BH 2021.2.54 Kivetéses adózás esetén az adófizetési kötelezettséget a hatóság határozata állapítja meg [2017. évi I. tv. (Kp.) 46. § (1) bek., 2017. évi CL. tv. (új Art.) 48. § (1) bek., 141. § (4)-(5) bek., (7) bek., 142. § (1) bek.].

Pertörténet:

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.30430/2018/10., Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.30447/2018/10., Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.30804/2019/12., Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.31531/2019/14., Kúria Kfv.35410/2018/5., Kúria Kfv.35412/2018/5., Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27159/2019/17., Kúria Kfv.35638/2019/6., Kúria Kfv.35143/2020/7. (*BH 2021.2.54*), Kúria Kfv.35719/2019/6., Kúria Jpe.60006/2020/11.

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2013. december 10. napjától részbeni tulajdonosa a Budapest XXI. kerület …./174. helyrajzi számú, természetben Budapest, XXI. kerület alatt található "kivett ipartelep" megnevezésű 21 241 m2 alapterületű ingatlannak, a korábbi tulajdonos és ő is folyamatosan fizette a kivetett építményadót.

[2] A felperes 2017. december 22. napján építményadóbevallás-módosítást nyújtott be Budapest Főváros XXI. Kerület Csepeli Önkormányzat jegyzőjéhez, mint önkormányzati adóhatósághoz (a továbbiakban: elsőfokú hatóság), melyben az adókötelezettség keletkezésének napját a korábbi bevallástól eltérően 2015. január 1. napjában határozta meg, kérte a 2012-2014. évekre kivetett építményadó törlését. Álláspontja szerint az ingatlan 2012-2014. években nem minősült adótárgynak.

[3] Az elsőfokú hatóság által építményadó adónemben 2013-2018. évekre elrendelt ellenőrzés alapján a 2018. november 9. napján meghozott IV-6153-25/2018. számú határozatával a felperes terhére 2013-2018 adóévekre 71 026 741 Ft adókötelezettséget állapított meg, a felperest - az esedékességig megfizetett 44 835 811 Ft figyelembevételével - 26 190 930 Ft adóhiány, 13 095 465 Ft adóbírság és 1 353 262 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.

[4] A fellebbezés folytán eljárt alperes 2019. február 14. napján kelt BP/1008/00013-2/2019. számú határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta, elévülés miatt a 2013. évi 13 431 990 Ft építményadó-különbözetet, valamint az ehhez kapcsolódó 1 728 000 Ft adóbírságot és 328 580 Ft késedelmi pótlékot törölte. Az elsőfokú határozat 2014-2018. évekre vonatkozó rendelkezéseit helybenhagyta.

[5] Határozatát a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 11. § (1) bekezdésére, 12. § (1) bekezdésére, 52. § 5., 6., 45. és 47. pontjaira, Budapest Főváros XXI. Kerület Csepel Önkormányzat Képviselő-testülete helyi adókról szóló 34/2012. (XI. 29.) számú rendeletének (a továbbiakban: Ör.) 2. § (1) bekezdésére, 3. §, illetve 4. § rendelkezéseire, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: régi Art.) 14. § (1) bekezdésére, 19. § (1) bekezdésére, 25. § (1) bekezdés c) pontjára, 31. § (1) bekezdésére, 32. § (2)-(3) bekezdésére, 125. § (2)-(5) bekezdéseire, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: új Art.) 142. § (1) bekezdésére, 202. § (1) bekezdésére, 7. § 4. pontjára, valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 86. §-ára, 89. § (1) bekezdésére, 90. § (1) bekezdésére és 116. §-ára alapította.

[6] Indokolása szerint a "kivett ipartelep" megnevezésű ingatlan építményadó-köteles (adótárgy), a kivetés alapján megfizetett és az ellenőrzés eredményeként megállapított adó különbözetét - az utólagos adómegállapítás szankcióival - a felperes köteles megfizetni.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[7] A felperes keresetében elsődlegesen a másodfokú határozat elsőfokú határozatra kiterjedő hatályú megváltoztatását, 2013. évre az alperes által megállapított elévülés folytán 10 874 266 Ft, 2014. évre adókötelezettség hiánya miatt 13 181 000 Ft adókülönbözet és szankciói adófolyószámláról való törlését, másodlagosan az első- és másodfokú határozatok "hatályon kívül helyezését", az adóhatóság új eljárásra kötelezését, továbbá 2012. adóévre az alperes mulasztásának megállapítását, az adóhatóság az általa benyújtott módosító bevallás elbírálására, ezen belül 11 217 500 Ft adó törlésére kötelezését kérte.

[8] Elfogadta 2013. évre vonatkozóan a megállapítások elévülés miatti törlését, azonban arra hivatkozott, hogy az elévülési idő lejárta előtt előterjesztett, az önellenőrzéssel egy tekintet alá eső módosító bevallása folytán a korábbi adókivetés hatályát vesztette azáltal, hogy az adóhatóság annak vizsgálatára ellenőrzést indított [új Art. 46. § (1) bekezdés d) pont, 48. § (1) bekezdés, 141. § (4)-(5) és (7)-(8) bekezdései, 142. § (1) bekezdés]. Az alperes az elévülés jogkövetkezményeit nem teljeskörűen vonta le; határozata rendelkező és indokolási része nem áll összhangban (Air. 73. §), mert egyrészt rögzíti, hogy 2013. évre az elévülési idő lejárta miatt nem lehetett megállapítást tenni, másrészt a kivetett adó törléséről nem rendelkezett.

[9] Előadása szerint az ingatlan 2014. december 31-ig nem minősült adótárgynak, ezért a 2014. évre megfizetett adó jogalap nélküli, folyószámláján jóváírandó.

[10] Mulasztási keresetét arra alapította, hogy a 2012. adóévre vonatkozó módosító bevallását az adóhatóság nem bírálta el.

[11] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte.

A jogerős határozat

[12] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével megállapította az alperes mulasztását és az elsőfokú hatóságot a felperes 2017. december 22. napján benyújtott 2012. adóévre vonatkozó módosító bevallásának elbírálására kötelezte. Az alperes BP/1008/00013-2/2019. számú határozatát megváltoztatta, 2013. adóévre az eredeti esedékességig megfizetett 10 874 266 Ft építményadó felperes adófolyószámlájáról való törlését rendelte el. A 2014. adóévre vonatkozóan a keresetet elutasította.

[13] Indokolása szerint az adóhatóságnak érdemi döntést kellett volna hoznia a 2012. évet érintő módosító bevallásról. Az alperes 2013. évre az elévülés kihatását csak részben állapította meg, a felperes adókötelezettsége a módosító bevallásnak megfelelően állt be, és az adóhatóságnak intézkednie kellett volna az eredetileg kivetett adó összegének felperesi adófolyószámlájáról való törlése iránt. A perbeli ingatlan adótárgy, így 2014. évre a felperes adófizetésre köteles.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[14] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és emellett elsődlegesen 2013. adóévre a jogszabályoknak megfelelő döntés meghozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Perorvoslati kérelmében kizárólag azon ítéleti rendelkezést támadta, mely 2013. évre az építményadó-kötelezettség felperes adófolyószámlájáról való törlését rendelte el.

[15] Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a régi Art. 13. § (1) bekezdését, 164. § (1) és (2) bekezdéseit, az új Art. 7. § 4. pontját, 202. § (1) bekezdését, 203. § (2) bekezdését, 217. §-át.

[16] Előadása szerint az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a 2013. évi adó megállapításához való jog elévülésének jogkövetkezményeit. A felperes a korábbi bevallása elfogadásával kivetett adó utólagos módosítását kérte, kérelme az önellenőrzéssel esett egy tekintet alá [régi Art. 13. § (1) bekezdés]. Az önellenőrzés bevallása az elévülési időt feltételesen megszakítja, amennyiben az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik [régi Art. 164. § (2) bekezdés, új Art. 203. § (2) bekezdés]. A tárgyi adóellenőrzés nem a felperes javára tárt fel adókülönbözetet, így az elévülés nem szakadt meg. Másodfokú határozatában a 2013. évi elévülés miatt meghozott rendelkezés nem jelentette a korábbi adókivető határozatban foglaltak megváltoztatását, a felperes adókötelezettsége 2013-ra továbbra is aszerint áll fenn, az adó törlésének nem volt helye.