Osztálya részére megküldeni annak érdekében, hogy 5 munkanapon belül a módosításról szóló tájékoztatót hirdetményben közzétegye.

A közbeszerzési eljárások monitoringja és az eljárás során felmerülő költségek viselésének szabályai

14. §

(1) A közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződések teljesüléséről - a teljesítésigazolás kiállítását követően haladéktalanul, legfeljebb két napon belül - a közbeszerző szervezeti egység a teljesítésigazolás másolatának és a pénzügy teljesítés igazolásának megküldésével köteles a Közbeszerzési és PPP Főosztály Közbeszerzési Osztályát tájékoztatni.

(2) A közbeszerző szervezeti egység az (1) bekezdésben rögzítetteken kívül köteles a Közbeszerzési és PPP Főosztály Közbeszerzési Osztályát haladéktalanul tájékoztatni bármely, a közbeszerzési eljárás lefolytatásával vagy a szerződés teljesítésével kapcsolatban felmerült lényeges körülményről.

(3) A Kbt.-ben előírt, a szerződéskötésről és a szerződésmódosításról, a szerződések teljesüléséről szóló tájékoztató hirdetmény közzétételéről, valamint a szerződés megkötését követően a szerződés nyilvánosnak minősülő részének, a szerződés módosításáról és a szerződés teljesüléséről szóló hirdetményeknek az Európai Unió Hivatalos Lapjában (TED) vagy a Közbeszerzési Értesítőben történő megjelenését követően az azokról szóló tájékoztató honlapon történő közzétételéről az elnök a Közbeszerzési és PPP Főosztály Közbeszerzési Osztálya útján haladéktalanul gondoskodik.

(4) Az elnök a Közbeszerzési és PPP Főosztály Közbeszerzési Osztálya útján haladéktalanul gondoskodik a KHEM honlapján tájékoztató közzétételéről, amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél az alvállalkozóval kötött szerződésben kikötött ellenszolgáltatást teljesítette, vagy annak teljesítését megtagadta az ajánlatában megjelölt alvállalkozója felé, és erről a KHEM-et az ajánlattevő vagy az ajánlattevő alvállalkozója tájékoztatta. A tájékoztatónak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) a közbeszerzési eljárás megjelölését, illetve hivatkozást az eljárást megindító felhívásra;

b) az ajánlattevő és az alvállalkozó megjelölését;

c) az ellenszolgáltatás mértékét, teljesítésének feltételeit, illetőleg hivatkozást a vonatkozó jogszabályokra;

d) a szerződés tárgyát és teljesítésének időpontját;

e) az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját vagy a teljesítés megtagadásának okát.

(5) A közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben közzéteendő hirdetmények (részvételi, ajánlattételi, ajánlati felhívás, eljárás eredményéről, szerződés módosításáról, szerződés teljesítéséről szóló tájékoztató) megjelentetésével kapcsolatos költségek a közbeszerző szervezeti egységet terhelik.

(6) A hivatalos közbeszerzési tanácsadó igénybevételével összefüggő költségeket, a megbízási díjat a közbeszerző szervezeti egység viseli, figyelemmel a részekre bontás tilalmára vonatkozó rendelkezésre is.

A központosított közbeszerzési eljárásra vonatkozó szabályok

15. §

Az R. 1. melléklete szerinti országosan kiemelt termékeket a kijelölt szervezeten (Központi Szolgáltatási Főigazgatóság) keresztül az R.-ben meghatározott módon kell beszerezni.

A kivételek körébe tartozó szerződések megkötésére vonatkozó szabályok

16. §

(1) A kivételek körébe tartozó szerződés tervezetét a beszerző szervezeti egység köteles véleményezés céljából a Közbeszerzési és PPP Főosztály Közbeszerzési Osztálya útján megküldeni a KB-nak, amelynek elmaradásáért a beszerző szervezeti egység vezetője tartozik felelősséggel. A szerződéskötésre kizárólag a KB - Közbeszerzési és PPP Főosztály Közbeszerzési Osztálya útján - kiadott véleményének ismeretében kerülhet sor.

(2) A KB az (1) bekezdés szerinti szerződéstervezet tekintetében - KB-ülésen - állást foglal (az állandó tagok együttes véleményét a Közbeszerzési és PPP Főosztály Közbeszerzési Osztálya jegyzőkönyvben rögzíti).

Mindenkori közbeszerzési értékhatár alatti szerződések megkötésére vonatkozó szabályok

17. §

A mindenkori közbeszerzési értékhatár alatti szerződések becsült értékének kiszámítása során a szerződéskötést kezdeményező szervezeti egység köteles érvényesíteni a Kbt. 40. §-ának (1) és (2) bekezdésében rögzített részekre bontás tilalmára vonatkozó rendelkezéseket.

A KHEM közbeszerzéseinek felelősségi rendje

18. §

(1) A Kbt. 6. §-ának (1) bekezdése szerinti felelősségi rendet a (2)-(7) bekezdések határozzák meg, azzal, hogy a (7) bekezdésben foglalt általános szabályok tekintetében a jelen utasítás 12. §-ának (3) bekezdése kivételt határoz meg.

(2) A közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény jogszerűségét az elnök a hirdetmény ellenjegyzésével igazolja. Az eljárást megindító hirdetményt nem lehet ellenjegyezni, ha az sérti a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályokat. Az eljárást megindító hirdetmény elnök általi ellenjegyzése nélkül a közbeszerzési eljárás nem indítható meg.

(3) A lefolytatott közbeszerzési eljárásban a KB döntéseiért, valamint a Kbt.-ben foglaltak megtartásáért a KB, illetve a KB adott eljárásban részt vevő állandó vagy pót-és ideiglenes tagjai személyes felelősséggel tartoznak. A jelen utasítás 13. §-ának (9) és (10) bekezdésében rögzített, a közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések és módosításaik másolatának megküldésére vonatkozó kötelezettség teljesítéséért a közbeszerző szervezeti egység által az adott közbeszerzési eljárásba delegált ideiglenes tag tartozik felelősséggel. A jelen utasítás 14. §-ának (1) bekezdésében rögzített és a szerződések teljesítésével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség elmaradásáért a közbeszerző szervezeti egység által az adott közbeszerzési eljárásba delegált ideiglenes tag tartozik felelősséggel.

(4) A közbeszerzési eljárások Kbt.-ben előírt adminisztratív feladatainak teljesítéséért, illetve az ezekre vonatkozó szabályok megtartásáért a Közbeszerzési és PPP Főosztály Közbeszerzési Osztályának vezetője felelős.

(5) Mentesül a felelősség alól, aki az adott döntés során nemmel szavazott, és tiltakozását, ellenvéleményét kérésére jegyzőkönyvben rögzítették, illetőleg az is, akinek távollétében történt a jogsértő esemény, illetve született a jogsértő döntés.

(6) Jelen utasítás megkerülésével, illetőleg a KB bevonása nélkül lefolytatott közbeszerzési eljárások jogszerűségéért a közbeszerző szervezeti egység vezetője felelős.

(7) A közbeszerzési eljárások általános döntési mátrixát jelen utasítás 4. melléklete tartalmazza.

19. §

Aki a közbeszerzések során vagy azokkal kapcsolatban bármilyen szabálytalanságot, vagy az eljárás tisztaságát veszélyeztető cselekményt észlel, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-a, vagy az Európai Közösséget létrehozó szerződés 81. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, arról haladéktalanul köteles az elnököt írásban értesíteni.

Záró rendelkezések

20. §

(1) Jelen utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

(2) Az utasítás hatálybalépését megelőzően megkezdett (köz)beszerzési eljárások jelen utasítás hatálybalépését követő eljárási cselekményeire jelen utasítás rendelkezéseit kell alkalmazni.

Hónig Péter s. k.,

közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter

1. melléklet a 36/2009. (VI. 19.) KHEM utasításhoz

2. melléklet a 36/2009. (VI. 19.) KHEM utasításhoz

Tájékoztató az egyes közbeszerzési eljárás típusok főbb jellemzőiről

I.

A nyílt eljárás indokolás nélkül, szabadon választható eljárásfajta. Egyszakaszos eljárás, amely hirdetmény (ajánlati felhívás) közzétételével indul. Az ajánlattételi határidőt követően az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltakhoz, az ajánlattevő az ajánlatában foglaltakhoz kötve van. Ezen eljárásban tehát az ajánlatkérő nem tárgyalhat az ajánlattevőkkel.

Előnye: a legkevesebb adminisztrációval járó eljárás.

Hátránya: sem az ajánlatkérő, sem az ajánlattevő nem változtathat az eljárás dokumentációjában, illetve az ajánlatban foglalt feltételeken.

Alkalmazása akkor célszerű, ha az ajánlatkérő magabiztosan, pontosan, egyértelműen definiálni tudja a beszerzési igényhez kapcsolódó valamennyi tényezőt (pl. beszerzés tárgya, részletes szerződéses feltételek).

II.

A meghívásos eljárás indoklás nélkül, szabadon választható eljárásfajta, tulajdonképpen a nyílt eljárás két szakaszban lefolytatott változata. Kétszakaszos eljárás, amely hirdetmény (részvételi felhívás) közzétételével indul. A részvételi határidőt követően a részvételre jelentkező a részvételi jelentkezését, az ajánlatkérő a részvételi felhívásban foglaltakat nem módosíthatja. A részvételi szakaszban ajánlat nem tehető. Miután az ajánlatkérő a részvételi jelentkezések alapján kiválasztotta az alkalmas jelentkezőket - vagy legfeljebb az általa meghatározott keretszámnak megfelelő számú alkalmas, érvényes részvételi jelentkezést benyújtó részvételre jelentkezőt részükre ajánlattételi felhívást küld.2 Az ajánlattételi határidőt követően az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban foglaltakhoz, az ajánlattételre felhívott részvételre jelentkező mint ajánlattevő az ajánlatában foglaltakhoz kötve van. Meghívásos eljárásban nem lehet tárgyalni.

Előnye: ha sok részvételi jelentkezés benyújtása valószínűsíthető, akkor az ajánlatkérő az ajánlattevők számát keretek közé szoríthatja.

Hátránya: több adminisztrációval járó és hosszabb időn belül lefolytatható eljárás a nyílt eljárásnál, sem az ajánlatkérő, sem az ajánlattevő nem változtathat az eljárás dokumentációjában, illetve az ajánlatban foglalt feltételeken.

Alkalmazása akkor célszerű, ha az ajánlatkérő magabiztosan, pontosan, egyértelműen definiálni tudja a beszerzési igényhez kapcsolódó valamennyi tényezőt (pl. beszerzés tárgya, részletes szerződéses feltételek).

III.

Tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével vagy anélkül indul.

Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás kizárólag a Kbt. 124. §-ának (2) bekezdésében foglalt esetekben alkalmazható.

Összehasonlításképpen definiálható úgy, hogy a meghívásos eljárás azon változata, amelynek második (ajánlattételi) szakaszában az ajánlatkérő tárgyal az ajánlattevőkkel; azaz a tárgyalásos eljárásban nem áll fenn az ajánlattevőnek, illetőleg az ajánlatkérőnek a Kbt. 76-78. §-a szerinti ajánlati kötöttsége, illetőleg - a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban - az ajánlatkérőnek az ajánlattételi szakaszra vonatkozóan a Kbt. 108. §-ának (1) bekezdése és 121. §-ának (6) bekezdése szerinti ajánlati kötöttsége.3 Ajánlati kötöttség a tárgyalások befejezésével jön létre, az ajánlatkérő ajánlatok tárgyalás befejezésekori tartalmát értékeli a bírálati szempont szerint és ezen értékelés alapján hirdet nyertest.

Keretszám meghatározása nem kötelező, de alkalmazásával korlátozható az ajánlattételi szakaszban részt vevő ajánlattevők száma. Amennyiben az ajánlatkérő nem határoz meg keretszámot, köteles valamennyi érvényes jelentkezést benyújtó részvételre jelentkező részére ajánlattételi felhívást küldeni. 3 Ez azonban nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya, illetőleg feltételei olyan jellemzőjében, illetőleg körülményében tér el a közbeszerzés megkezdésekor beszerezni kívánt beszerzési tárgytól, illetőleg megadott szerződéses feltételektől, amely nem tette volna lehetővé tárgyalásos eljárás alkalmazását.

Előnye:

a) az ajánlatkérő atárgyalásos eljárásban-bizonyos mértékig - nincs kötve az ajánlattételi felhívásban és adokumen-tációban megadott feltételekhez, illetve az ajánlattevő nincs kötve az ajánlatához, így a nem, vagy nem megfelelően definiált elemek a tárgyalás(ok) folyamatában meghatározásra kerülhetnek;

b) az ajánlattevő a Kbt. keretei között korrigálhatja a bírálati részszempontok szerinti tartalmi elemeket, így növelhető az érvényes, versenyképes ajánlatok száma, és az eljárás eredményességének esélye nő;

c) fokozható a verseny az ajánlattevők között, ezért az eljárás kedvezőbb eredménnyel zárulhat az ajánlatkérő részéről;

d) az ajánlatkérő szándékának megfelelően korlátozható azon alkalmas részvételre jelentkezők száma, akiket az ajánlatkérő felkér ajánlattételre.

Hátránya:

a) lényegesen több adminisztrációs munkával jár, mint a nyílt eljárás;

b) amennyiben az ajánlatkérő nem egyszerre tárgyal az ajánlattevőkkel, nehéz biztosítani az egyenlő bánásmódot, mivel az ajánlatkérő által nyújtott bármely tájékoztatást az összes ajánlattevővel ismertetni kell.

Alkalmazása akkor célszerű, ha az ajánlatkérő egyértelműen nem tudja definiálni a beszerzési igényhez kapcsolódó valamennyi feltételt (pl. beszerzés tárgya, részletes szerződéses feltételek). A tárgyalásos eljárás tárgyalása(i) során az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban egyértelműen nem definiált feltételek, körülmények tisztázhatók, kialakítható a felek közös álláspontja.

Hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás kizárólag a Kbt. 125. §-ában foglalt esetekben alkalmazható, egyszakaszos eljárás. Az eljárás az ajánlattevők részére ajánlati felhívás megküldésével kezdődik. Hirdetményt az ajánlatkérő nem köteles közzétenni, ebből következik, hogy az eljárás megkezdése nem kap nyilvánosságot, csak azon ajánlattevők vehetnek részt az eljárásban, amelyeknek az ajánlatkérő az eljárást megindító ajánlattételi felhívást megküldi. Mivel a nyilvánosság ilyen szintű kizárása, illetve a verseny ily módon történő korlátozása nincs összhangban a Kbt. alapelveivel, az eljárásba egy automatikus kontroll került beiktatásra, miszerint az eljárás megkezdése napján az ajánlatkérő köteles benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az ajánlattételi felhívást, továbbá az ajánlattételre felhívni kívánt szervezetek nevéről, címéről, valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást. Amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke nem minősíti megalapozottnak az eljárási fajta alkalmazását, hivatalból jogorvoslatot indít az eljárással kapcsolatban.

Előnye: gyors és a hirdetményes tárgyalásos eljárás előnyei érvényesülnek.

Hátránya: csak a Kbt.-ben meghatározott esetekben alkalmazható.

IV.

A versenypárbeszéd olyan eljárás, amelynek során bármely gazdasági szereplő kérelmezheti részvételét, és amelynek keretében az ajánlatkérő párbeszédet folytat az eljárásba bevont jelentkezőkkel, azzal a céllal, hogy az igényeinek megfelelő egy vagy több alternatívát dolgozzon ki, amelynek, illetve amelyeknek alapján a kiválasztott jelentkezőket ajánlattételre hívja fel.

A versenypárbeszéd hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, amelynek sajátossága, hogy az ajánlatkérő már beszerzési igényét is konzultáció útján határozza meg, konkretizálja. Az eljárás során az ajánlatkérő az eljárásba jelentkező és alkalmas összes résztvevővel tárgyalást folytat annak érdekében, hogy kialakítsák, meghatározzák az ajánlatkérő beszerzési igényének leginkább megfelelő egy vagy több alternatív megoldást, közbeszerzési műszaki leírást, egyéb feltételeket, amelyek alapján sor kerül a végső ajánlattételre. Ez az eljárás valójában egy olyan tárgyalásos eljárásnak tekinthető, amelyben a konzultáció alapvetően a megadott beszerzési igény szerinti legmegfelelőbb megoldás, illetve megoldások megajánlására, meghatározására terjed ki.

A fentieknek megfelelően az eljárás több szakaszból áll:

1. részvételi szakasz (alkalmas jelentkezők kiválasztása),

2. megoldási ajánlat/konzultációs szakasz (a legmegfelelőbb megoldás kiválasztása),

3. végleges ajánlattételi szakasz (a megvalósítandó ajánlat kiválasztása).

Előnye: rugalmassága és a piaci szereplők bevonása a beszerzés feltételeinek meghatározásába (alkalmassági szempontból kiválasztott jelentkezőkkel a megvalósíthatóság kibontása, megtárgyalása, majd a kiérlelt megoldásra kereskedelmi, műszaki-szakmai ajánlat bekérése).

Hátránya: rendkívül időigényes. Különös körültekintést igényelnek a konzultációk. Nincs elegendő tapasztalat/gyakorlat a lebonyolításra (sem itthon, sem külföldön).

Alkalmazása akkor célszerű, ha az ajánlatkérő olyan különösen összetett szerződés megkötésére kíván közbeszerzési eljárást lefolytatni, amely esetben a beszerzés tárgyának műszaki leírását és/vagy a szerződéses feltételeket objektív okból nem tudja más típusú eljárás által megkívánt mértékig meghatározni, illetve nem egyértelmű, hogy a piac milyen műszaki, illetőleg pénzügyi/jogi megoldásokat kínál.

V.

A keretmegállapodásos eljárás nevéből is következik, hogy a beszerzés közvetlen megvalósítása helyett először csak egy keretmegállapodás létrehozását teszi lehetővé egy vagy több ajánlattevővel, akik közül egyet a második szakaszban kiválasztva lehet a beszerzési igény közvetlen teljesítésére vonatkozó kötelezettséget keletkeztetni. Rendszeresen visszatérő beszerzésekre vonatkozó közbeszerzési szerződések gyors létrehozását teszi lehetővé.

A keretmegállapodásos eljárás két részből áll; az első részben az ajánlatkérő nyílt vagy meghívásos eljárást köteles alkalmazni keretmegállapodás megkötése céljából, illetve a Kbt. szerinti esetekben tárgyalásos eljárást is alkalmazhat; a második részben a keretmegállapodásban meghatározott közbeszerzési tárgyra kérhető(k) ajánlat(ok) és köthető szerződés az adott közbeszerzés(ek) megvalósítására, a Kbt. előírásai szerint.

VI.

Gyorsított eljárást az ajánlatkérő a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásnál alkalmazhat, ha sürgősség okán az ilyen eljárásokra előírt határidők [Kbt. 107. §, 122. §] nem lennének betarthatóak. A gyorsított eljárásban az ajánlatkérő - tekintettel a sürgősségre - igen rövid részvételi, illetve ajánlattételi határidőt határozhat meg.

VII.

Egyszerű eljárás csak a nemzeti eljárásrendben alkalmazható. Az egyszerű eljárás egyszakaszos, hirdetménnyel vagy meghatározott esetek fennállása esetében hirdetmény közzététele nélkül indított, tárgyalás nélküli vagy tárgyalásos eljárás. A tárgyalás nélküli eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van. Az ajánlatkérőnek az eljárást megindító hirdetményben, illetőleg az ajánlattételi felhívásban meg kell határoznia, hogy az eljárásban lehet-e tárgyalni, vagy a benyújtott ajánlatokat tárgyalás nélkül bírálja el. Ha az egyszerű eljárás tárgyalásos, a tárgyalásos eljárás tárgyalásra vonatkozó szabályait (a Kbt. 128. §-át is) megfelelően alkalmazni kell.

Sajátosságai:

a) a Kbt. 4. melléklete szerinti szolgáltatások esetében egyszerű eljárás alkalmazható; ha a beszerzés értéke eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárt, az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt a Közbeszerzési Értesítő helyett az EU Hivatalos Lapjában (TED) kell megjelentetni;

b) a közösségi értékhatár felét elérő vagy meghaladó építési beruházás és építési koncesszió esetében az egyszerű eljárás helyett közösségi eljárásrend alkalmazása kötelező, de a hirdetmény a EU Hivatalos Lapja (TED) helyett a Közbeszerzési Értesítőben jelenik meg;

c) az eljárásban való részvétel joga fenntartható a nettó éves 1 Mrd Ft alatti árbevétellel rendelkező ajánlattevők számára (építési beruházás és építési koncessziós esetében csak akkor, ha a beszerzés értéke kevesebb 200 millió Ft-nál);

d) szolgáltatási koncesszió esetében alkalmazható;

e) közmegrendelés esetében is alkalmazható, kivéve ha az az EU által támogatott építési beruházáshoz vagy építési koncesszióhoz kapcsolódik.

3. melléklet a 36/2009. (VI. 19.) KHEM utasításhoz

4. melléklet a 36/2009. (VI. 19.) KHEM utasításhoz

A közbeszerzési eljárások általános döntési mátrixa