A Budai Központi Kerületi Bíróság P.22898/2012/16. számú határozata kölcsöntartozás megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 141. §, 164. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 201. §, 203. §, 328. §, 329. §, 523. §, 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 186. §] Bíró: Kelemen Diána Valéria

Kapcsolódó határozatok:

*Budai Központi Kerületi Bíróság P.22898/2012/16.*, Fővárosi Törvényszék Pf.634653/2013/3., Kúria Pfv.21854/2013/4. (BH 2015.6.157), 3480/2022. (XII. 6.) AB végzés

***********

A Budai Központi Kerületi Bíróság a

Mihály Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Mihály Róbert ügyvéd) által képviselt

felperes neve felperesnek,

a Dr. Dunai Ügyvédi Iroda (dr. Dunai József ügyvéd) által képviselt

alperesellen

kölcsön iránt indított perében a bíróság meghozta az alábbi

Í t é l e t e t

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000.000,- (Tízmillió) Forintot, és ennek 2009. július 30. napjától a kifizetés napjáig járó mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt mértékű késedelmi kamatát, valamint 717.500,- perköltséget.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy a felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 600.000,- Ft eljárási illetéket fizesse meg a Magyar Állam külön felhívására.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a Fővárosi Törvényszékhez címzett, de jelen bíróságnál legalább 3 példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni.

Fellebbezésnek az elsőfokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére, vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye. Lényeges eljárási szabálysértésnek az olyan jogszabálysértés minősül, amelynek az ügy érdemi elbírálására kihatása volt.

A fellebbezést a másodfokú bíróság hivatalból elutasítja, ha a fellebbezés nem az elsőfokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással került előterjesztésre. Azonban ezen elutasításnak nincs helye, ha a fellebbező megjelöli, hogy az elsőfokú ítélet meghozatala előtti eljárás mely mozzanatát tartja jogszabálysértőnek, illetve azt, hogy az ítélet álláspontja szerint mely jogát vagy jogos érdekét sérti.

A másodfokú eljárásban új tények állításának, illetve új bizonyítékok előterjesztésének helye nincsen, kivéve ha a tények előadására, illetve bizonyítékok előterjesztésére az első fokú eljárásban a bíróság eljárási szabálysértése vagy téves jogalkalmazása miatt nem kerülhetett sor.

A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, azonban a felek bármelyikének kérelmére tárgyalást tart. E kérelmet a fellebbező fél a fellebbezésében, illetve az ellenfél csatlakozó

fellebbezésének kézhezvételétől számított 8 napon belül, a fellebbező fél ellenfele, pedig a fellebbezés kézhezvételétől számított 8 napon belül terjesztheti elő. E határidő elmulasztása esetén a

határidő utolsó napjától számított 60 nap elteltével igazolási kérelem akkor sem terjeszthető elő, ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására vagy az akadály csak később szűnt meg.

I n d o k o l á s

A bíróság a felek előadásai és a csatolt okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

Az alperes és az Kft. (a törvényes képviseletében eljáró ügyvezető: a felperes édesapja) 2008. június 25-én Kölcsönszerződést kötöttek, melynek 1. pontja értelmében az alperes 10.000.000,- Ft kölcsönt kapott készpénzben 2009. június 30-i visszafizetési határidővel, akként hogy késedelmes fizetése esetén a késedelembe esésétől a kifizetésig napjáig járó mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegű késedelmi kamatot köteles fizetni.

A kölcsön visszafizetésére az alperes részéről sem a lejáratkor, sem az azóta eltelt időben nem került sor.

A fent részletezett összegű lejárt követelést 2011. október 14. napján az Kft. mint engedményező (a törvényes képviseletében eljáró ügyvezető: a felperes édesanyja, egyben a társaság tagja) a jelen per felperesére mint engedményesre engedményzte a 2011. október 14-én kelt Engedményezési szerződéssel. Az engedményezésről az engedményező az engedményezési szerződés megkötésének napján, 2011. október 14. napján tájékoztatta az alperest, amelyet az 2011. október 17-én vett kézhez.

Figyelemmel arra, hogy az alperes a kölcsön visszafizetési kötelezettségének nem tett eleget, a felperes szám alatt fizetési meghagyás útján érvényesítette a követelését közjegyző előtt. A 2011. november 4-i fizetési meghagyás kibocsátását követően biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelmmel élt az alperessel szemben, amelynek eredményeként közjegyző 2011. november 15-én a szám alatti végzésével biztosítási intézkedést rendelt el a Vht. 186. § (1) bekezdés a) pontjában és a (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel.

Ezen biztosítás intézkedés eredményeként a Végrehajtó Irodánál szám alatt végrehajtási eljárás indult, amelynek keretében a végrehajtó megkereste az ingatlanügyi hatóságot annak érdekében, hogy pénzkövetelés biztosítása jogcímen 10.000.000,- Ft főkövetelés és járulékai erejéig végrehajtási jogot jegyezzen be az alperes belterület természetben alatti ingatlanára.

A Földhivatal a számú határozatával a végrehajtási jogot a felperes javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzete.

A szám alatt indult fizetési meghagyásos eljárás az alperes ellentmondása folytán perré alakult. A felperes keresetében kölcsön jogcímén 10.000.000,- Ft tőke és ezen összeg után 2009. július 30. napjától a kifizetés napjáig járó, a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi kamat, valamint perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Perköltségigényét a kereseti kérelemhez csatolt megbízási szerződés alapján kérte megállapítani.

Arra hivatkozott, hogy az alperes a perbeli kölcsönszerződés, valamint az engedményezési szerződés alapján köteles megfizetni a felperesnek a kölcsönszerződésből fennálló tartozását. Hivatkozott arra, hogy az engedményezés az engedményező és az engedményes közötti érvényesen létrejött jogügylet, és az alperes felé történt közlésre figyelemmel hatályos is. Az engedményezési szerződést az alperes nem kifogásolhatja, nem támadhatja meg. Érvelése értelmében az engedményezési szerződés az alperesi kötelezettség tartalmát nem változtatta meg, azáltal csak a jogosult személyében következett be változás.

Az alperes a kereset elutasítását kérte; perköltségigénye volt.