A Kaposvári Törvényszék P.20880/2021/15. számú határozata sérelemdíj tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:52. § (3) bek.] Bíró: Korvicska Attila

A Kaposvári Törvényszék

í t é l e t e

Az ügy száma: 20.P.20.880/2021/15.

Az eljáró bíró: dr. Korvicska Atila bíró

A felperes: felperes1

cím1

A felperes képviselője: Dr. Nemes Iván Sándor Ügyvédi Iroda

dr. Nemes Iván Sándor ügyvéd

1055 Budapest, Honvéd u. 38. IV/7.

Az alperes: alperes1

cím2

A per tárgya: sérelemdíj megállapítása

Rendelkező rész

A bíróság megállapítja, hogy az alperes azzal, hogy a felperes részére a gyermekével, gyermek1ral a jogerős és végrehajtható határozatban megállapított kapcsolattartást nem biztosítja, megsértette a felperes családi élethez és a zavartalan magánélethez fűződő személyiségi jogát.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperes részére 3.000.000,- (hárommillió) Ft sérelemdíjat.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperes részére 190.000,- (százkilencvenezer) Ft perköltséget.

Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az állami adóhatóság külön felhívására 90.000,- (kilencvenezer) Ft, míg az alperest, hogy 120.000,- (százhúszezer) Ft feljegyzett illetéket ugyanilyen módon fizessen meg.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Kaposvári Törvényszéken benyújtandó, de a Pécsi Ítélőtáblának címzett fellebbezésnek van helye.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Elektronikus kapcsolattartás esetén a fellebbezést elektronikus úton kell előterjeszteni. Ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványát nem elektronikus úton, vagy elektronikus úton, de nem az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon terjeszti elő - ha Pp. másként nem rendelkezik -, a bíróság a fellebbezést visszautasítja, az egyéb beadványban foglalt nyilatkozat pedig hatálytalan.

I n d o k o l á s

[1] A felperes felemelt kereseti kérelmében annak megállapítását kérte, a 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:51. § (1) bekezdés a) pontja alapján, hogy az alperes az apai kapcsolattartás akadályozása miatt a felperessel szemben személyiségi jogsértést valósított meg, a Ptk. 2:51. § (1) bekezdés b) pontja alapján kötelezze az alperest a jogsértés abbahagyására, és tiltsa el a további jogsértéstől, valamint a Ptk. 2:52. §-a alapján a súlyos és időben jelentősen elhúzódó alperesi jogsértésre figyelemmel 5.000.000,- Ft sérelemdíj megfizetésére kötelezését kérte.

[2] A felperes és az alperes közös gyermekének a felperessel történő kapcsolattartásáról a Siófoki Járásbíróság 2.P.20.366/2017/44. szám alatti végzésével 2017. szeptember 21. napján jóváhagyott egyezségével rendelkeztek. Az egyezségben foglaltak szerinti kapcsolattartást azonban az alperes 2019. június 26. napja óta teljesen megakadályozza. Ezen időpontot követően az alperesnek felróhatóan egyetlen alkalommal sem találkozhatott a felperes gyermekével.

[3] A kapcsolattartást 2020. február 22. napja óta a Marcali Járási Hivatal SO-05C/GYAM/1299-19/2019. számú határozata szabályozza, azonban az abban megjelölt egyéb1ban sem biztosítja a gyermekével történő kapcsolattartást az alperes. A kapcsolattartást szabályozó gyámhivatali határozat rögzíti, hogy a felek által korábban kötött egyezséget felülírva a Marcali Járási Hivatal a kapcsolattartás tekintetében felügyelt kapcsolattartást rendelt el olyképpen, hogy minden hónap első szombatján helyiség1en, minden hónap harmadik szombatján pedig a helyiség2on, a egyéb2nál gyakorolhatja 9-11 óráig a gyermekkel való kapcsolattartást az apa, felügyelt módon. Ez azt jelenti, hogy az apa ezen időpontokban jogosult a gyermekkel felügyelt kapcsolattartást tartani, az anya pedig - aki a gyermek törvényes képviselője - köteles a gyermeket a felügyelt kapcsolattartásra a fenti helyszínekre elvinni és ott felügyelt kapcsolattartás keretében a kapcsolattartást biztosítani és elősegíteni.

[4] A felperes kérelmére az eljárt gyámhivatalok, majd ezt követően a bíróságok is több esetben megállapították az alperes önhibáját a kapcsolattartások meghiúsítása miatt és kötelezték az alperest az elmaradt kapcsolattartások pótlására, amelyek egyetlen egy alkalommal sem valósultak meg. A gyámhivatal az alperes magatartása miatt már jogerősen védelembe vette a gyermeket, bírság kiszabására is sor került az alperessel szemben, azonban ezek mind eredménytelenek voltak. A felperes időközben szülői felügyeleti jog megváltoztatása iránt pert indított, mely a Siófoki Járásbíróságon 2.P.20.787/2020. szám alatt folyik.

[5] A kereset jogi érvelése szerint az alperes azzal, hogy már több mint két éve neki felróhatóan nem biztosítja közös gyermekük számára az előírt apai kapcsolattartást, folyamatosan megsérti a felperes kapcsolattartáshoz fűződő apai (szülői) személyiségi jogait. Az idő előrehaladtával ezzel úgy a felperesnek és családjának, mint a közös gyermeküknek helyrehozhatatlan hátrányt okoz. Figyelemmel arra, hogy ezen jogsértést egyre hosszabb időn keresztül valósítja meg az alperes, a felperes az eredetileg keresettel érvényesített 1.500.000,- Ft sérelemdíj iránti igényét 5.000.000,- Ft-ra emelte fel.

[6] Az alperes a kereset elutasítását kérte.

[7] Elsődlegesen a keresetváltoztatás visszautasítását, a per megszüntetését, illetőleg a felperes keresetének elutasítását kérte.

[8] Az alperesi álláspont szerint a keresetváltoztatás nem tartalmazza a 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 170. § (2) bekezdés d) pontja szerint az érvényesíteni kívánt jog, a tényállás és a kereseti kérelem közötti összefüggés levezetésére vonatkozó jogi érvelést. Az alperesi érvelés szerint ezt már az eredeti kereseti kérelem sem tartalmazta, és a bíróság által alkalmazott anyagi pervezetést követően a felperesnek a keresetlevél ezen hiányosságait már pótolni kellett volna.