95. BK vélemény
A vagyonelkobzás egyetemleges alkalmazásának tilalmáról, illetve a részesekkel szembeni alkalmazásáról
I. A vagyonelkobzás egyetemleges alkalmazásának nincs helye; azt a társtettesek mellett a részesekkel - a felbujtóval, a bűnsegéddel - szemben is külön-külön kell alkalmazni arra a vagyonra, amelyhez a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben jutottak.
[Btk. 77/B. § (1) bekezdés a) pontja.]
II. Az orgazdával szemben az általa a Btk. 326. §-ába ütköző módon megszerzett, a csempészet, lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, rablás, kifosztás, zsarolás, jogtalan elsajátítás, orgazdaság tárgyát képező vagyonra vagyonelkobzást kell elrendelni.
Annak a vagyon elleni bűncselekménynek az elkövetőjével szemben pedig, akitől az orgazda az alapbűncselekmény tárgyát képező vagyont megszerezte, az általa az orgazdától szerzett vagyonra kell a vagyonelkobzást elrendelni.
[Btk. 77/B. § (1) bekezdés a) pontja.]
III. Az adócsalás, a munkáltatással összefüggő adócsalás és a jövedékkel visszaélés elkövetésével összefüggésben az adóbevétel csökkenésével azonos mértékű vagyonelkobzást kell elrendelni akkor, ha a kiesett adóbevétel megfizetésére az adók kapcsán eljárni jogosult hatóság az elkövetőt vagy azt a gazdálkodó szervezetet, amelyik azzal gazdagodott, még nem kötelezte.
Amennyiben a kötelezés nem éri el a bíróság által megállapított adókiesés mértékét, az intézkedést - az egyéb feltételek fennállása esetén - a fennmaradó részre kell alkalmazni.
A kétszeres elvonás tilalmára tekintettel nincs helye vagyonelkobzás alkalmazásának, ha az elkövetőt az elmaradt adóbevétel megfizetésére már kötelezték.
A vagyonelkobzást az elkövetővel szemben, illetve akkor, ha az ilyen vagyonnal nem az elkövető, hanem gazdálkodó szervezet gazdagodott, az utóbbival szemben kell elrendelni.
[Btk. 77/B. § (1) bekezdés a) pontja, (2) bekezdése, 77/C. § (4) bekezdése.]
IV. 2010. április 1. napjától kezdődő hatállyal a közélet, valamint a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények kapcsán az ígért vagyoni előny tárgyára is vagyonelkobzást kell elrendelni.
Az intézkedést az aktív vesztegetővel szemben kell alkalmazni. Elrendelésének azonban csak akkor van helye, ha az ígért vagyoni előny tárgya az elkövetést megelőzően az elkövető rendelkezésére állt, és azt bizonyítottan arra szánta, hogy vagyoni előnyként a passzív vesztegetőnek juttassa.
Nincs helye az ígért vagyoni előny tárgyára vagyonelkobzás elrendelésének, ha annak tulajdonosa nem az elkövető, kivéve, ha a tulajdonos az elkövetésről előzetesen tudott.
[Btk.77/B. § (1) bekezdés e) pontja.]
I. Vagyonelkobzás elrendelésének a Btk. 77/B. § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel helye van részint az elkövető által a bűncselekmény elkövetése során, részint az azzal összefüggésben szerzett vagyonra is. Ez a szabály valamennyi elkövetőre, azaz nem csupán a társtettesekre, hanem a részesekre - a felbujtóra és a bűnsegédre - nézve is irányadó; ezért az intézkedést alkalmazni kell a részesekkel szemben is az általuk a bűncselekménnyel összefüggésben szerzett vagyonra.
Az idézett rendelkezés alapján az intézkedés csak a ténylegesen bekövetkezett vagyongyarapodás kapcsán alkalmazható. Miután ez az elkövetőknél - így a részeseknél is - külön-külön következett be, a vagyonelkobzás is csak külön-külön alkalmazandó velük szemben. Ahogy azt a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma a BKv 69. számú véleményének III. pontjában már kifejtette: amennyiben a bűncselekményt többen követték el, minden egyes elkövetőnél külön vizsgálandó, hogy a vagyonelkobzás alkalmazásának feltételei fennállnak-e; az intézkedés nem rendelhető el és nem hajtható végre egyetemlegesen.
Abban az esetben, ha a felbujtó vagy a bűnsegéd a bűncselekmény elkövetése kapcsán nem tett szert vagyonra, velük szemben nincs helye vagyonelkobzásnak; az intézkedést ilyenkor kizárólag a tettessel (társtettessel, közvetett tettessel) szemben kell a teljes megszerzett vagyonra alkalmazni. Akkor azonban, ha a felbujtó vagy a bűnsegéd részesedett a tettes (társtettes, közvetett tettes) által megszerzett vagyonból, a vagyonelkobzást részesedésük mértékéig - mint a bűncselekmény elkövetésével összefüggésben szerzett vagyonra - velük szemben kell elrendelni; ilyenkor az intézkedés a kétszeres elvonás tilalmára tekintettel a tettessel (társtettessel, közvetett tettessel) szemben csak az általuk megszerzett vagyon ezt meghaladó részére alkalmazandó.
II. Az orgazda a csempészetből, lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból, orgazdaságból származó vagyont az általa megvalósított, a Btk. 326. §-ába ütköző bűncselekmény elkövetése során szerezte meg. Ezért arra vele szemben a Btk. 77/B. § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel vagyonelkobzást kell elrendelni. Ilyenkor - a kétszeres elvonást elkerülendő - az alapbűncselekmény elkövetőjével szemben ugyanezen vagyonra az intézkedés nem alkalmazható.
Az alapbűncselekmény elkövetője, aki az abból (azaz a csempészetből, lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, jogtalan elsajátításból, orgazdaságból) származó vagyont az orgazdának átadta, az annak fejében az orgazdától kapott vagyonnal ugyancsak gazdagodott. Vele szemben erre, mint a bűncselekménnyel összefüggésben szerzett vagyonra kell vagyonelkobzást elrendelni akkor, ha az alapbűncselekmény tárgyát képező és az orgazda által megszerzett vagyonra az orgazdával szemben kerül sor vagyonelkobzás alkalmazására.
Azonban a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának BKv 69. számú véleményében kifejtettek az e pontban rögzítettek kapcsán is irányadóak.
III. Vagyonszerzésnek tekintendő az is, ha az elkövető a vagyonának csökkenését fizetési kötelezettségének bűnös kijátszásával kerüli el; az adócsalás és a munkáltatással összefüggő adócsalás elkövetése révén az elkövető vagy más személy, illetve valamely gazdasági társaság az adóbevétel csökkenésével azonos mértékű vagyont szerez akkor is, ha vagyona ténylegesen gyarapodik, és akkor is, ha az adó elkerülésére tekintettel az nem csökken. Ennek megfelelően vagyonszerzést jelent az is, ha az elkövető a Btk. 311. §-ában meghatározott módon a jövedéki adóbevételt csökkenti.
Az így szerzett vagyonra a Btk. 77/B. § (1) bekezdés a) pontja alapján vagyonelkobzást kell elrendelni. Az intézkedést az elkövetővel szemben, illetve akkor, ha az ilyen vagyonnal gazdálkodó szervezet gazdagodott, a 77/B. § (2) bekezdésére figyelemmel azzal szemben kell alkalmazni.
Nincs azonban helye vagyonelkobzásnak, ha az adók kapcsán eljárni jogosult hatóság az elkövetőt vagy azt a gazdálkodó szervezetet, amelyik a vagyonnal gazdagodott, a kiesett adóbevétel megfizetésére kötelezte. Amennyiben a kötelezés nem éri el a bíróság által megállapított adókiesés mértékét, a fennmaradó részre az intézkedést - az egyéb feltételek fennállása esetén - alkalmazni kell.
Ez összhangban áll a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma által a BKv 69. számú vélemény I. és II. pontjában kifejtettekkel.
IV. A Btk. 77/B. § (1) bekezdés e) pontjának 2010. március 31. napjáig hatályos rendelkezése a közélet, valamint a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények kapcsán vagyonelkobzás elrendelését írta elő arra a vagyonra, amely az adott vagyoni előny tárgya volt.
Ezt a törvényi rendelkezést értelmezve a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma a BKv 78. számú véleményének III. pontjában arra az álláspontra helyezkedett, hogy annak a vagyoni előnynek az elvonására, amelyet az aktív vesztegető csupán ígért, nincs törvényes alap.
A 2009. évi CLXIII. törvény 29. § (2) bekezdése azonban 2010. április 1. napjától kezdődő hatállyal módosította a Btk. 77/B. § (1) bekezdés e) pontját; a módosított rendelkezés szerint nem csupán az adott, hanem az ígért vagyoni előny tárgyára is vagyonelkobzást kell elrendelni. Ezért szükségessé vált az ígért vagyoni előny kapcsán újabb kollégiumi vélemény megalkotása.
Az adott vagyoni előnyre vonatkozóan azonban a korábbi véleményben kifejtettek a továbbiakban is irányadóak. Eszerint a passzív vesztegetővel szemben vagyonelkobzás elrendelésére csak akkor kerülhet sor, ha az a vagyoni előnyt ténylegesen meg is szerezte. Erre is figyelemmel az aktív vesztegető által a vesztegetés passzív alanyának ígért vagyoni előny tárgyára az intézkedést az aktív vesztegetővel szemben kell alkalmazni.
Azonban vagyonelkobzásnak az aktív vesztegetővel szemben is csak akkor van helye, ha az az ígért vagyoni előny tárgya felett az elkövetést megelőzően jogosult volt rendelkezni, és lehetősége is volt arra, hogy azt vagyoni előnyként a passzív vesztegetőnek juttassa. E feltételek hiányában ugyanis a passzív vesztegetőnek az ígéret ellenére nem lett volna módja a vagyoni előny tárgyát megszerezni.
A közélet tisztasága elleni bűncselekmény elkövetésének következményeit vétlen személy nem viselheti; a vagyonelkobzásnak a bűnös úton szerzett vagyon elvonására vonatkozó céljával ez nem lenne összeegyeztethető. Ezért - bár a törvény ilyen rendelkezést a vagyonelkobzás kapcsán nem, csupán az elkobzás szabályai között tartalmaz [Btk. 77. § (3) bekezdése] - nincs helye vagyonelkobzásnak akkor sem, ha az ígért előny tárgyának az elkövető nem volt tulajdonosa, kivéve, ha a tulajdonos az elkövetésről előzetesen tudott.
Budapest, 2011. június 27.
Dr. Kónya István kollégiumvezető
Dr. Mészár Róza tanácselnök