3316/2014. (XI. 21.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság a Szegedi Ítélőtábla Pk.I.20.959/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
Indokolás
[1] 1. Az indítványozó által előterjesztett alkotmányjogi panasz 2014. november 13-án érkezett az Alkotmánybíróságra. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdés b) pontja megjelölésével, és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 233. § (1) és (2) bekezdéseire utalással előterjesztett alkotmányjogi panaszban az indítványozó a Szegedi Ítélőtábla Pk.I.20.959/2014/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta.
[2] 2. Az Alkotmánybíróság döntését a rendelkezésre álló iratokból megállapított, alábbi tényállás alapján hozta meg. Az indítványozó Kétegyházán indult polgármesterjelöltként a 2014. október 12. napjára kitűzött, és megtartott helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán. A polgármester választás eredményét Kétegyháza Nagyközség Helyi Választási Bizottsága (a továbbiakban: HVB) 2014. október 12. napján meghozott 67/2014. (IX. 12.) határozatának mellékletében határozta meg. Eszerint a választás eredményes volt, és a megválasztott polgármester az indítványozótól eltérő, másik polgármesterjelölt lett. Ezen HVB határozat ellen az indítványozó 2014. október 15. napján terjesztett elő fellebbezést, mely nyomán a HVB a 71/2014. (X. 17.) számú határozatával a polgármester választás eredményét megállapító határozat elírás miatti kijavításáról rendelkezett, mely határozat száma így a helyes, 67/2014. (X. 12.) számra módosult. Az indítványozó ismételt fellebbezést terjesztett elő, immáron a Békés Megyei Területi Választási Bizottságnak (a továbbiakban: TVB) címezve, melyben előadta, hogy a korábbi fellebbezésének érdemi része felterjesztés (Ve. 266. §) hiányában elbírálatlan maradt, illetve a választás napján elkövetett más egyéb általa tapasztalt jogszabálysértéseket is előadott. Ez utóbbiak vonatkozásában előadta, hogy a szavazatszámlálás idején többször megjelentek olyan személyek, akik a szavazatszámláló helyiségbe a törvény szerint nem léphettek volna be, és onnan különböző méretű dobozokkal távoztak, továbbá a dokumentumok tanúsága szerint a szavazóköri névjegyzéken szereplő választópolgárok számánál kevesebb szavazólap volt csak biztosítva. A TVB 127/2014. (X. 22.) számú határozatával az indítványozó fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A TVB határozata szerint a Kétegyházi Helyi Választási Iroda vezetőjének a fellebbezés felterjesztését illető mulasztása nem eredményezte ugyan a fellebbezés elkésettségét, azonban a fellebbezés érdemi vizsgálatra alkalmatlan, mert nem tartalmazza a jogszabálysértés alapját, melyet a Ve. 224. § (3) bekezdése megkövetel, és melynek hiánya a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításához vezet.
[3] 2.1. A HVB határozatát helybenhagyó, Békés Megyei Területi Választási Bizottság 127/2014. (X. 22.) számú határozatával szemben az indítványozó bírósági felülvizsgálati eljárást kezdeményezett. Felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy a HVB a polgármester választás eredményét megállapító határozata valójában 2014. október 13-án született, és nem a határozaton szereplő időpontban, 2014. október 12-én. Rámutatott, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választási alapelv (választás tisztaságának megóvása) is sérülhetett azáltal, hogy 42 db szavazólap nem lett pótolva, nem lett jegyzőkönyvezve, így a hiányzó szavazólapokat akár máshol, jogellenesen is felhasználhatták. Véleménye szerint a Ve. 187. §-a is sérült azáltal, hogy a törvény által megengedett személyeken túlmenően, többen tartózkodtak a szavazatszámlálás során a szavazóhelyiségben, mely állításának alátámasztására a térfigyelő kamera felvételével is rendelkezik. A Szegedi Ítélőtábla az indítványozó felülvizsgálati kérelmét Pk.I.20.959/2014/2. számú végzésével érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[4] Az ítélőtábla indokolásában mindenekelőtt rámutatott arra, hogy a felülvizsgálati kérelem határidőben érkezett. Ezt követően megállapította, hogy a Ve. 224. § (5) bekezdése szerinti bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező, azonban a jogi szakvizsgával rendelkező személy - a szakvizsga bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával - saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A saját ügyében eljáró, jogi szakvizsgával rendelkező indítványozó a felülvizsgálati kérelmét elektronikus dokumentumban nyújtotta be, azonban ez esetben is kötelező jelleggel rendelkezik a Ve. 223. § (1) bekezdése arról, hogy az elektronikus dokumentumot minősített aláírással kell ellátni. A Szegedi Ítélőtábla megállapította, hogy az elektronikus dokumentumban benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem nem tartalmazza a Ve. 223. § (1) bekezdése szerinti minősített elektronikus aláírást. A Szegedi Ítélőtábla döntésében utalt a Kúria korábban, hasonló ügyekben meghozott Kvk.III.38.071/2014/3. és Kvk.V.37.539/2014/3. számú döntéseire is. A minősített elektronikus aláírás hiányának következménye, hogy az indítványozó nem igazolta megfelelő módon, hogy jogosult a jogi képviselő nélküli eljárásra, így a Szegedi Ítélőtábla Pk.I.20.959/2014/2. számú végzésével, a Ve. 231. § (2) bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította az indítványozó felülvizsgálati kérelmét.
[5] 2.2. Az indítványozó az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) és d) pontjai alapján, az Abtv. 26. § (1) bekezdésére, és a Ve. 233 § (1) és (2) bekezdéseire utalással alkotmányjogi panaszt terjesztett elő a Szegedi Ítélőtábla Pk.I.20.959/2014/2. számú végzésével szemben, és indítványozta az ítélőtáblai végzés megsemmisítésén túlmenően a Kétegyháza Nagyközség Helyi Választási Bizottság 67/2014. (IX. 12.) számú határozatának megsemmisítését is.
[6] Alkotmányjogi panaszában az indítványozó hangsúlyozza, hogy a szavazás napján a szavazás időpontjának lezárása után a szavazatok összeszámlálása, a választási eredmény kihirdetése és a lefolytatott jogorvoslati eljárások során olyan jogsértések merültek fel, amelyek indokolttá teszik az Alkotmánybíróság eljárását. Előadja, hogy a HVB határozatának meghozatala a valóságban egy nappal később történt, a szavazólapok számának eltérése visszaélésre is lehetőséget adhatott, az illetéktelen személyek jelenléte (Ve. 187. §) a szavazatszámlálás során pedig a választás eredményének befolyásolását is lehetővé tehette. Állításai alátámasztására az indítványozó az alkotmányjogi panaszához csatolta a térfigyelő kamerák felvételeit is. Az indítványban foglaltak szerint kérdésessé vált, hogy a választási eljárás szabályainak betartása, a titkosság, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye maradéktalanul érvényesült-e. Véleménye szerint megkérdőjelezhető a választás tisztasága, mely a legitimitás kérdését is felveti.
[7] A Szegedi Ítélőtábla alkotmányjogi panasszal megtámadott, Pk.I.20.959/2014/2. számú végzésével kapcsolatban előadta, hogy a TVB határozatát 2014. október 22-én, délután vette át, és az "ünnepre való tekintettel nem volt lehetőség postai úton a határidő lejártáig a kérelem benyújtására". Hangsúlyozta alkotmányjogi panaszában, hogy jogi szakvizsgával rendelkezik, ezért nem lett volna szüksége jogi képviselőre, azonban éppen a hosszú hétvége miatt ügyvédet sem sikerült találnia, továbbá a minősített elektronikus aláírás megszerzése is a határidőknél hosszabb időt igényelt volna. A határidő kényszere viszont azt diktálta, hogy a felülvizsgálati kérelmet be kell nyújtani. Álláspontja szerint az Alaptörvényben biztosított jogosultságok érvényesülése sokkal fontosabb jogi és társadalmi érdek, mint azok az indokok, amelyekre hivatkozással érdemi vizsgálatok nélkül kerültek a beadványok elutasításra. Az indítvány szerint megsértésre kerültek a Ve. 2. § (1) bekezdés a) (választás tisztaságának megóvása) és e) (jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás) pontjaiban foglalt alapelvek, és a Ve. 187. §-a is.
[8] 3. A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be az Alkotmánybírósághoz. A (2) bekezdés kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz befogadásáról az Abtv. 56. §-a szerint a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt.
[9] A Ve. 233. § (3) bekezdése szerint a Ve. alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz eljárás során az Abtv. 30. § (2), (3) és (5) bekezdése, 55. § (3) bekezdése, 57. § (1)-(1f) és (7) bekezdése, 58. § (1) bekezdése és 60. §-a nem alkalmazható.
[10] Jelen alkotmányjogi panasz a TVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélküli elutasító végzést támadja. A Ve. a fentiekben kifejtettek szerint kifejezetten meghatározza azokat az Abtv.-beli rendelkezéseket, melyek ebben a speciális jogorvoslati eljárásban nem alkalmazhatók, ezen túlmenően azonban az alkotmányjogi panasz indítványra, a befogadásról szóló döntésre és az ezt követő érdemi elbírálásra is az Alaptörvény, az Abtv. - más jogszabály által nem kizárt - és az Ügyrend általános rendelkezései az irányadóak.
[11] 4. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. §-a alapján megvizsgálta az alkotmányjogi panaszt, és ennek során megállapította, hogy az a befogadhatóság formai és tartalmi feltételeinek az alábbiak miatt nem felel meg.
[12] Az Abtv. 52. § (1) és (1b) bekezdései értelmében az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. A kérelem akkor határozott, ha egyértelműen megjelöli - többek között - azt az alaptörvényi, illetve törvényi rendelkezést, mely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására, alkotmányjogi panasz esetén az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét, és indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével.
[13] Az indítványozó nem jelölte meg az Alaptörvény megsérteni vélt rendelkezéseit, és nem fejtette ki, hogy az ítélőtábla végzése az Alaptörvényben biztosított jogait mennyiben és miért sérti [Abtv. 52. § (1b) bekezdés b), d) és e) pontjai], tehát indítványa nem tartalmaz az Abtv. 52. § (1) és (1b) bekezdései szerinti határozott kérelmet. Ahogyan arra az Alkotmánybíróság a 3034/2014. (III. 3.) AB végzésében is rámutatott: az Alkotmánybíróságnak a Ve. 233. § (3) bekezdése alapján hiánypótlási eljárás lefolytatására nincs lehetősége, ugyanakkor a felsorolt hiányok miatt a panasz érdemben nem bírálható el.
[14] Az indítvány fentiekben részletezett hiányosságain túlmenően hangsúlyozza az Alkotmánybíróság, hogy jelen ügy kapcsán is csak az ítélőtáblai végzés ellen volt lehetősége az indítványozónak alkotmányjogi panaszt előterjesztenie, a HVB határozatának megsemmisítésére és a bírósági felülvizsgálati eljárást megelőző események, állítások értékelésére az Alkotmánybíróság nem rendelkezik hatáskörrel.
[15] A szegedi ítélőtábla végzésének lényegét jelentő, minősített elektronikus aláírás hiánya kapcsán az Alkotmánybíróság a következőket jegyzi meg. A Ve. 223. § (1) bekezdése szerint fellebbezést személyesen, levélben, telefaxon vagy elektronikus levélben lehet benyújtani. Ugyanez a bekezdés határozza meg a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtási módjait is, azonban szűkebb körben, és szigorúbb feltételek meglétét is megköveteli a törvény, mely szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet személyesen vagy levélben, és illetve olyan elektronikus dokumentumként lehet benyújtani, melyet a jogi képviselő, az ügyvéd, vagy a saját ügyében eljáró jogi szakvizsgával rendelkező személy minősített elektronikus aláírásával látott el. A Ve. 223. § (1) bekezdés ezen kógens szabályaitól a Szegedi Ítélőtábla nem tekinthetett el, és a határidők rövidsége miatt hiánypótlásra sem volt lehetősége. Nem volt azonban elzárva az indítványozó attól, hogy bírósági felülvizsgálati kérelmét személyesen nyújtsa be, és attól sem, hogy utóbb postán is megtegye ugyanezt.
[16] 5. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során az Abtv. 47. § (1) bekezdése, 50. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1)-(2) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság tanácsa járt el. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (3) bekezdése alapján a befogadás visszautasítása esetén rövidített indokolással ellátott végzést hoz.
[17] Az Alkotmánybíróság a fentiekre figyelemmel az alkotmányjogi panasz befogadását az Ügyrend 30. § (2) bekezdés f) és h) pontja alapján visszautasította.
Budapest, 2014. november 17.
Dr. Lévay Miklós s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Salamon László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
előadó alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1902/2014.