BH 1986.4.148 A volt férjet apasága vélelmének fennállása folytán törvényes tartási kötelezettség terheli, ezért az apasági vélelem megdöntése iránt indított per ellenére ideiglenes intézkedéssel is kötelezhető gyermektartásdíj fizetésére [Csjt. 35. § (1) bek., 60. § (1) bek., 61. § (2) bek., Pp. 156. § (1) bek.].

A felperes és a II. r. alperes 1975. július 3-án kötöttek házasságot. A kiskorú I. r. alperes az életközösségük fennállása alatt. 1979. május 6-án született. A bíróság a házasságot 1982. április 28-án kelt ítéletével felbontotta, s a gyermeket e per II. r. alperesénél (az anyánál) helyezte el, a gyermektartásdíj fizetési kötelezettség felől azonban - ez irányú kereseti követelés hiányában - nem határozott, s arról hivatalból sem rendelkezett. A bontóperi ítélet indokolása szerint a feleség 1978-tól kezdődően vétett a házastársi hűség ellen; az életközösség akkor szűnt meg, amikor e per felperese (a férj) a munkáltatójának megbízásából tartós külföldi szolgálatot vállalt. A nevezett rövid szabadságolásait kivéve azóta is Szíriában él.

A kereseti tényállítás szerint a felperes az 1982. januári hazatérését követően a II. r. alperestől tudta meg, hogy a kiskorú I. r. alperes vélelmezett fogamzási időszakában a II. r. alperesnek "mással is volt nemi kapcsolata, így... nem kizárt, hogy a gyermek nem tőle származik".

Az I. r. alperes a vércsoport-, illetőleg HLA vizsgálatok eredményétől tette függővé érdemi nyilatkozatát, egyben viszontkeresetet terjesztett elő a felperes gyermektartásdíj fizetésére való kötelezése iránt, és e tekintetben egyidejűleg ideiglenes intézkedést kért.

A II. r. alperes a kereset teljesítését nem ellenezte.

Az első fokú bíróság a felperest ideiglenes intézkedésként arra kötelezte, hogy 1985. február 1-től kezdődően fizessen meg az I. r. alperes részére havi 800 forint gyermektartásdíjat. Egyben elrendelte a tartásdíj közvetlen letiltással való végrehajtását is. Indokolása szerint "az apaság vélelmének megdöntése vonatkozásában a bíróság további bizonyítást rendelt el az alperes kérelmére, gyermektartásdíj vonatkozásában viszont a per eddigi adatai szerint a felperes teljesítőképessége valószínűnek mutatkozik".

A másodfokú bíróság a felperes fellebbezésére az első fokú bíróság végzését megváltoztatta, és az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasította. A jogerős végzés indokolása értelmében "az apaság vélelmének megdöntése iránti perben az első fokú bíróságnak elsősorban azt kell vizsgálnia, hogy az 1979. május 6-án született I. r. alperes vélelmezett fogamzási idejében a felperes és a II. r. alperes között volt-e nemi érintkezés. Ennek hiánya esetén a természettudományos bizonyítékok lefolytatására nincs szükség. A perbeli adatok (a II. r. alperes előadása és K. Gy. tanúvallomása) azt támasztják alá, hogy a kiskorú II. r. alperes vélelmezett fogamzása idejében a felperes és a II. r. alperes között nem volt nemi kapcsolat... A per eddigi adataira tekintettel a felperesnek ideiglenes intézkedéssel gyermektartásdíj fizetésére kötelezésének a Pp. 156. §-ának (1) bekezdése értelmében nem volt alapja".