A Kúria Bfv.1518/2014/4. számú precedensképes határozata testi sértés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 85. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 423. §, 426. §, 427. §] Bírók: Belegi József, Márki Zoltán, Somogyi Gábor

A határozat elvi tartalma:

Ha a bíróság a halmazati büntetést alkotmányellenesnek minősített jogszabály alkalmazásával szabta ki, annak jogalapját - a jogerős ítéletben alkalmazott Btk. alapján, de az alkotmányellenes jogszabályhely figyelmen kívül hagyásával - meg kell változtatni, és vizsgálni kell, hogy az új büntetési tételkeretek között a büntetés eltúlzottan súlyos-e. Alkotmányos keretek között is indokolt lehet a középmérték alatt maradás.

***********

KÚRIA

Bfv.III.1.518/2014/4.szám

A Kúria Budapesten, a 2015. év április hó 2. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

A testi sértés bűntette és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Legfőbb Ügyészség által a Be. 416. § (1) bekezdés e) pontja alapján benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 9.B.VIII.36.962/2011/40. számú ítéletét, valamint a Fővárosi Törvényszék 22.Bf.9902/2012/7. számú végzését a büntetést kiszabó részében annyiban változtatja meg, hogy

a terhelt fegyházbüntetését 3 (három) év 10 (tíz) hónapra enyhíti.

Egyebekben a megtámadott határozatokat hatályukban fenntartja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben azonos tartalommal újabb felülvizsgálati indítvány nem nyújtható be.

I n d o k o l á s

A Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2012. május 9-én kelt 9.B.VIII.36.962/2011/40. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli testi sértés bűntettében, melyekből egy rendbeli kísérlet [1978. évi IV. törvény - a továbbiakban: korábbi Btk. - 170. § (1) és (2) bekezdés], aljas indokból elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntettében [korábbi Btk. 175. § (1) bekezdés és (3) bekezdés a) pont], valamint 18. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntettében [korábbi Btk. 175. § (1) bekezdés és (3) bekezdés e) pont]. Ezért a terheltet - mint többszörös visszaesőt - halmazati büntetésül 4 év 6 hónapi fegyházbüntetésre és 5 évi közügyektől eltiltásra ítélte. A Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság 9.Bk.XVIII.970/2009/9. számú ítélete kapcsán engedélyezett feltételes szabadságot megszüntette és megállapította, hogy jelen ügyben a terhelt nem bocsátható feltételes szabadságra.

Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Fővárosi Törvényszék a 2012. szeptember 15-én kihirdetett és ugyanakkor jogerőre emelkedett 22.Bf.9902/2012/7. számú végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Legfőbb Ügyészség a Be. 417. § (2) bekezdésében meghatározott kötelessége folytán, a Be. 416. § (1) bekezdés e) pontjában írt okból - a terhelt javára - terjesztett elő felülvizsgálati indítványt (BF.1573/2014.).

Indítványában utalt az Alkotmánybíróság 23/2014. (VII. 15.) AB számú határozatára, amely kizárta a folyamatban lévő ügyekben a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 2010. július 23. és 2013. június 30. napja között hatályos 85. § (4) bekezdésének alkalmazását, továbbá a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 2013. július 1. napjától hatályos 81. § (4) bekezdését pedig hatályba lépésére visszaható hatállyal megsemmisítette. Egyúttal az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 45. § (6) bekezdése alapján elrendelte a fenti törvényi rendelkezések alkalmazásával meghozott, jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát.

Ilyen esetben - a már hivatkozott Be. 417. § (2) bekezdése értelmében - a legfőbb ügyész kötelezettsége minden további körülmény vizsgálata nélkül a felülvizsgálati indítvány benyújtása.

Az ügy érdemében az indítvány kifejtette: a hivatkozott törvényi okon alapuló felülvizsgálati indítványt a Be. 423. § (2) bekezdés második mondata szerint az elbíráláskor hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni.

A jelenleg hatályos Btk. (2012. évi C. törvény) 81. § (3) bekezdése szerint, amennyiben a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül legalább kettő határozott ideig tartó szabadságvesztéssel büntetendő, a büntetési tétel felső határa a legmagasabb büntetési tétel felével emelkedik, de nem érheti el az egyes bűncselekményekre megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát.

Az ügyész rámutatott, hogy erre tekintettel az alapügyben - még az alkotmányellenes jogszabályhely alapján - irányadó 1 évtől 10 évig terjedő büntetési tételkeret 1 évtől 7 év 6 hónapig terjedő szabadságvesztésre változik, a büntetés kiszabása során irányadó középmérték pedig 5 év 6 hónapról 4 év 3 hónapra csökken. Így a jogerős ítéletben kiszabott büntetés mértéke az alkotmányos keretek között sem eltúlzott.

Ezért a jelenleg hatályos törvényeknek megfelelő határozat meghozatalát indítványozta akként, hogy a Kúria a Be. 427. § (2) bekezdése szerint változtassa meg a jogerős ítéletet, és a büntetést az 1978. évi IV. törvény 85. § (3) bekezdése alapján tekintse kiszabottnak.

A terhelt és védője az indítványra nem tett észrevételt.

A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 424. § (1) bekezdés első fordulata szerint tanácsülésen bírálta el.

A felülvizsgálati indítvány az alábbiak szerint alapos.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. § (1) bekezdésének e) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha az Alkotmánybíróság a jogerős határozattal befejezett büntetőeljárás felülvizsgálatát elrendelte, feltéve, hogy a terhelt még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól, vagy a kiszabott büntetés, illetőleg az alkalmazott intézkedés végrehajtása még nem fejeződött be, vagy a végrehajthatósága még nem szűnt meg.