A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20124/2021/20. számú határozata biztosítási díj megfizetése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:464. § (1) bek.] Bírók: Csóka István, Lente Sándor, Világhyné dr. Böcskei Terézia

A határozat elvi tartalma:

A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással a biztosított jogi személynek az általános szerződési feltételben meghatározott vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.40419/2019/95., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20124/2021/20.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20124/2021/24., Kúria Pfv.21240/2021/4. (BH 2022.3.73), Kúria Jpe.60009/2022/10., Kúria Pfv.20875/2022/7., 3482/2022. (XII. 6.) AB végzés, Kúria Pfv.21184/2023/7.

***********

Záradék

A 6.Pf.20.124/2021/24. számú, 2021. szeptember 7. napján jogerőre emelkedett végzéssel kijavítva.

Budapest, 2021. július 12.

Világhyné dr. Böcskei Terézia s.k.

a tanács elnöke

Fővárosi Ítélőtábla

6.Pf.20.124/2021/20-I.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Auer Éva ügyvéd (cím11), dr. Borbély Zoltán ügyvéd (cím11), dr. Péchy Kristóf ügyvéd (cím3) és a GK. Szabó Ügyvédi Iroda (cím4, ügyintéző: dr. Szabó Géza Krisztián ügyvéd) által képviselt felperes1 (cím12) felperesnek, a Molnár és Társa Ügyvédi Iroda (cím6, ügyintéző: dr. Molnár S. István ügyvéd), valamint jogtanácsos2 kamarai jogtanácsos által képviselt alperes1 (cím2) alperes ellen biztosítási díj iránt indult perében - melybe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda (cím13, ügyintéző: dr. Sárhegyi Zoltán ügyvéd), valamint a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Társulás részéről dr. Lovas András ügyvéd (cím7) és jogtanácsos1 kamarai jogtanácsos által képviselt alperesi beavatkozó (cím9) beavatkozott - a Fővárosi Törvényszék 2020. december 11. napján meghozott 13.G.40.419/2019/95. számú közbenső ítélete ellen az alperesi beavatkozó által 96. és 97. sorszámon, az alperes által 99. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét megváltoztatja, és a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 13.025.000 (tizenhárommillió-huszonötezer) forint, az alperesi beavatkozónak pedig 7.262.500 (hétmillió-kétszázhatvankétezer-ötszáz) forint együttes első- és másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

[1] A felperes több kockázatra kiterjedő biztosítási szerződést kötött az alperessel. Az alperes által kiállított módosított biztosítási kötvény szerint a biztosítás kezdete 2014. február 10., a módosítás érvényessége 2016. december 10., a biztosítás következő évfordulója 2017. február 10. A kötvény a kockázatviselés egyik helyeként jelöli meg a cím10 szám alatti ingatlant. E kockázatviselési hely vonatkozásában a biztosítási szerződés része volt az "szerződés neve" vagyonbiztosítás, valamint az "szerződés neve" üzemszünet biztosítás, és a kötvény együttbiztosítottként tünteti fel az Kft.5-t (a továbbiakban: társbiztosított). Az alperes kockázatviselése kiterjedt a készletekben keletkezett károkra. A kötvény a készletkár tekintetében a biztosítási összeget 640.000.000 forintban határozza meg, 50.000 forint önrész mellett, az üzemszünet biztosítás tekintetében pedig 2.200.000.000 forint biztosítási összeget határoz meg, 3 nap levonásos jellegű önrész mellett. A szerződő felek a biztosítási szerződés részévé tették az alperes által alkalmazott Általános Vagyonbiztosítási Feltételeket (ÁVF), "szerződés neve" Típusú Egyedi Vagyonbiztosítási Szerződések Feltételeit (ARSZF) és "szerződés neve" Üzemszünet Biztosítás Különös Rendelkezéseit (ARÜKR). Az ARSZF III. pontja szerint biztosítási esemény "a biztosított vagyontárgyakban, vagy azok részeiben, a biztosítási időszak alatt, hirtelen balesetszerűen - véletlen, váratlan, előre nem látható, külső okból - a kockázatviselési helyen bekövetkező, és a biztosított vagyontárgyak károsodásával, megsemmisülésével vagy eltűnésével járó olyan kár, melynek oka nem esik a biztosítási feltételekben meghatározott kizárások alá, valamint amely eseményekre vonatkozóan a biztosító a biztosítási szerződésben foglaltak szerint nem zárta ki a kockázatviselési kötelezettségét, továbbá, amely javítást vagy pótlást, helyreállítást tesz szükségessé. Károsodásnak vagy megsemmisülésnek (továbbiakban dologi kárnak) a vagyontárgy állagának hátrányos megváltozása minősül. Nem minősül azonban károsodásnak vagy megsemmisülésnek, ha a vagyontárgy már eredetileg is meglevő hiányossága válik nyilvánvalóvá. Előre nem láthatók azok a károk, amelyeknek bekövetkeztét, illetve bekövetkeztének fenyegető lehetőségét a biztosított az üzemben végzett tevékenységhez szükséges szaktudás birtokában, illetve a jó gazda gondosságával nem láthatott előre.". Az ARSZF IV.1. n) pontja értelmében a biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a káreseményekre, veszteségekre és kiadásokra, amelyeket közvetlenül vagy közvetve a biztosított vagyontárgy természetes vagy nem megfelelő állapotából/tulajdonságából, rendeltetésszerű használatából, elhasználódásából, kopásából, öregedéséből, gyártási, konstrukciós, tervezési vagy anyaghibából keletkeztek. Az ARSZF IV.1. r) pontjában az alperes kizárta a kockázatviselés köréből azokat a károkat, amelyeknek közvetlen vagy közvetett oka kezelési hiba, karbantartás, átépítés, javítás vagy üzemi próba. Az ARSZF XV.2. pontja azt tartalmazza, hogy a szerződő és a biztosítottak érdekkörébe tartozó személyek a szakképzett személytől elvárható gondosságot kötelesek tanúsítani a kármegelőzés körében. Az ARÜKR I.1. pontja szerint biztosítási esemény az üzem működésének teljes vagy részleges megszakadásából eredő dologi kár bekövetkezése, ha azt a biztosító által fedezett kockázati körülmények bekövetkezése miatt fellépő biztosítási esemény okozza. A felek által kötött egyedi megállapodás 2.1. pontja "Mentesülés" címszó alatt a következőket tartalmazza: "A vagyon-, ill. üzemszünet-biztosítás fedezete a szerződésben megnevezett biztosítottakra vonatkozólag úgy alkalmazandó, mintha mindegyik fél számára külön kötvényt állítottak volna ki. Ezt figyelembe véve a biztosító mentesülése, a szerződés érvényessége, stb. egymástól függetlenül, Biztosítottanként külön-külön vizsgálandó. A fentiek nem vonatkoznak a súlyos gondatlanság és a szándékosság eseteire.". A cím10 szám alatti ingatlanon lévő raktárban, amelynek üzemeltetője a társbiztosított, 2017. január 17-én 5 óra 20 perc körüli időben a tanú1 (a továbbiakban: targoncavezető) által vezetett "1" típusú, induktív megvezetéssel és kézi vezérléssel egyaránt irányítható targonca a raktár szűk folyosós területén a 40. és a 41. állványsor között hátramenetben egy raklapnak ütközött, és azt nekitolta a 40. állványsor egyik lábának. Ennek következtében az állványzat eldőlt, és ledöntött több másik állványsort is. Az állványok ledőlése következtében részben megsemmisült, részben megsérült, részben forgalomba hozatalra alkalmatlanná vált a felperes raktárban tárolt árukészletének jelentős része.