A Fővárosi Ítélőtábla Kf.27034/2012/5. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ENERGIAÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 109. §, 2008. évi XL. törvény (Get.) 110. §, 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet (Get. Vhr.) 116. §] Bírók: Borsainé dr. Tóth Erzsébet, Matheidesz Ilona, Vitál-Eigner Beáta

Fővárosi Ítélőtábla

2.Kf.27.034/2012/5.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Grmela Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Grmela Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Magyar Energia Hivatal (1081 Budapest, II. János Pál pápa tér 7., Hiv. sz.: ...) alperes ellen energiaügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2011. évi november hó 03. napján kelt 23.K.31.640/2010/16. számú ítélete ellen a felperes által 17. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott helyen 2012. évi május hó 09. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő

Í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest arra, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 (azaz harmincezer) forint másodfokú perköltséget, valamint az államnak - az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására - 48.000 (azaz negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az ... Zrt. (a továbbiakban: ...) az alperes 2010. január 25. napján kelt ... számú határozatával jóváhagyott Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatának (a továbbiakban: ÜKSZ) 8.5.3.1. fejezet g) alpontja szerint az egy évnél hosszabb távú kapacitásigényeket a beérkezés sorrendjében bírálja el. Amennyiben a szabad kapacitás rendelkezésre áll és nyilvántartásba kerül az igény, az elbírálást követően a hosszútávú kapacitásra vonatkozó szerződést a földgázszállító megköti.

Az ... írásban bejelentette az alperesnek, hogy az ún. ... import betáplálási pontra négy hosszútávú, egy gázévnél hosszabb időre szóló kapacitás-lekötési igény érkezett, amelyek jelentősen meghaladják a 2010. július 1-je után rendelkezésre álló szabad kapacitást. Erre és a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekből fakadó anomáliákra figyelemmel kérte az alperes állásfoglalását. A bejelentés alapján az alperes hivatalból indított hatósági eljárást, amelynek során megállapította, hogy a ... vezetékre beérkezett hosszútávú kapacitás-lekötési igények mintegy két és félszeresét teszik ki a rendelkezésre álló szabad kapacitásnak. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 114.§-ának (1) bekezdése alapján 2010. február 22. napján hozott határozatának I. pontjában kötelezte az ...-t, hogy a 2010/11. gázév hosszútávú kapacitás-lekötései során a ... vezeték szabad kapacitására vonatkozó igények kielégítésénél a következők szerint járjon el:

1. Az egy évnél hosszabb időszakra szóló igények 2010/11-es gázévre eső részének lekötését tegye lehetővé a vezeték szabad kapacitásának 80%-áig az ÜKSZ 8.5.3.1. fejezet g) pontja szerint eljárva, azaz az igények beérkezésének sorrendje szerint.

2. A vezeték szabad kapacitásának a maradék 20%-át köteles fenntartani a 2010/11. gázévi éves lekötések folyamatához.

A határozat II. pontjában az alperes visszavonta a határozattal jóváhagyott ÜKSZ 8.5.3.1. fejezet g) pontjának jóváhagyását és előírta, hogy a hosszútávú kapacitásallokációra, valamint a tényleges lekötésekre a 2011/12. gázévvel kezdődő időszakokra a III. pont szerint átdolgozott feltételeknek megfelelően kerüljön sor. A határozat III. pontjában az alperes arra kötelezte az ...-t, hogy az ÜKSZ-nek a hosszútávú kapacitás-lekötésekről szóló 8.5.3.1. fejezetét a földgázkereskedők bevonásával dolgozza át és 90 napon belül nyújtsa be jóváhagyásra. A határozat indokolása szerint a kapacitás-lekötési igények és a rendelkezésre álló szabad kapacitások aránya által jelzett hálózati torlódás a többi kereskedő felhasználói vonatkozásában kétségessé teszi az ellátásbiztonság fenntarthatóságát. Ezért a szabad kapacitásnak csak 80%-a köthető le, míg 20%-át fennt kell tartani a többi kereskedő éves lekötései érdekében azért, hogy több piaci szereplő biztosíthassa felhasználói ellátását, amely követelmény a földgázpiaci versenyt erősíti. A jelentős túligényléssel előállt helyzet ráirányította a figyelmet arra, hogy a hatályos ÜKSZ-nek az egy évnél hosszabb időtartamú kapacitás-lekötést szabályozó eljárása, azaz a torlódás kezelési eljárás sérti a piaci verseny fejlődését és az új piaci belépők piacra lépésének elősegítésére vonatkozó törvényi követelményeket, ezért azt hivatalból vissza kellett vonni.

A felperes keresetében a határozat I. és II. pontjainak hatályon kívül helyezését kérte. Kereshetőségi jogát a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 110.§-ának (3) bekezdésére alapította, amely szerint a jóváhagyott ÜKSZ vonatkozó előírásait az engedélyesek, a földgáztermelők, a rendszerhasználók és a felhasználók kötelesek betartani. Álláspontja szerint e rendelkezés önmagában megalapozza a felsoroltak kereshetőségi jogát az ÜKSZ bármilyen módosításával kapcsolatban. Közvetlen és nyilvánvaló érdekeltsége körében arra hivatkozott, hogy a 2011/2012. gázévre vonatkozóan hosszútávú kapacitásigényt nyújtott be a ... vezeték szabad kapacitására vonatkozóan. Az ekkor hatályos ÜKSZ szerint a szabad kapacitások 100%-át lehetett lekötni egy évnél hosszabb időszakra is, mégpedig érkezési sorrend szerinti elsőbbségi szabállyal. Konkrét és egyedi jogsérelmet okoz számára az, hogy az alperes határozatával beavatkozott a közte és az ... közötti szerződéskötési folyamatba, és megakadályozta azt, hogy a határozat szerinti korlátozástól mentes hosszú távú kapacitás-lekötési szerződés jöjjön létre. A határozat sérti a Get. 110.§-ának (3) és (4) bekezdéseit, 126.§-ának d) és g) pontjait, valamint a Ket. 1.§-ának (4) bekezdését, de a jogállamiság alapvető követelményébe, a jogbiztonság elvébe is ütközik.

Az alperes ellenkérelmében elsődlegesen a felperes kereshetőségi jogának hiánya, másodlagosan a kereset megalapozatlansága miatt a kereset elutasítását kérte. Eseti döntésekre hivatkozással állította, hogy a felperes igényérvényesítési lehetőségét csak közvetlen jogi érdekeltség alapozhatja meg. Hangsúlyozta, hogy a felperesnek lekötött kapacitása, azaz nyilvántartott kapacitása volt, érvényes kapacitás-lekötési szerződése azonban nem.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint a határozat keresettel támadott rendelkezései a felperesre közvetlen kihatással nincsenek, a felperes jogainak, kötelezettségeinek körét közvetlenül nem érintik, azok kizárólag az ... rendszerirányítót kötik, neki kell az alperes által meghatározott rend szerint az igényeket kielégíteni. Ezek a szabályok kihatással lehetnek ugyan a felperes érdekeire, ez a hatás azonban csak közvetett, a felperes jogi helyzetét direkt módon nem befolyásolja. A határozat a felperes igényéről konkrétan nem rendelkezik, erről az ...-nek kell majd döntenie. A határozat rendelkezése és a felperes jogi helyzete között tehát közvetlen kapcsolat nincs. Hangsúlyozta, hogy továbbra is irányadó az EBH.2004.1100. szám alatt közzétett eseti döntésben foglalt elvi állásfoglalás, amely szerint a gazdasági érdekeltség közvetlen jogi érdeknek nem minősíthető. Megjegyezte, hogy a felperes szolgáltatói szerződést vagy a források biztosítására megkötött megállapodást nem mutatott be. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 3.§-ának (1) bekezdése szerinti érdekeltség hiányában a felperesnek nincs kereshetőségi joga, emiatt keresete érdemben nem bírálható el.