A Pécsi Ítélőtábla Pf.20030/2015/6. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 87. §, 160. §, 164. §, 213. §, 235. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 84. §, 339. §] Bírók: Döme Attila, Gáspárné dr. Baranyabán Judit, Vogyicska Petra

Kapcsolódó határozatok:

Kaposvári Törvényszék P.21587/2013/49., *Pécsi Ítélőtábla Pf.20030/2015/6.*, Kúria Pfv.21654/2015/11. (BH 2016.9.240)

***********

Pécsi Ítélőtábla

Pf.VI.20.030/2015/6. szám

A Pécsi Ítélőtábla a dr. Sőregi Zoltán pártfogó ügyvéd (címe) által képviselt I.rendű felperes neve (címe, TH) felperesnek - a Ki 7. számú Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Boda Róbert ügyvéd) által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Kaposvári Törvényszék 2015. február 4. napján kelt, 12.P.21.587/2013/49. számú ítélete ellen a felperes által 51. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

r é s z í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság határozatát részítéletnek tekinti, és azt helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 127.000 (egyszázhuszonhétezer) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget.

A felperes pártfogó ügyvédjének a másodfokú eljárásban felmerült díját a felperes köteles viselni.

A másodfokú eljárásban felmerült, feljegyzett illetéket a Magyar Állam viseli.

A részítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletében rögzítette, hogy a felperes 2013. szeptember 23. napjától 2013. október 7. napjáig tartózkodott az alperes épületében.

2013. szeptember 23-án szállították a felperest Bről Kra, előre betervezett módon, az országos parancsnoki intézkedés alapján. A rabszállító kisbuszban biztonsági öv nem volt felszerelve. Utasvédő eszközként az előre néző ülések támlája szolgált. Az üléstámlákon kapaszkodó volt kialakítva. A fogvatartottakat, így a felperest is a mellette ülő fogvatartotthoz bilincselték egyik kezén, másik keze szabad volt, kapaszkodni tudott. A járműben mellékhelyiség nem volt, szükség esetén egy vizeletürítésre alkalmas, zárható edényt használhattak a rabok. Egészségügyi szükségleteiket Ben elindulás előtt, majd megérkezéskor Kon végezhették el, illetőleg igény esetén a ... BV Intézetben is volt lehetőség kiszállásra. Sötétedés után az utastérben világítás nem volt. A gépjárműben a dohányzás tilos.

A felperest a BV intézet II. körlet 4. számú, felnőtt férfi elítéltek részére fenntartott zárkájában helyezték el, ahol két emeletes ágyon négy elítélt aludt. Az egy főre jutó mozgástér nem érte el a 3 m²-t. Az alperes büntetés-végrehajtási intézet befogadóképessége 129 fő. 2013. szeptember 23-án 230 fogvatartott volt az intézetben, azaz a telítettség 178 %-os volt.

A felperes a 2013. szeptember 23-án történt körszállításon elszenvedett sérelmek miatt kártérítési igényt jelentett be az alperes büntetés-végrehajtási intézet parancsnokánál. Azt kifogásolta, hogy a rabszállító jármű alkalmatlan volt a biztonságos szállításra a KRESZ szabályai alapján, nem volt biztonsági öv felszerelve, nem volt benne kiépített mellékhelyiség, vele szemben bilincset alkalmaztak, fogvatartott társai dohányoztak, és nem volt világítás. Emellett sérelmezte azt is, hogy az alperes büntetés-végrehajtási intézetben történt kéthetes tartózkodása alkalmával a zárkában nem biztosították számára a jogszabályban előírt mozgásteret.

A BV Intézet parancsnoka a 3525/1146-2/2013. számú határozatával a felperes kártérítési igényét elutasította.

A felperes módosított keresetében összesen 13.000.000 forint, ebből 6.500.000 forint kártérítés megfizetését kérte az alperessel szemben a 2013. szeptember 23-i rabszállítással kapcsolatban, valamint további 6.500.000 forint kártérítés megfizetését kérte az zárkában elszenvedett joghátrányok kompenzálására a Ptk.84.§ (1) bekezdés e) pontja alapján.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Nem vitatta azt, hogy nem volt meg a 3 m²/fő mozgástér abban a zárkában, ahol a felperest helyezték el. A kimentés körében arra hivatkozott, hogy 178 %-os volt a telítettségi mutató az adott időpontban.

A 2013. szeptember 23-i körszállítással összefüggésben állította, hogy a szállítójármű az előírásoknak megfelelt. A felügyelők nem észleltek dohányzást, a fogvatartottak sem éltek jelzéssel ebben a kérdésben. Állította továbbá, hogy biztonsági övet felszerelni nem kell, az előre néző ülések támlája utasvédő eszköz. Mellékhelyiség egyik rabszállító járműben sincs felszerelve, de a fogvatartottak egészségügyi szükségleteik elvégzése a tárolóedénnyel biztosított.

Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította, és kötelezte őt, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 200.000 forint perköltséget. A felperes pártfogó ügyvédjének díjáról úgy rendelkezett, hogy azt a felperes köteles viselni, míg a feljegyzett elsőfokú eljárási illetéket a Magyar Állam viseli.

Az elsőfokú bíróság az alperes érvelését elfogadva megállapította a Ptk.339.§-ának (1) bekezdése, valamint Ptk.84.§-ának (1) bekezdés e) pontja alkalmazásával, hogy a 2013. szeptember 23-i körszállítás során a felperes testi épsége nem sérült, és veszélyben sem volt. Ugyan a szállító térben biztonsági öv nem volt, de a támlákon elhelyezett kapaszkodókon a fogvatartottak egy kézzel kapaszkodni tudtak, és az előre néző ülések támlával, mint utasvédő eszközzel rendelkeztek. A perbeli rabszállító jármű érvényes műszaki vizsgával rendelkezett, anélkül a forgalomban nem vehetett volna részt. 2014. év első felében a gépjárművet lecserélték, annak további sorsa ismeretlen, így közlekedésbiztonsági szakértő a gépjárművet megvizsgálni nem tudja, ezért a szakértő kirendelését mellőzte. A szakvéleménytől egyébként sem lett volna a felperesre kedvezőbb döntésre várható.

A biztonsági felügyelő tanúvallomása alapján kifejtette, hogy az út során rendkívüli esemény nem történt. A felperes sem kért intézkedést a világítás hiányával vagy a dohányzással kapcsolatban. A felperes nem kérte, hogy Bn leszállhasson egészségügyi szükségleteit elintézni, egyébiránt a zárható kanna számára is rendelkezésre állt. A felperes által foglalkozási szabályok megszegése miatt tett feljelentés nyomán indult nyomozás során a nyomozó főügyészség megszüntette a nyomozást, és a Legfőbb Ügyészség Kiemelt és Katonai Ügyek Főosztálya Kf.2322/2012/1-I. számú határozatával helybenhagyta az elsőfokú határozatot.

A felperes tehát a Pp.164.§-a szerinti bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget.

A mozgástér hiányával összefüggésben az elsőfokú bíróság az alperes elismerése alapján tényként állapította meg, hogy a négyszemélyes zárkában nem volt meg a 3 m²/fő mozgástér. Ugyanakkor a 6/1996. (VII.12.) IM rendelet 12.§-ának (1) bekezdése és 137.§-ának (1) bekezdése alkalmazásával arra a következtetésre jutott, hogy a 3 m² mozgástér biztosítása az adott időszakban nem kötelezettség, csupán ajánlás volt a BV intézet felé. A 178%-os telítettségre tekintettel, a BDT2011.2404., BDT2013.2969. számú eseti döntések alapján rögzítette azt is, hogy a túltelítettség miatt az alperes büntetés-végrehajtási intézet oldalán felróhatóság nem áll fenn, mivel őt befogadási kötelezettség terheli.